Kereső toggle

Csak véleményre tellett

Tárgyalás alacsony szinten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága szerint az Éjjeli menedék október 26-ai adása (konkrétan annak David Irvinget – a holokauszt-tagadása miatt hírhedtté vált történészt – bemutató része) nem sértette meg
a médiatörvényt. A precedens értékűnek várt döntés B. Szabó Gábor, a Panaszbizottság elnöke szerint eljárásjogi problémák miatt csak véleménynek számít, így nem megfellebbezhető.



Seres László és Matúz Gábor a döntéshozatal után Fotó: S. L.

Seres László és Petri Lukács Ádám újságírók azért fordultak az ORTT Panaszbizottságához, mert úgy vélik: az Éjjeli menedék szerkesztése elfogult módon, egyértelműen pozitívan mutatta be a holokauszt-tagadása miatt törvény által is elítélt, több országból kitiltott David Irvinget (Hetek, 2000. április 22.,
Pert vesztett a holokauszt-tagadás
apostola
). A műsorban ellensúly nélkül hangzottak el a hírhedt történész 1956-ról alkotott, a forradalom emlékét sárba tipró nézetei is: eszerint a magyar forradalom és szabadságharc a zsidónak tekintett kormány miatt gerjesztett antiszemita pogromnak, nem pedig a diktatúra elleni felkelésnek indult. A panaszt tevők úgy látták, hogy a műsor megsértette a médiatörvény által előírt, kiegyensúlyozottságra és elfogulatlanságra vonatkozó előírást. 

A tárgyalás

A Panaszbizottság meglehetősen furcsa körülmények között tárgyalta az ügyet november 20-án. Az ORTT épületének alagsorában kilenc órakor már közel harmincan várakoztak a folyosón, amikor a sor végéhez csatlakoztunk. A folyosói beszélgetéseket elszenvedve némi betekintést kaphattunk az érdeklődőkről, akiknek többsége az egyik szélsőjobboldali hetilap felhívására érkezett. "Szándékos félrevezetés. A magyar királyi rádió egyszer sem említette, hogy ma tárgyalják az ügyet. Itt a portán is azt hazudták, hogy majd a jövő héten lesz a tárgyalás – dohog fennhangon egy tekintélyes termetű, középkorú hölgy, aki később is gyakran hallatja hangját. 

– Ráadásul itt várakozni, a pincében! Igazán aggasztó!" – teszi hozzá. "Szabadság, az nincsen! Közeledünk a Rákosi-diktatúrához" – replikázik egy hasonló korú férfi – később megtudjuk: brigádvezető. "Bizony nagyon szomorú életünk van. Az elmúlt négy évben pedig milyen szabadok voltunk! És ami lesz, az még szomorúbb: eladtuk a szabadságot egy tál lencséért.""Úgy bizony, és még virslit sem tudunk venni hozzá! " – kontráz egy másik. "Te jó ég, már 290 forint a virsli! Mi lesz itt ezután?" – így egy politikai affinitással megáldott háziasszony. Majd az egyik jobboldali hetilap munkatársa kér interjút a hangoskodótól. Szerencsére megérkezik közben a Panaszbizottság három tagja, és kinyitja a pincehelyiség ajtaját. "Kép- és hangfelvételt az eljárás alatt nem készíthet senki" – jelenti ki azonnal a Panaszbizottság elnöke, B. Szabó Gábor, pedig a jelenlévők fele még be sem ért a terembe. Ezután felszólítja a panaszt benyújtó újságírókat, mondják el, mi a problémájuk. "Kérem, ne az inkriminált személyről, David Irvingről beszéljen, hanem csak arról, ami a műsorban elhangzott" – igazítja el Serest, aki pontosan azt kifogásolja, ami nem hangzott el, de el kellett volna hangoznia. Az Éjjeli menedék műsorvezetője, Matúz Gábor azzal védekezik, hogy a panaszosok kiragadtak egy részt az egészből, noha a szerkesztők szándéka az volt, hogy a következő adásokban egy vitát kezdenek a témáról, meghívott szakemberekkel. Ezután videóról lejátsszák a szóban forgó részletet: sehol sem hangzik el olyan állítás, amely Matúz vitáról szóló bejelentését megerősítené, ezzel szemben Siklósi Beatrix hangján szó szerint a következő ígéretet hallhatjuk: "Terveink szerint a téma következő nyilatkozója David Irving lesz a +1 Éjjeli menedékben. " A részlet lejátszása után a felek meghallgatása folytatódik.

A Seres László részéről felvázolt, kiegészítő információkra a Panaszbizottság elnöke nem kíváncsi. Petri Lukács Ádám Irvingnek az 1956-os forradalomra vonatkozó nézetét kifogásolja. Matúz újra a korábban mondott érveivel védekezik. Rövid tanácskozás, megszületik az eredmény: jogerős határozat helyett csak "véleménynek" tekinthető döntés, ami ellen fellebbezni sem lehet.

Ok: a Panaszbizottság elnöke úgy tudja, hogy a műsorszolgáltató felé nem történt meg a panasz bejelentése, ezért az eljáró tanács a panaszt az "egyéb" kategóriába sorolta. A határozattal a jelenlevők többsége elégedett. Távozóban az utcán megüti a fülünket, amint egy középkorú férfi – aki a folyosón még azt bizonygatta, menynyire szereti a zsidókat – a két panaszt benyújtó személyére vonatkozó, gyalázkodó megjegyzéseket tesz.

"A Panaszbizottság döntését tudomásul vettem. Mi úgy láttuk, hogy a bepanaszolt műsorból nem derült ki egyértelműen, valójában kicsoda David Irving, akit rasszizmusért és holokauszt-tagadásáért az angol legfelsőbb bíróság is elítélt, aki tagja számos neonáci, holokauszt-tagadó szervezetnek – ezért is fogalmaztuk meg kritikánkat" – mondta lapunknak a tárgyalás után Seres László.

Petri Lukács Ádám lapunk kérdésére azt felelte, hogy ő két faxszámra küldte el a beadványát – az ORTT mellett tehát eljuttatta az MTV Rt.-nek is. Ez a két faxszám, amit beadványában is feltüntetett, nyilván elkerülte a bizottság figyelmét. "Úgy gondolom, hogy jóindulatúan megközelítve a kérdést, figyelmetlenségből adódó eljárásjogi hiba történt " – fogalmazta meg véleményét a történtekről. 

Meglepő kérdés

Az adatvédelmi biztos szerint jogellenesen kérdezett rá a bíró származására
egy skinhead-per védője, ugyanakkor a kérdést megfogalmazó védő, Grespik László azt hangsúlyozta, hogy védői kötelessége volt tisztázni a bíró elfogultságát. Grespik László egy, a Viking Klubban 1999-ben lezajlott skinhead-koncert nyomán közösség elleni izgatással vádolt fiatalember ügyvédjeként a büntetőper első, keddi tárgyalásán azzal fordult a bírónőhöz: zsidó vallású vagy zsidó származású-e. (MTI)

A Panaszbizottság sajtóközleménye

Az ORTT Panaszbizottságának 5. sz. eljáró tanácsa az alábbi véleményt alakította ki: "A Panaszbizottság véleménye szerint a panaszolt műsorszám a panaszos által megjelölt törvényi követelményeket (ti. a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 4. § (1) bekezdés és a 23. § (1) bekezdés) nem sérti. (…) A műsor David Irvingnek, egy személyében és munkásságában széles körben vitatott brit történésznek az 1956-os forradalommal kapcsolatos nézeteit oly módon mutatta be, hogy megfelelő mélység? háttérinformációt bocsátott a nézők rendelkezésére. Erre tekintettel kiegyensúlyozatlan tájékoztatásról a panaszolt műsorrészlet vonatkozásában nem lehet beszélni. A Panaszbizottság nem
fedezte fel a magyarországi sztálinista diktatúra vezető személyiségeinek zsidó származására történő utalásban a zsidó kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltésre alkalmas elemeket sem. (…) Ugyanakkor a panaszt a Panaszbizottság megalapozottnak tekinti azon vitatható szerkesztői döntés vonatkozásában, hogy reflektáló kommentár és műsorbeli megalapozottság nélkül hangzott el az 1956-os forradalom interpretációja…"

Olvasson tovább: