Kereső toggle

Beérte a Fidesz az MSZP-t

Elbizonytalanodó diplomások és fővárosiak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormányváltás óta Medgyessy Péter kabinetje precízen, mondhatni kínosan figyeli a közvélemény-kutatások eredményeit. A kormány sok politikai döntésének hátterében észrevehető a népszerűség növekedésének vagy csökkenésének árnyéka. Talán ennek is köszönhető, hogy a kormányfő az eddigi tapasztalatoktól eltérően az ország három legnépszerűbb politikusa közé tartozik a kutatások szerint. 

Dávid Ibolya, az MDF elnöke 11 ponttal előzi meg Medgyessy Péter miniszterelnököt a népszerűségi listán, míg Mádl Ferenc 1 ponttal mögötte áll. A kormányban egyedül Magyar Bálint oktatási miniszter népszerűségi indexe mutat erősen csökkenő tendenciát, ezzel az ellenzék által hevesen támadott SZDSZ-es politikus a 14. helyen áll. A júniusi adatok szerint azonban tovább szűkült az MSZP előnye a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséggel szemben, legalábbis az összes közvélemény-kutató cég ezt regisztrálta. Ugyanakkor a biztos szavazók körében az MSZP-t 51, a Fideszt 40 százalék választaná. A kispártok közül, ha most lennének a választások, csupán a Szabad Demokraták Szövetsége lenne tagja a parlamentnek. 

Karácson Gergely, a Medián kutatója szerint három egymástól jól elkülöníthető időszakra osztható a Medgyessy-kabinet egy éve, melyekben külön-külön jól megfigyelhető az úgynevezett népszerűségi intézkedések által kiváltott szavazói reakció. Az első száz nap jóléti intézkedéseinek hatása a kormány szempontjából egészen decemberig pozitívan hatott a szavazók véleményére, melyet semmilyen üggyel nem tudott az ellenzék felborítani. 

Az idei év első hónapjaiban azonban egyfajta válság tünetei mutatkoztak a töretlennek hitt népszerűségi mutatókon. A gyárbezárások, a munkahelyvesztések nagy médiavisszhangot váltottak ki, amire az ellenzék még rátett egy lapáttal. Mielőtt ez végképp elsodorta volna a kormány népszerűségét, jött az iraki háború és az EU-csatlakozás. Ez elterelte a belpolitikáról a figyelmet, és a kormány külső támogatást kapott. A Fidesz EU-szkeptikus retorikája a kutatások szerint kifejezetten a politikai baloldal malmára hajtotta a vizet – érvelt a kutató. Mára azonban ezek a témák lecsengtek, és elérkezett a kormányzásnak azon stádiuma, hogy nem lehet minden társadalmi csoportnak kedvezni. 

Karácson Gergely elmondta: a méréseik alapján nem lehet ezeket a társadalmi csoportokat konkrétan beazonosítani, de például a budapestiek körében továbbra is erős kormánypárti támogatást regisztráltak. Az MSZP eddig mindenhonnan nyert egy kicsit, most pedig mindenhonnan veszít. Ugyanakkor azt el kell mondani, hogy a Fidesz támogatottsága stagnál. Még egy érdekes momentum felmerült, miszerint Medgyessy Péter a kormánya fölött, attól függetlenül tartja népszerűségét. Ez az eddigi mérésektől és tapasztalatoktól teljesen eltér, mondhatni szokatlan jelenség – tette hozzá a Medián kutatója.

Závecz Tibor, a Szonda Ipsos kutatási igazgatója szerint nem érte utol a Fidesz az MSZP-t, csupán 2 százalékra közelítette meg. Idén egészen mostanáig az MSZP szavazótábora a választókorú népesség egészén belül 35–37 százalék között mozgott. Ez a júniusi adatfelvétel alapján már csak 32 százalékot tesz ki. A Fidesz 2003-as adatai a felnőtt népességen belül 27–29 százalék közöttiek, az e havi támogatottság nem sokkal nagyobb 30 százaléknál. Számukra ebből az derült ki, hogy a kormányoldal népszerűsége erősen függ az aktuális belpolitikai intézkedésektől. Most azok távoztak az MSZP támogatói közül, akik nem markánsan döntöttek a párt mellett. A Szonda Ipsos a budapestiek körében azt regisztrálta, hogy a fővárosiak nem támogatják bizalmukkal az MSZP-t, hiszen a támogatottságuk 41 százalékról 30 százalékra csökkent, míg a Fideszé 21 százalékról 29 százalékra bővült. A diplomások körében is karakteres a változás: az MSZP tábora korábban 36 százalékos volt, jelenleg 28 százalékot ér el, míg a Fideszé éppen fordított arányban és mértékben módosult. Ha nem is ekkora léptékű, de érzékelhető ugyanez a változási irány a nyugdíj előtt állók, korai nyugdíjasok, valamint a szakmunkás végzettségűek csoportjaiban. Korábban a nyugdíjazás környékén lévők csaknem 20 százalékpontos előnye 12 százalékpontra mérséklődött, a szakmunkásoknál a korábbi 5-6 százalékpontos szocialista vezetés döntetlenre módosult – derül ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából.

Olvasson tovább: