Kereső toggle

Dávid Ibolyát felfelé buktatnák?

Háromféle fórum

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A múlt héten a Fidesz szócsövének tartott Magyar Nemzet hasábjain megjelent hír szerint az MDF frakcióülésén Lezsák Sándor felvetette, a párt jövője szempontjából nem volna-e hasznos, ha Dávid Ibolya megválna pártelnöki tisztségétől, és átadná a helyét Medgyasszay Lászlónak. Az okfejtés – amely eredetileg a frakció számára készült – nagy vihart kavart, különösen azután, hogy valaki vagy valakik leadták a drótot a Magyar Nemzetnek. Dávid Ibolya érdemben nem kívánt foglalkozni az újságcikkel, csupán egy újabb "nemzeti" támadást látott az akció mögött. Az elnök asszony a párt honlapján közzétett állásfoglalása szerint: "A Magyar Nemzet az utóbbi időben tendenciózusan igyekszik az MDF rossz fényben való feltüntetésére." Továbbá röviden hozzátette: "Ilyen jelleg? megnyilvánulások nem tesznek jót a jobboldali összefogásnak."



Dávid Ibolya és Orbán Viktor. Békejobb? Fotó: MTI

A Fórum parlamenti frakciójának félévértékelő ülésén elhangzottak azonban kicsit árnyalják a képet. Információink szerint a párt korábbi elnöke, Lezsák Sándor ezen a megbeszélésen a párt jövője szempontjából három alternatívát vázolt fel. 

Az első lehetőség az, hogy minden marad a jelenlegi állapotban, és akkor valószínű, hogy a Fórum megszűnik önállóan létezni, és része lehet a nagy jobboldali "összeborulásnak". Ez vélhetően a legrosszabb, ami a párttal történhet. A második eshetőség szerint a pártban a hatalmat meg kell osztani az elnök, az elnökség és a frakció között. A harmadik variáció úgy szólna – legalábbis Lezsák szerint –, hogy Dávid Ibolya kerülne az európai parlamenti megmérettetésre készülő párt listájának első helyére. Mivel ez a poszt teljes embert igényel, a választások után lemondana a pártelnöki posztjáról, és átadná a helyét Medgyasszay Lászlónak. Ez utóbbi változat – természetesen egy kicsit átalakítva – jelent meg a sajtóban, és borzolta fel az MDF-szimpatizánsok kedélyeit.

Mindenesetre a bejelentés lapunk információi szerint még az érintett Medgyasszayt is meglepte. Főleg az tűnik furcsának, hogy Lezsák éppen őt nevezte meg. Talán azért tette mindezt, mert Medgyasszay olyan politikus hírében áll, aki integratív személyiség, és a párton belüli összes irányzattal jóban van. 

Mint tudjuk, a párt rendkívül megosztott Dávid politikájának következtében. Ma azt mondhatjuk, hogy az MDF-en belül három nagy "front" működik. Az első, akik támogatják Dávid Ibolya politikáját, és egy független, erős jobboldali középpárt megteremtésében érdekeltek. Ide sorolhatjuk a Herényi Károly-féle vonalat. A másik két irányzat szemben áll az elnök asszony politikájával. Ezek közül is első helyen kell megemlítenünk a – kritikusaik által – Fidesz-hadosztálynak nevezett csoportot, élén Balsai Istvánnal és Horváth Balázzsal. Ők azt képviselik, hogy a Fórum álljon a szövetségi politika mellé. A harmadik csoportosulás, mely Dávid politikáját kritizálja, inkább pragmatikus, gyakorlati oldalról bírálja az elnök aszszony ténykedését. Ennek a "frakciónak" az élharcosa Font Sándor. 

Medgyasszayt azonban hiába kérnék fel az elnöki poszt betöltésére, mert lehet, hogy nem vállalná el. Ekkor pedig előkerülhetne egy olyan forgatókönyv, hogy a korábbi elnök, Lezsák Sándor venné át az elnöki teendőket. A múlt heti akció ezért inkább Lezsák magánakciójának vagy hangos gondolkodásának tekinthető. Ennek az eshetőségnek talán ő lenne a legnagyobb nyertese. 

Az azonban elgondolkodtató, hogy a párt belső információi ilyen módon kiszivárognak, és a párt vezetői pedig magyarázkodásra kényszerülnek a nyilvánosság előtt. Az is érdekes, hogy pont a Fidesz magánlapjaként emlegetett Magyar Nemzet publikálja ezt a hírt, picit pontatlanul. Tehát, akik tájékoztatták az újságot, azokat a párton belüli ötödik hadoszlopban kell keresni. Ez pedig újabb kérdést is felvet. Nevezetesen azt, hogy egy ilyen cipőben járó párt, mint az MDF, megengedheti-e magának, hogy bomlasztó erőket cipeljen magával, akik nyíltan arra törekszenek, hogy az önálló pártként létező MDF-et beolvasszák. Nehéz így közös sikereket felmutatni.

A Lezsák-kritika tartalmaz azonban megfontolandó elemeket is. A közvélemény-kutatások adatai szerint az MDF mostani helyzetében nem kerülne be a parlamentbe, hiszen egy választáson nem érné el az ötszázalékos bejutási küszöböt. Viszont hosszú idő óta az MDF büszkélkedhet az ország legnépszerűbb politikusával, Dávid Ibolyával. Hogyan lehetséges az, hogy a pártelnök népszerűsége szinte töretlen, a párt pedig régóta a bejutási küszöb alatt tengődik? Valószínű, hogy a választók nem kapcsolják egybe a kettőt, és a példátlan népszerűség inkább szól az elnök asszony kalapjainak, Balaton-átúszásának, életstílusának, pózainak, mint a tényleges politikai tevékenységének. Elgondolkodhatunk továbbá azon, ha a legnépszerűbb politikus nem tudta a Fórum népszerűségét megemelni, képesek lennének-e erre kevésbé népszerű, esetleg már ilyen-olyan ügyekben kompromittált vagy egyenesen bukott politikusoknak tartott figurák.

Nem lehet csodálkozni azon sem, ha az ellenzékben lévő jobboldali pártok közötti viszony nem a felhőtlen boldogságról tesz tanúbizonyságot. Hende Csaba átigazolása a Fideszbe – hiszen gyakorlatilag ez történt –, és az egyre erősödő nyomás a Fórumon a nagy jobboldali egységpárt létrehozása érdekében szintén nem használt a két párt viszonyának. 

Ezért is volt érdekes a pártelnökök keddi találkozója. A választások óta eltelt több mint egy év óta most először ültek le a jobboldali pártok vezetői, hogy gondolataikat megosszák egymással. A Fidesz-vezér Orbán Viktor eddigi politikájához híven vett részt a tanácskozáson. Arra kérte Dávid Ibolyát, hogy tegye lehetővé az MDF-tagok számára a Fidesz-tagságot is, valamint indítsanak közös listát a 2004-es európai parlamenti választásokon. Ezzel szemben Dávid Ibolya két egymás mellett futó szálként képzelte el a két politikai formáció sorsát, és mindkét felvetést udvariasan, de határozottan elutasította. Ha a kettős tagság kérdésére igent mondanak, valószínű, hogy az az önálló arculattal rendelkező MDF megszűnését eredményezné. Dávid Ibolya mindenesetre próbál szabadulni a Fidesz – sokak szerint – halálos öleléséből. Önállóságát és mozgásterét pedig a lehető legnagyobb mértékben szeretné megőrizni, sőt ha lehetőség nyílna rá, tágítani is. Kérdés csak az, mennyi ereje és támogatója van, hogy véghezvigye terveit egy önálló, európai konzervatív értékeket képviselő, jobbközép párt megteremtéséhez?

Olvasson tovább: