Kereső toggle

Egyházak az unióban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A tíz új tagállam csatlakozásával megváltozik az Európai Unió vallási térképe – mondta Schanda Balázs jogász, "a téma szakértője"az Egyházak az EU-ban című, Batthyány Lajos Alapítvány által rendezett eseményen. A különböző egyházak megtarthatják az egyes tagországokban kialakult jogi státuszukat, Brüsszel pedig "dialógust folytat a vallási közösségekkel".

Bevezetésképpen Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke méltatta Schanda Balázs jogász érdemeit, aki az előző kormányzati ciklusban az Egyházügyi Államtitkárság főosztályvezetőjeként az 1990-es vallástörvény megváltoztatása érdekében tett komoly erőfeszítéseket. Felvezetésében Semjén ismertette a "magyar egyházmodellt", amelynek lényege egy olyan együttműködési konstrukció, amely során "az állam nem avatkozik bele az egyházak belügyeibe". Értelmezéséhez az is hozzátartozott, hogy "az állam és egyház szétválasztása nem jelenti az egyház és a társadalom szétválasztását", azaz nem lehet kiszorítani az egyházat 

a közéletből. Emlékeztetett a különböző kormányok egyházpolitikájára – a konkordátum után tavaly az egyes protestáns egyházakkal is megállapodás jött létre – és az egyházfinanszírozás terén elért eredményekre, amelyekbe már "a mostani kormányzat is belenyugodott". Ezután átadta a szót a "tanár úrnak, a téma legnagyobb ismerőjének".

A rendszerváltás óta eltelt időszakban a Szentszék élénk diplomáciai tevékenységet folytatott Kelet-Közép Európa térségében, ennek következtében Ciprus kivételével az összes most csatlakozó ország konkordátumot kötött már a Vatikánnal – mondta előadásában Schanda. A csatlakozás azonban egyébként is megváltoztatná az EU vallási térképét és katolikus túlsúlyt eredményez a protestáns egyházakkal szemben, hiszen a 80 milliós létszámú bővítésből 40 millió ember – azaz minden második – lengyel. A kisebb országokban – Észtország és Lettország kivételével – szintén a katolikus a többségi vallás. 

Az állam és az egyház viszonyát tekintve a különböző tagországokban, különböző modellekről beszélhetünk – részletezte az előadó az egyes térségek jellemzőit. Angliában fennmaradt az államegyház, azonban "a csatornán túl" – Nagy-Brittaniát nézve – már színesebb, négy fajta konstrukcióban gondolkodhatunk. Érdekessége, hogy az anglikán egyház feje, a királynő egyszer? tagja a skót presbiteriánus egyháznak. "A csatornán innen" – Franciaország a "laicista elválasztás modelljét" képviseli, amely visszavezethető az 1905-ben történt radikális szétválasztásra, ezt színesíti a később visszacsatolt Elszáz-Lotharingia, ahol még a napóleoni idők köszönnek vissza az egyházpolitikában. A "kapcsolódó modellhez" sorolta Schanda Németországot, ahol az evangélikus és katolikus egyház foglal el kiemelt státuszt, és az államilag beszedett egyházadókból rendezik a finanszírozásukat. Az "együttműködő modellt" Spanyolország, Írország, Olaszország, Magyarország képviseli, és ez "barátságos együttműködést jelent" állam és egyház között. 

Arra a kérdésre, hogy jelent-e a csatlakozás jogharmonizációs kényszert, azt felelhetjük, hogy nem – az EU erre nem illetékes. 

A csatlakozás azonban kihatással van olyan területekre, mint az áfa, a vámok, diszkrimináció és adatvédelem – említette az előadó. Egyébként pedig az unió tiszteletben tartja a különböző egyházak tagországokban elfoglalt jogi státusát, sőt, az egyházak lobbi tevékenységet is folytathatnak
Brüsszelben. Ugyanakkor az EU "párbeszédet folytat a különböző közösségekkel". Az előadó kitért az EU alkotmányával kapcsolatos nézetekre, így a preambulummal kapcsolatos vitára, hogy szerepeljen-e benne a kontinens "keresztény" múltjával kapcsolatos kitétel. Ugyan-így kérdés, hogy Isten neve szerepeljen-e az alkotmányban. A Vatikán mindkettőt támogatná, annak ellenére, hogy akkor más vallás is hasonló igénnyel léphetne fel. Nem tudni továbbá, hogy az emberek Isten avagy isten neve alatt konkrétan kire gondolnának. "Az unió keresi szellemi gyökereit, és csak a szellemi tartalom tudja működésbe hozni a gazdasági szövetséget, együttműködést" – fejtette ki Schanda Balázs, aki a szellemi tartalom alatt egyértelműen a katolikus érdekek mellett érvelt.

Olvasson tovább: