Kereső toggle

Híd, ami megoszt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elkészült Magyarország leghosszabb hídja. Az esemény jó alkalmat jelenthetett volna a politikai elitnek, hogy a nemzet összetartozását szimbolizálja. Mégis három ünnepség tárgya lett a június
27-én elkészült szekszárdi Duna-híd: 28-án közel harmincezren vettek részt az SZDSZ Tolna megyei szervezeteinek ötlete nyomán szervezett népünnepélyen. Július 2-án, szerdán a Fidesz rendezvényére került sor a hídnál: ezen esemény főszónoka Orbán Viktor volt. A hivatalos átadás napját július 4-ére tűzték ki; itt Medgyessy Péter vágja majd át a nemzeti szín? szalagot.



A szekszárdi Duna-híd "bejárása". Nem lett szimbólum Fotó: MTI

A híd jelentőségét fokozza, hogy Budapesten kívül 75 éve nem épült híd a folyón; az átkelésre Bajánál, illetve Dunaföldvárnál – keskeny és korlátozott teherbírású – hídon volt csak lehetőség. Rossz állapotuk miatt az Orbán-kormány alatt mindkét hidat felújították. Szintén a polgári kormány működése idején kezdődött el a szekszárdi Duna-híd, valamint a hozzá kapcsolódó – a 6-os számú főútvonalat az 51-essel összekötő – mintegy húsz kilométer hoszszúságú útszakasz építése. A tervek azonban már a Horn-kormány idején elkészültek, a kisajátítási és a bonyolult engedélyeztetési eljárás is ekkor kezdődött. 

"A sors különös fintora, hogy a hidat egy olyan ember avatja majd fel, aki hivatalba kerülése után mindent megtett annak érdekében, hogy építőit lejárassa – állítja Koltai Tamás, Tolna megyei országgyűlési képviselő, a Fidesz megyei elnöke. – Ugyanakkor tény, hogy a mindenkori miniszterelnök feladata, hogy avasson. És most már egy éve ezt is teszi: a polgári kormány ideje alatt kezdődött beruházásokat adja át; itt, Tolnában már a harmadikat. A mi rendezvényünk nem avatóünnepség, hiszen erre nincs kompetenciánk. »Híd az emberek között« címmel rendezzük meg, mivel összeköti a két partot, de szimbolikus értelemben összeköt bennünket a keresztény Európával is. Bízom benne, hogy a következő hídra nem kell hetvenöt évet várni, és hogy Magyarországnak lesz még olyan kormánya, amely az ország építését mindennél előbbrevalónak tartja."

A képviselő szerint felháborító az, hogy a 27-én elkészült "csodát" az emberek a hivatalos szalagátvágásig nem vehetik birtokba, rendőrök irányítják el a forgalmat a Szent László nevét viselő hídtól. Koltai Tamás érdeklődésünkre azt is elmondta, nem kapott meghívót az állami ünnepségre. 

Révész Máriusz, Orbán Viktor szóvivője is azt állítja, hogy az egykori miniszterelnökhöz nem érkezett meghívó. Mint mondta: "Szomorú, hogy Orbán Viktornak külön kell odamennie, holott jórészt az ő érdeme is, hogy ez a híd megépült. Amikor a polgári kormány idején Katona Kálmán utakat avatott, az ellenzék azt mondta, mi még nem hoztunk létre semmit, hiszen azt a beruházást tulajdonképpen ők hajtották végre. Úgy gondolom, ebben következetesnek kellene lenni: ez az építkezés a Széchenyi tervnek köszönhetően valósult meg, azért, mert a polgári kormány mellé állt – mondta Révész.

Megkérdeztük Gál J. Zoltán kormányszóvivőt is a kettős ünneplésről; válaszában elmondta, nem tud a Fidesz rendezvényéről, ám nem is kíván vele foglalkozni. Arra a kérdésünkre, hogy az átadási ceremóniára meghívták-e a volt kormányfőt, illetve kormányának tagjait, a szóvivő nem kívánt válaszolni. Az avatást szervező cégnél sem tudtunk hitelt érdemlő információt szerezni arról, hogy meghívták-e a korábbi miniszterelnököt Szekszárdra.

A közlekedési tárca egyértelműen politikailag korrekten járt el. Hiszen Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter hivatalosan levélben invitálta a korábbi kormányok közlekedési minisztereit, Siklós Csabát, Lotz Károlyt és Fónagy Jánost a július 4-ei programra. "A miniszter a meghívással azt kívánta hangsúlyozni, hogy a híd és a hozzátartozó M9-es út építése és átadása egy kormányzati ciklusokon átívelő, a napi pártpolitika felett álló esemény" – áll a közleményben. 

Kocsis Imre Antal, Szekszárd szabaddemokrata támogatottságú polgármestere a Heteknek elmondta: "A magam részéről örülök minden ünneplésnek, hiszen valamennyi az alkotást élteti. Persze, ha nem kellene állandóan ezt a megosztottságot érzékelni, felhőtlenebb lenne az örömünk; de a szombati népünnepélyen azt tapasztaltam, hogy a polgárokat, a térség lakosságát nem érdekli különösebben, melyik kormány avatja a hidat: számukra az a fontos, hogy a pénzükből végre megvalósult az álom."

Szilák Mihály, a közeli Tolna város független polgármestere beletörődötten jegyzi meg: "Azt, hogy a Fidesz külön ünnepel, minősíteni nem akarom, de furcsának tartom. Tudomásul kell venni, hogy Magyarország politikailag megosztott."

Potápi Árpád, Bonyhád polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő már másként értékelte az eseményeket. Szerinte: "A jelenlegi kormány ígéretei, amelyeket autópálya-, illetve útépítésekre tett, nem váltak valóra. Olyan utakat adnak át, amelyeket az előző kormány kezdett építeni. Ami a hidat illeti, 90-től folyamatosan napirenden volt a téma, ám 1998-ig érdemben senki nem foglalkozott vele. Akkor gyorsultak fel az események, a tolnai és a Bács-Kiskun megyei lobbinak, és természetesen a polgári kormánynak köszönhetően.

Nem tudom, hogy a közeljövőben lehet-e közös ünnepségeket tartani. Én úgy látom, szavakban ugyan van közeledés a pártok között, de érdemi kérdésben nincs" – vélte Potápi.

Frankné dr. Kovács Szilvia, Tolna megye Önkormányzatának szocialista elnöke ellenben úgy vélekedett: "A gondolattal, amelyet a polgári kormánynak köszönetet mondó szervezők mottóul választottak – miszerint »…Híd épüljön emberek között. Érjen öszsze a gondolat a gyűlölet fölött« – teljesen egyetértek. Furcsának csak azt az ellentmondást találom, hogy ezekkel a szép szavakkal éppen külön ünneplésre buzdítják az embereket."

Huszonkétmilliárd

A beruházás terveit az Uvaterv készítette; az út kivitelezésére a beruházó Nemzeti Autópálya Rt. a Magyar Autópályaépítő Konzorciummal kötött szerződést, a hídéra a Magyar Hídépítő Konzorciummal. Mindkét konzorcium tagja a Vegyépszer Rt., előbbiben a Betonút Rt.-vel, utóbbiban a Ganz Híd-, Daru- és Acélszerkezet-gyártó Rt.-vel. A teljes beruházás 22,3 milliárd forintba került, ebből 13 milliárdot költöttek az útra, 9,3 milliárdot a hídra. Az építkezés során a kivitelezőknek 2001-ben meg kellett küzdeniük az árvízzel, a gemenci nemzeti park közelsége pedig különös körültekintést igényelt: béka- és szarvasátjárókat is kellett készíteniük az út alatt. A híd építési munkálatai 2001 augusztusában kezdődtek, június 27-én pedig megtörtént a műszaki átadása. Az építmény 917 méter hosszú, 14 méter széles; későbbi hozzáépítéssel autópályahíddá bővíthető.

Olvasson tovább: