Kereső toggle

Egyházak kontra kormánypártok

Feszült kapcsolatok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hazugság lenne azt állítani, hogy a kormány és a tradicionális felekezetek között dúló svédtorna a nyugvópont felé közelítene. Annak ellenére, hogy a politikai oldal egyre több gesztussal igyekszik kielégíteni a klérus költségvetési követeléseit, az egyházi fél – maga mögött tudva a Fidesz támogatását – még a látszatra sem ügyelve szállt be teljes gőzzel a népszavazási kampányba. Az alábbiakban az elmúlt hét ide vonatkozó eseményeit tekintjük át.



Orbán Viktor egy 2001-es fórumon a történelmi egyházak mellett érvel. Vállvetve küzdenek Fotó: Somorjai L.

A múlt hét végén a koalíciós pártok egyezségre jutottak a Pénzügyminisztériummal (PM) többek között az oktatás megemelt költségvetési támogatásáról. Ebben a négymilliárdot meghaladó összegben kimondva és kimondatlanul is benne van az egyházi és alapítványi iskolák támogatásának emelése, a felsőoktatás némileg magasabb összeg? finanszírozása. Egy-null tehát a felekezeti iskolákban tanuló diákok állami dotációja miatt aggódó egyházaknak. Ők azonban nem így látják, ezért jól bevált politikai szövetségesük mögé állva teljes mellszélességgel szálltak be a népszavazási kampányba. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) kedden bocsátott ki felhívást nemcsak a népszavazáson való részvételre buzdítva, hanem az igenlő válasz előnyeire is felhívva a figyelmet. A dokumentumot november 28-án olvassák fel a katolikus templomokban. Protestáns testvéreik, vélhetően előzetes egyeztetést követően, szintén elérkezettnek látták az időt a megszólalásra, és lelkiismereti kérdésnek nyilvánították a döntést. A Kárpát-medencei Református Generális Konvent Elnöksége pedig úgy döntött, hogy mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdeti majd az igét november 28-án és december 5-én a magyarországi templomokban. A prédikációk Bölcskei Gusztáv református egyházvezető bevallása szerint a határon túliak helyzetéről szóló beszámolókkal, és az igen szavazatokra való bátorítással egészülnek ki. 

A Mazsihisz tagjai lelkiismeretére bízta a voksolást, ugyanakkor emlékeztette a döntéshozókat, hogy ne feledkezzenek meg az Izraelben élő, mintegy háromszázezer magyar ajkú zsidóról, akik még a haláltáborokból megmenekülve is őrzik magyarságukat, a magyar kultúrát, beszélik nyelvünket. 

A Munkáspártot és a Magyarok Világszövetségét a kampány klerikális vonulata nem zavarta annyira, mint a kormány ellenkampánya, ezért utóbbit feljelentették a rendőrségen és az ügyészségen. Megítélésük szerint a kezdeményezés egyértelm? elutasítása egyszerre sérti az Alkotmányt és a hatályos törvényeket, a "nem" szavazatra biztató szórólapok megrendelői és készítői pedig egészen egyszerűen bűncselekményt követnek el. 

Mindezek tetejébe jött Rudi Zoltán MTV- elnök állítólagos rendelkezése, melynek során a vallási műsorokból kivágták a katolikus és a református egyház kettős állampolgárságról szóló állásfoglalását. Veres András püspököt az eljárás "Aczél György korabeli cenzúrára" emlékezteti, amúgy az információt Csiszér Ferenctől, az MTV vallási műsorok szerkesztősége vezetőjétől kapta. Ha a köztévé vezetése nem reagál tiltakozásukra, Veresék az ORTT-hez fordulnak. Az MTV elnöke szerint nem hogy nem cenzúrázták a Katolikus Krónika és az Örömhír cím? műsorokat, hanem a vitatott részletek kivágásával egyenesen megmentették az egyházakat a médiatörvény megsértésétől. Semjén Zsolt fideszes és Szászfalvi László független képviselő – mindketten az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának vezetői – mindenesetre a Tisztelt Ház elé vitték a kérdést, és az újkori magyar demokrácia történelmében egyedülálló és példátlan eseményként aposztrofálták a történteket.

Olvasson tovább: