.
A közelmúltban alakult meg a Protestáns Újságírók Szövetsége, mellyel kettőre növekedett azon újságíró-szervezetek száma, melyek felekezeti alapon szerveződnek. A világnézeti alapon álló újságíró-szervezetek létrehozása egy sor etikai kérdést is felvet.
Novotny Zoltán a Protestáns Újságírók Szövetségének alakuló ülésén
A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) 1990-ben alakult, és jelenleg mintegy hatszáz taggal rendelkezik. A szövetség alapszabályban rögzített célja, hogy "a tömegtájékoztatásban, az irodalomban és a közszereplés során a keresztény világnézet, hit és erkölcs alapján tagjai révén az igazság igényeinek megfelelően történjék a tájékoztatás a környezetről, hazánk életéről és a világ dolgairól". Az egyesület honlapján közöltekből kiderül, hogy a MAKÚSZ úgynevezett világi médiumoknál dolgozó tagjai leginkább jobboldali lapokban fejtik ki "a keresztény világnézet" talaján álló tevékenységüket. Többük éppen egyházpolitikai szakújságíróként határozza meg a közgondolkozást "hit és erkölcs" dolgában, mint például Jezsó Ákos, a Magyar Nemzet újságírója vagy Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz munkatársa.
Szikora József a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke, az Új Ember hetilap főmunkatársa a Heteknek elmondta: "Történelmi hagyománnyal bír Magyarországon a katolikus újságíró szervezet működtetésének »eszméje«, hiszen a 20. század első felében, amikor a katolikus újságírás a fénykorát élte, több ilyen jelleg? szervezet is működött. A rendszerváltás után kitüntető lehetőséget jelentett számunkra, hogy a Magyar Püspöki Kar jelezte: támogatja egy katolikus, de nem egyházi, hanem civil szakmai újságíró-szervezet életre hívását. A MAKÚSZ mint egyesület független a püspöki konferenciától, de bírja az egyházvezetés eszmei támogatását. Személyes kapcsolatban Veres Andrással, a konferencia médiaügyekért felelős püspökével áll."
Mint az elnöktől megtudtuk: a szövetség célja a Krisztusról szóló tanítás hirdetése, melyet a laikus újságírók a saját keresztény vallásuk megélésén túl szakmájukkal is művelni képesek. A katolikus identitás ugyanis összeköti az újságírói hivatást végző személyeket, bár a szövetség semmilyen módon nem ellenőrzi, hogy tagjai valóban katolikusok vagy vallásosak.
Arra a kérdésünkre, hogy vetettek-e fel etikai problémákat világi sajtónál dolgozó katolikus újságírókkal kapcsolatban, Szikora József azt a választ adta, nem tud róla, hogy bármikor gondot okozott volna, amikor egy hívő újságíró a világnézetét képviselte a munkája során. "Számos és változatos módon megélhető a hitünk, mely beilleszthető egy adott szerkesztőségi élet és a szakma adta etikai szabályrendszerbe."
A MAKÚSZ politikai "pozíciójáról" szólva a szervezet elnöke kifejtette, hogy sem nem baloldali, sem nem jobboldali, hanem független civil szervezet. Céljuk elsősorban, hogy a sajtóban felmerülő etikai ügyekben – az állásfoglalásaik javarészt ilyen jellegűek – hozzájáruljanak a világos normarendszer kialakulásához.
Április első hetében alapította meg harminc református, evangélikus, baptista és metodista vallású újságíró a Protestáns Újságírók Szövetségét (PÚSZ). Az egyesületi formában működő szervezet elnökének Novotny Zoltán sportújságírót, a Magyar Rádió főmunkatársát,
elnökhelyettesének Fabiny Tamást, a Duna Televízió szerkesztőjét választották. Elmondható, hogy az egyesület vezetőségében helyet foglaló világi újságírók leginkább a jobboldali médiumokhoz tartoznak. A szövetség a tervek szerint etikai kódexet alkot, és sajtófigyelőt működtet majd. Az alakuló ülésen elhangzott, hogy tizenöt év után ismeretlen félként találkozott össze Magyarországon a média és az egyház, és így kötött most frigyet egymással. A frigy erejét jelzi, hogy Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Szebik Imre evangélikus elnök-püspök levélben üdvözölte a tanácskozást, sőt a szervezet titkárává Csoma Áront, a református felekezet szóvivőjét választották meg.
"Fontos számunkra, hogy a Szentírás talaján álló protestáns értékrend beszivárogjon a közéletbe – indokolta lapunknak Csoma Áron titkár a szövetség létrehozását. A főtitkár szerint egy keresztény újságíró az evangélium szellemében hozzájárulhat a hazai közélet hangnemének, és a nyomorúsággal és viszállyal átitatott "médiatér" normalizálásához. Az egyesület további céljai, hogy tevékenységével elősegítse az egyházak és gyülekezetek sajtóval történő kommunikációját. A PÚSZ tagjainak – "önbevallás" alapján – gyakorló egyháztagoknak kell lenniük.
Etikai kérdések kapcsán a főtitkár elmondta: az újságíróknak, médiaszakembereknek a saját felekezetük képviseletén túl keresztény-protestáns értékrendet is képviselniük kell, mivel azok kereskedelmi és politikai okokból sajnos kiszorultak onnét. Egyébiránt a szervezet etikai kódexe magalkotás előtt áll.
A Protestáns Újságírók Szövetségének tagja lehet bármilyen "színezet?" – baloldali, konzervatív és liberális – lapnál vagy elektronikus médiumnál dolgozó sajtószakember, minthogy tagjai is. A szervezet vezetőségében nem lehet olyan személy, aki bármely pártnak a tagja. Mint Csoma Áron elmondta: el akarják kerülni, hogy bármilyen politikai oldallal összemossák szervezetüket.
Vallásos hálózat
Hazafi Zsolt
Március elején Kósáné Kovács Magda az unió és a Vatikán témakörében több, érdemi vitára ösztönző kijelentést tett a Hetekben. A hazai közéletben azonban érdemi vita helyett botrány támadt az interjú nyomán. Nem telt el nap, hogy ne kérték volna számon a politikuson, mit merészelt nyilatkozni. Ráadásul éppen ebben az újságban, "a Hit Gyülekezete lapjában".
A történtekkel kapcsolatban két probléma van: az egyik, hogy miközben a Kósáné által felvetett kérdésekről Európában folyamatosan vitatkoznak, sőt, az Európai Parlamentben három esetben is a Vatikán szempontjából negatív tartalmú határozat született, a magyar politikacsinálók egy része tabuként kezeli a témát.
A másik – az előbbinél is súlyosabb – probléma a lapunkat támadó publicisták mérhetetlen képmutatása. Az interjú kapcsán legvehemensebben támadó újságírók ugyanis anélkül ítélték el a "Hit Gyülekezete lapját", hogy közben a saját felekezeti érintettségükről egy szót is szóltak volna.
A rájuk vonatkozó híradás az ő stílusukban tehát a következőképpen hangzik: A bigott katolikus Jezsó Ákos a Magyar Nemzet nev? jobboldali sajtóorgánum hasábjain érdemi elemzés nélkül bírálta Kósáné Kovács Magdát.
Dobszay János "reformkatolikus" újságíró újságja presztízsével visszaélve "helyezte el" a Vatikánt védő írását a piacvezető HVG-ben. A "mértékadónak" tartott szerzőt nem az érdekelte, igaza van-e Kósánénak, hanem hogy a politikus miként is nyilatkozhatott egy antiklerikális lapban.
Az ismeretlenség homályából előtűnt, valamiféle teológiai tanulmányokat folytatott Balavány György a Magyar Nemzetben a Vatikán védelmében odáig ment, hogy "Kósánénak Jézus Krisztussal van baja. S ez egészen természetes. A jelenlegi kormányzat mélységesen gyűlöli a történelmi egyházakat, mert róluk Jézus jut az eszükbe."
Nos, hogy hangzik? Felháborító, ugye? A fordítottja is.
Egyébként egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás alátámasztotta, hogy a szövegezés jelentősége mennyire meghatározó, akár egy egyszer? fasírtreklám esetében is. A vásárlók sokkal kedvezőbben értékelték ugyanazt a terméket, ha azt írták rá, hogy 75 százaléka színhús, mint amikor azt, hogy zsírtartalma 25 százalék. "A hirdetések és politikai mozgalmak története jelzi, hogy az emberek hajlandóak a címkéknek megfelelően viselkedni és cselekedni" – állapította meg a Rábeszélőgép cím? könyvében kutatásaira hivatkozva a világhír? szociológus, Aronson
professzor.
A Vatikán-ügyben megszólalt katolikus újságírók dehonesztáló címkéket gyártottak és alkalmaztak, méghozzá nagyüzemben. Antiklerikális, Vatikán-ellenes, egyházellenes szocialista kirohanás, keresztényellenes kurzus – sulykolták az ellenfélről, miközben önmagukat az objektivitás, a függetlenség és a pártatlanság színében szerették volna láttatni.
Nemtelen harcmodor, ez kétségtelen. Ha valami vigasztal, az az, hogy az említett "kollégák" feltehetően hasonló vehemenciával ugrottak volna neki a Luther, Kálvin, Husz, Goethe, Stendhal, Locke, Bornemisza Péter, Petőfi, Mikszáth vagy Ady gondolatainak teret nyújtó újságoknak, sőt feltehetőleg maguknak a szerzőknek is. Hiszen a "vallásos hálózat" haragja nem új keletű.
A liberális jogrend demokratikus deficitje olyan jogi háttérhatalmat termelt ki, aminek sem választói legitimitása nincs, és a közérdeket sem szolgálja. Eljárásuk rendszerint azt közvetíti nemzeti...
Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavaztak egy határozatot, amely felszólít minden tagállamot, hogy haladéktalanul ratifikálja az Isztambuli Egyezményt. Ezt mindeddig hét...
Bevezetik a dugódíjat, és öt éven belül korlátozzák a dízelautók behajtását Budapest központjába – legalábbis a főváros új vezetőségének tervei szerint. A változáshoz azonban parlamenti döntés...
Nemcsak Romániában ismert jelenség, hogy gyerekeket a saját szüleik adnak el prostituáltnak – ez az összes posztkommunista és harmadik világbeli országra jellemző. A gyerekeltűnések mögött...
Az online térben szocializálódott fiatal szülők számára természetes, hogy életük főbb eseményeit publikálják – nem kivétel ez alól a szülővé válás sem. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy...
Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fiatal ne házastársi hűségben és szülői szerepben gondolkozzon, annak minden előnyével és nehézségével együtt. A média, az aktuális...
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!