Kereső toggle

Első fokon az egyházi tanintézet nyert

Melegek kontra Károli

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a Háttér Társaság a Melegekért egyesületnek a Károli Gáspár Református Egyetem ellen benyújtott keresetét, amelyben az egyetemet az egyenlő bánásmód elvét áthágó jogsértéssel és hátrányos diszkriminációval vádolják. A bíróság szerint a református egyetem sérelmezett nyilatkozata nem lépte túl a véleménynyilvánítás alkotmányos kereteit, és összhangban van az egyházi autonómia, a vallás és szólásszabadság elvével.

A Háttér Társaság azért fordult bírósághoz, mert a Károli Egyetem Hittudományi Kara Kari Tanácsának az egyetem honlapján nyilvánosságra hozott állásfoglalása nem tartja elfogadhatónak a homoszexuális életet folytató, az azt propagáló személyek lelkészi, illetve hittantanári képzését. Szó szerint: "…az egyház a Biblia alapján nem helyeselheti a homoszexuális kapcsolatok megáldását, (…) vagy a homoszexuális életet folytató vagy azt propagáló vallástanárok és lelkészek képzését, szolgálatba állítását, illetve szolgálatban tartását". A per tárgya tehát az, hogy a zsinat által alapított és fenntartott egyetem hittudományi karának valláserkölcsi kérdésben elfoglalt álláspontja és véleménye jelenthet-e hátrányos megkülönböztetést. A Háttér Társaság úgy véli: igen. Szerintük a kitétel sérti az idén január 27-én hatályba lépett esélyegyenlőségi törvényt. Ügyvédjük, Kárpáti József lapunknak nyilatkozva elmondta: "A mi problémánk az, hogy miért zárja el az okleveles teológusi végzettség megszerzésétől a melegeket az egyetem, különös tekintettel arra, hogy nem feltétlenül válik lelkésszé az a személy, aki elvégzi a teológiát. Abba, hogy a református egyház kit szentel pappá, mi nem tudunk beleszólni, mert erre nem terjed ki az esélyegyenlőségi törvény. De az egyház által fenntartott iskola jogviszony vonatkozásában már elkülönül az egyház jogviszonyaitól, vagyis az egyetem nem egyenlő magával a református egyházzal. A mi álláspontunk szerint annak a felsőoktatási intézménynek, amelynek szüksége van az állam pénzére, legyen szüksége az állam törvényeire is" – mondta lapunknak az ügyvéd. Kárpáti József továbbá úgy véli, a hátrányos megkülönböztetés megvalósulását demonstrálja annak az ötödéves hallgatónak korábbi esete, akit – úgymond – homoszexuális magatartása miatt bocsátottak el a hittudományi kar lelkész- és vallástanárképző intézetétől.

Kárpáti Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem ügyvédje szerint a felperesi állítás – miszerint a homoszexuálisoknak nincs helyük az egyetemi képzésben – tökéletes csúsztatás. Az elbocsátott hallgató ügye pedig nem igazolja az állítást: "ebben az ügyben a bíróság kizárólag eljárásjogi szempontok alapján döntött – mondta lapunknak az ügyvéd – azaz nem arról szólt a történet, hogy a homoszexualitás felvállalása miatt, hanem arról, hogy fegyelmi eljárás mellőzésével távolították el az egyetemről."

Mint az egyetem ügyvédje a Heteknek elmondta, a Károli Egyetem egyetlen karán folyik lelkész- és vallástanárképzés. Természetes, hogy annak a hallgatónak, aki ide jelentkezik, el kell fogadnia a református egyház zsinat által is deklarált vallási tanításait. "Ha egy zsinat által fenntartott egyetem hittudományi karán, ahol a református egyház tanítása alapján képeznek lelkészeket és vallástanárokat, el kellene fogadni egy olyan magatartást – nem hajlamot, hanem magatartást –, amely szöges ellentétben van annak az egyháznak a tanításával, ez azt jelentené, hogy az egyháznak ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját, arra hivatkozva, hogy ez hátrányos megkülönböztetés, felülírják" – mondta Kárpáti Péter. A zsinatnak pedig joga van teológiai, valláserkölcsi és hitéleti kérdésekben állást foglalni, amely nézetek a hittudományi kar számára követendőek, és amelyek a bírósági ítélet szerint is a véleményalkotás kategóriájába tartoznak. "A bíróság az összes körülmény mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy a vitatott állásfoglalás, illetve annak különösen vitatott kitételei az alperes részéről véleménynyilvánításnak minősülnek, nem lépve túl a véleménynyilvánítás alkotmányosan védett kereteit. A bíróság egyetértett azzal az alperesi érveléssel, hogy az állami jogalkalmazó nem bírálhatja fölül egy egyház hitelvi vagy valláserkölcsi álláspontját, nem értelmezheti ezeket az elveket, és azt sem értékelheti, hogy egy egyházi szerv által hitelvi vagy erkölcsi meggyőződési alapon megfogalmazott követelmények mennyiben lényegi követelményei egy egyház tanításának" – szól a bíróság indoklása. 

"Képzelje el, hogy a nemek közti hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva a nők beperelnék a katolikus egyházat, mert az csak férfiakat szentel pappá" – illusztrálta Kárpáti Péter azt az abszurd helyzetet, amelyet például egy zsinati határozat felülírása eredményezne. 

A felperes Háttér Társaság ugyanakkor sikerként értékeli, hogy a bíróság egyáltalán helyt adott az úgynevezett közérdek? érdekérvényesítés címén beadott keresetüknek, és megfellebbezi az ítéletet. Kárpáti Péter érvelése szerint azonban a közérdek? érdekérvényesítés címén beadott keresethez először azt kellett volna bizonyítaniuk a melegeknek, hogy egyáltalán történt jogsértés, azután pedig azt, hogy a jogsértés személyek meg nem határozható, nagyobb körét érinti. Mindez azonban nem történt meg. "A felperes nem tudta bizonyítani, hogy az egyetem bármilyen hátrányos megkülönböztetést tartalmazó gyakorlatot folytatna, vagy ilyen ítélkezést tett volna" – mondta lapunknak a Károli Egyetem ügyvédje.

Olvasson tovább: