Kereső toggle

Cigánytelep, 2004.

Hilton: végállomás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ilona két gyermekével a Hiltonban lakik. Nem, Ilona nem tartozik a felső tízezerhez, de még csak a négykerekes, háromszobás polgári középosztályhoz sem – ő a "legalsó ötszázezer" táborát gyarapítja, két gyermekével és a tőlük külön élő, volt férjével együtt. A Hilton ugyanis egy papírdobozokkal bélelt marhavagon, amit tíz éve szállítottak ide, a kiskumajsai Marispusztába, a cigánytelepre, hogy legalább valami fedél legyen a szerencsétlenek feje felett. Erre mondták annak idején, meg azóta is többször, hogy bevagonírozták a romákat, meg hogy már csak a sínek hiányoznak alóluk. "A majsai tanács 1972-ben még úgy ítélte meg a helyzetet, hogy öt vagy legfeljebb tíz év kell ahhoz, hogy megszűnjék a telep" – írja Tamás Ervin 1977-es kiadású, Búcsú a cigányteleptől cím? riportkötetében. A szerző idézi Csávolszky László majsai vb-titkárt: "Marispuszta nem tűnik el olyan könynyen a föld színéről, mint azt néhány éve a tanácsiak gondolták." Csávolszky nem tévedett: közel három évtized múltán a tanácsrendszer már sehol, ám a marispusztai putrisor még tartja magát…



A marispusztai romatelep. Csend, élet? Fotó: S. I.

1972-ben több mint kétszáz cigány lakott harmincegy putriban. Ma a majsai cigánytelep már "csak" tizenhárom házból és három vagonból áll, a lakosok száma pedig hetvenre apadt. Változást jelent továbbá a hetvenes évekhez képest, hogy bevezették az áramot, illetve épült egy-két újabb ház azok helyett, amelyek már végképp összedőltek. És még valami: szinte az összes épületben van színes tévé. (Később, értetlenkedésemre egy helybeli barátom elmondja, hogy mikor a kiegészítő családi pótlékot megkapták a cigányok, sokan tévét és mobiltelefont vettek belőle.) Kolompár Zoltán, a telep egyik lakója kalauzol körbe. Mint mondja, a vizet egy közeli kútról hordják, fürdeni úgy hetenként szoktak lavórokban, m?anyag kádakban. Elmeséli, hogy régebben ők is vagonban laktak, de miután egyik kislánya a telepen összeszedett fertőzésben meghalt, sógora felajánlotta nekik, hogy költözzenek át az ő házába. Egy másik családtól nem a betegség, hanem a gyámügy vitte el a gyereket, mert annyira rossz körülmények között éltek.

A napokban a telepen forgatott az MTV stábja, a Provokátor cím? műsor terjedelmes riportban foglalkozott a majsai cigányteleppel. A témának az ad igazán jelentőséget, mondhatni pikantériát, hogy az Országos Cigány Önkormányzat elnöke maga is kiskunmajsai. Kolompár Orbán az országos mellett a helyi politikai életben is aktívan részt vesz, ő vezeti például a települési önkormányzat gazdasági bizottságát. Egyes cigány vezetők információi szerint a Provokátor stábjának éppen Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány vezetője, Kolompár politikai ellenlábasa adta a riportötletet. Ugyanakkor nem csak a tévésekben, hanem a helyiekben is felmerült már a kérdés: az OCÖ elnöke vajon elfelejtkezett-e a majsai cigánytelep problémájáról, és ha nem, akkor miként kíván segítséget nyújtani a helyzet rendezésében. A kérdés szimbolikus voltát, drámaiságát fokozhatjuk azzal, ha azt is hozzátesszük, Kolompár Orbán Majsán belül éppen a marispusztai cigánytelepről származik.

Kolompár Orbán minderre azt mondja, hogy eddig sem lehetett azt mondani, hogy ne segítette volna a telepen élőket abban, hogy hozzá hasonlóan nekik is sikerüljön kitörni nyomorúságos körülményeikből. Emlékeztetett rá, hogy 1995 és 2000 között az általa vezetett majsai cigány önkormányzat, illetve a település közösen
huszonhét családnak segített abban, hogy saját házhoz jussanak a városon belül. A majsai önkormányzat ingyen biztosította a közművesített telkeket, ahol a családok a szociálpolitikai támogatások igénybevételének segítségével megkezdhették az építkezést. A közmunkatanács továbbá támogatásként kifizette azoknak a munkabérét, akik saját, vályogból készült házaik felépítésén dolgoztak. Kolompár elmondta, hogy a hasonló témában benyújtott pályázatuk 2000-ben nem nyert, így anyagi okok miatt nem tudták folytatni a programot. Szerinte a jövőben a kormány,
illetve az OCÖ lakásépítési és telepfelszámolási programjai lehetőséget nyújthatnak majd a marispusztai putrisor teljes megszüntetéséhez. 

Felszámolási tervek: merre tart a romák ügye?

A romaügyi államtitkárság tájékoztatása szerint Magyarországon négyszáz cigánytelep van, többségük a Dél-Alföldön, illetve a Dél-Dunántúlon található. Egy telepen átlagosan hat-nyolc család lakik, ami azt jelenti, hogy családonként négy fővel számolva országosan tizenkétezren élnek ilyen körülmények között. Más roma vezetők szerint ez rendkívül alacsony becslés, szerintük a mintegy 900 ezer lélekszámú magyarországi cigányság negyedének nincsenek minimálisan megfelelő életkörülményei. 

Mint Teleki László romaügyi államtitkár a Heteknek elmondta, a kormányprogramban hangsúlyosan szerepel a cigánytelepek felszámolása. Ennek megfelelően 2003-ban felállítottak egy munkacsoportot, amely a konkrét célokat dolgozza majd ki. Ütemtervük szerint 2006-ig megkezdődhet a telepek negyven százalékának megszűntetése. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatok által biztosított ingyenes telkeken a cigányok saját anyagi eszközeit (például a szociálpolitikai támogatást), illetve munkaerejét, valamint az állami támogatást felhasználva házakat építenének az addig telepen élő családoknak. Az államtitkár nem tudott arra vonatkozóan pontos számadatot mondani, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a programhoz, ugyanis több minisztériumnak is vannak olyan projektjei, amelyekből juthat pénz a telepek felszámolására.

Olvasson tovább: