Kereső toggle

Vita a tőkésosztályról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az elmúlt napokban a szocialisták "előbányászták" az agrárminisztérium dokumentumai közül, hogy Orbán Viktor volt miniszterelnök feleségének cége – férje hivatali ideje alatt – jelentős állami támogatást kapott. A agrárminiszter állítja: Lévai Anikó által negyedrészben tulajdonolt Szárhely-dűlő–Sárazsadony– Tokaj–Hegyalja Kft. ugyanolyan jogcímen jutott összesen 41 millió 475 ezer forinthoz az államkasszából, mint a szabaddemokrata Wekler Ferenc érdekeltségébe tartozó cégek. 



Korai szüret. Kinek okoz örömöt? Fotó: MTI

Egy átlagos évben mintegy 60 milliárd forintot osztottak ki fejlesztési, beruházási, ültetvénytelepítési támogatásként vissza nem térítendő formában. Ehhez jöttek még a fejlesztésre igénybe vehető kamatmentes vagy kamattámogatásos kölcsönök. 

Tarján Zoltán, az agrárminisztérium főosztályvezetője a Heteknek elmondta: a megyei földművelési hivatal vezetője volt az, aki miniszteri meghatalmazás alapján ezekben a pályázati ügyekben a döntéseket hozta egy előtte működő bizottság javaslata alapján. A pénzt a Magyar Államkincstár utalta. A kincstárban működik az Országos Támogatásokat Monitorizáló Rendszer, amely a kormányrendelet alapján minden pályázótól bekért adatlapok mentén követi a beruházás támogatásának folyamatát. 

A szakember kifejtette: évente 5-6 ezer ember nyert a pályázatokból. Mint mondta: "a törvény előtt mindenki egyenlő, az pedig etikai kérdés – amit nem óhajtok vizsgálni –, hogy milyen politikai közszereplő milyen támogatást tart etikusnak igénybe venni.
Amennyiben egy cég bejegyzett, van földterülete, a tulajdoni lapjával ezt igazolja, van neki egy kertész embere, aki ezt az egészet vezeti, van egy jó terve, ezt ellenőrizzük, mit kell még csinálni?!"

Juhász Pál egyetemi tanár, agrárszakértő elmondta: az ültetvénytelepítési, úgynevezett automatikus támogatás – erdőnél, szőlőnél, gyümölcsöknél – azt jelenti, hogy ha a pályázat megfelel a törvényeknek, akkor a támogatást oda kell adni. A szakember számításai szerint tavaly például 270 milliárd forint ment ki összesen vissza nem térítendő támogatásokra.

Ez támogatási forma egyébként az EU-ba lépésig, idén májusig élt. Indoka az alábbi volt: a nyolcvanas évek végi értékesítési válság, illetve a rendszerváltás tulajdonosi zavarai miatt például szőlőben a 110 ezer, nyilvántartás szerinti ültetvény a valóságban 70 ezer hektárra csökkent. Hasonló módon az igényes gyümölcsültetvények mintegy negyven százaléka a rendszerváltás "során" gazdátlanná vált. Emellett a nyolcvanas évek eleje óta nem volt igazi megújulás az ültetvénygazdálkodásban. "Erről mindenki tudott és mindenki használta is; amiért nem használták nagyobb tömegben, hogy azért a szőlőtelepítés drága dolog, még ha a felét vagy hatvan százalékát fizeti az állam, akkor is – tette hozzá Juhász Pál. – Az ellenőrzés kérdése azért »rázós« feladat, mert nincsenek – most szőlőről beszélve – elég specifikált térségi programok, nincs mihez mérni. Az általános normák megvannak, az üzleti tervet le kell adni, a hegyközségeknek vannak előírásaik, hogy ott milyen fajtákat lehet ültetni." 

Egy neve elhallgatását kérő agrármenedzser elmondta: a pályázatokat két okból is körbelengi a korrupció gyanúja. Egyrészről azért, mert a pályázatok megvalósulását – vagyis az állami pénzek hasznosulását – az EU-val ellentétben nem kísérték érdemben figyelemmel. Másrészről pedig a rendszer kritikusai szerint az üzleti szféra egyéb területeihez hasonlóan a mezőgazdasági támogatásoknál is tetten érhető, ám szinte bizonyíthatatlan gyakorlat "visszaosztás". 

Politika és etika

Török Zsolt, szocialista képviselő

– Mi a gond azzal, hogy egy politikus felesége állami támogatást igényel? Ha nem tehetné, egy sor támogatásról minden politikusfeleségnek – a családi pótléktól kezdve a kedvezményes lakásvásárlási hitelig – le kellene mondania!

– Most először fordult elő a köztársaság történetében, hogy egy hivatalban levő miniszterelnök szolgálati idejében az adófizetők pénzén saját családi vállalkozását támogatta. Ha törvényes is, nem lenne semmi probléma, csak éppen a Fidesz és Orbán Viktor csapatai voltak, akik korábban Wekler Ferenc ugyanilyen szőlőültetvény-támogatási ügye kapcsán erkölcsi aggályokat fogalmaztak meg. Ugyanezt a mércét várjuk el a Fidesztől.

– Ha a jobboldal nem tette volna szóvá a Wekler-ügyet, akkor semmi probléma nem lenne?

– Akkor is érdekes lenne ez az ügy. Jelesül, hogy a miniszterelnök az adófizetők pénzéből milliós összegeket a saját vállalkozásának támogatására fordít.

– Azt nyilatkozata a Fidesz-frakció szóvivője, hogy nem lehet a két ügyet összevetni, hiszen Wekler azért lobbizott, hogy átsorolják a területét az értékesebb szekszárdi borvidékhez. Azt én tenném hozzá, hogy Wekler esetében politikusról volt szó, Lévai Anikó esetében egy politikus feleségéről.

– Az etikának nincs mértékegysége. A miniszterelnök ne legyen rászorulva az adófizetők pénzére.

– Nem a volt miniszterelnökről, hanem a feleségéről van szó. Ő nem foglakozhatna üzlettel? 

– Én egy ötgyermekes családanyát nagyon tisztelek. Természetes joga vállalkozni. A miniszterelnök családja viszont ódzkodjon attól, hogy a bányákat állami megrendelésekkel vagy éppen a szőlő- ültetvényeket vissza nem térítendő támogatásokkal töltse fel. 

– A kritikusok azt mondhatják, hogy a szocialisták ezzel a váddal kívánják politikai ellenfelüket, Orbán Viktort besározni.

– Kíváncsi vagyok a Fidesz politikusaira, akik korábban az Országgyűlés alelnökét ugyanezért az ügyért lemondásra szólították fel. Orbán Viktornak le kellene mondania a parlamenti mandátumáról. Nem alkalmazhatnak kettős mércét.

– Nem az lenne inkább a szerencsés, ha minden ilyen támogatást felvevő személy nevét nyilvánosságra hoznák?

– A megyei földhivatalok honlapjain az elmúlt évek támogatásai olvashatók.

– Ez viszont évtizedes gyakorlat. Visszamenőleg gondoltam, hogy tudni lehessen, hány MSZP-s, SZDSZ-es, MDF-es és fideszes üzletember-politikus élt az állami támogatással. Hogy ne csak két család legyen "kipécézve".

– Én támogatnám ezt a kezdeményezést.

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője

– Erkölcsi szempontból mennyiben más Lévai Anikó esete, aki Wekler Ferenchez hasonlóan szintén súlyos, több tízmillió forintos állami támogatást kapott?

– Van egy momentum, ami ebben a történetben kulcsfontosságú: Wekler Ferencnek azért kellett távoznia a parlament alelnöki székéből, mert képviselői indítványt nyújtott be annak érdekében, hogy szőlőültetvényeit egy magasabb kategóriájú borvidékhez csatolják. Ez földspekuláció. 

– Azonban nemcsak az átminősítést, hanem azt is komolyan sérelmezte a Fidesz, hogy Wekler és családja óriási állami pénzeket vett fel. E tekintetben mi a különbség a Lévai Anikónak adott 40 milliónyi támogatáshoz képest?

– Ebben az ügyben fenntartom a hétfői nyilatkozatomat, ráadásul Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó is nyilatkozott egy napilapnak.

– Lévai Anikó nyilatkozatában az szerepelt, hogy ő nem kapott támogatást, csak a cége. Ez egy kissé zavaros megfogalmazás. Ön viszont hétfői közleményében azt nyilatkozta, hogy a nevezett cég valóban kapott állami támogatást, de az köszönő viszonyban sincs a Wekler cégének adott támogatás összegével. Tehát újra megkérdezem: Ön szerint, erkölcsi szempontból van-e különbség Lévai 40 milliós és Wekler 170 milliós állami támogatása között?

– Bizonyára rendelkezésükre áll az MTI hétfői híradása, ami abban található, ugyanazt tudom most elmondani Önnek.

Olvasson tovább: