Kereső toggle

Nem erről volt szó

Az üvegzseben is túl

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A felnőtt lakosság közel kétharmada, sőt a szocialista szavazóknak is több mint fele úgy gondolja, hogy a Medgyessy-kormány idején is történtek már korrupciós ügyek – derül ki a Gallup nemrégiben végzett felméréséből. Ez azért is érdekes, mert tavaly tavasszal sokan éppen azért szavaztak az MSZP-re, mert tiszta közéletet ígért. Az alábbiakban a kormányalakítás óta kipattant korrupciós ügyeket tekintjük át.



Választási ígéretek tavalyról. Egyik sem teljesült Fotó: MTI

Medgyessy Péter kormányfő a közelmúltbeli MSZP-kongresszuson még úgy fogalmazott: mivel soraikon belül is könyörtelenek a korrupcióval szemben, így van erkölcsi alapjuk, hogy az előző kabinet háza táján is vizsgálódjanak. A miniszterelnök azt is leszögezte, a kormánypártok és az ellenzék között semmiféle "kiegyezés" nem született a korrupciógyanús ügyek elkendőzésére. 

Az MSZP szempontjából szerencsétlen véletlen, hogy néhány héttel a fenti kijelentések után a napokban pattant ki egy újabb gyanús közbeszerzési ügy, amely éppen Medgyessy nevéhez kötődik. Mint kiderült: a kormányfőnek rendszeresen tolmácsoló Bereczky Tamás vállalkozása százmillió forint keretösszeg? megbízást nyert el a Miniszterelnöki Hivataltól (MeH) egy meghívásos tenderen, érdekes körülmények között. 

A MeH sürgősségre hivatkozva nem írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot a 15 ezer oldalas nemzeti fejlesztési terv dokumentumainak lefordítására. Ugyan a tavaly novemberben és idén márciusban lebonyolított két tárgyalásos eljárásra több pályázót is meghívtak, ám a kiírás sajátosságai miatt csak a Bereczky, Paller és Társai Fordító és Szolgáltató Bt. nyújthatott be érvényes ajánlatot. A kiírás például rögzítette, hogy a résztvevő cég tagja kell legyen a Magyar Fordítóirodák Egyesületének (MFE). Az indulásra lehetőséget kapott cégek közül azonban kizárólag Bereczkyék tagjai az MFE-nek. Érdekes kérdés, hogy miért nem a kamarai tagságot szabták feltételnek, hiszen az MFE-nek – honlapja szerint – mindössze huszonhat tagja van. Ennek ellenére a MeH illetékes munkatársa, 

Pettendi Zsuzsa az Origónak úgy nyilatkozott, hogy egyedül a cégek szakmai múltja és az ár alapján döntöttek. Azzal kapcsolatban, hogy a kiírásban kritérium volt az MFE-tagság, közölte: ezzel a szakmaiságot kívánták biztosítani, bár nyilvánvalóan nem ez az egyetlen szakmai szervezet, amelyik a fordítókat tömöríti. A MeH munkatársa azt is elmondta, hogy az év hátralévő részében már nyílt közbeszerzési eljárás keretében választják ki a fordítókat.

Szintén a múlt héten pattant ki az az ügy, ami miatt búcsúznia kellett posztjától Rácz Zsoltnak, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) közigazgatási államtitkárának. Kovács Kálmán informatikai miniszter múlt hét elején még cáfolta Rogán Antal (Fidesz) állítását, ám néhány nap múlva kiderült: valóban részt vesz a hírközlési törvény módosításának előkészítésében az az ügyvédi iroda, ahol korábban Rácz dolgozott. (A bruttó 431 millió forintos állami megbízás győztese a KPMG tanácsadó cég lett, ám a munkában számos alvállalkozó is segédkezik, ezek közül az egyik Rácz volt irodája.) A minisztérium belső ellenőrzése során kiderült: az ügyvédi iroda alkalmazottai szóbeli megállapodások alapján segítenek be a munkába. 

A vizsgálat nem derített fényt a közigazgatási államtitkárral kapcsolatos összeférhetetlenségre, de a miniszter – álláspontja szerint – nem kapott teljes kör? tájékoztatást parlamenti felszólalásához, így Rácz Zsoltnak mennie kellett.

Az ügy "kísértetiesen" hasonlít Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter lemond(at)ására. Mint emlékezetes, februárban derült ki: a miniszter ügyvédi irodája (amelyben ő szüneteltette tevékenységét) állami megrendelésekhez jutott. A Forgács és Kiss Ügyvédi Iroda végezte a Malév és a Nemzeti Autópálya Rt. átvilágítását, illetve a Magyar Nemzet és a Közlönykiadó Kft. közötti szerződési ügylet lezárását is. 

Szintén egy közbeszerzési eljárás visszásságaira derült fény még tavaly decemberben. Mint emlékezetes, a MeH nyílt közbeszerzési eljárás mellőzésével a piaci árnál magasabb összegért bérelt irodákat Nagy Sándor politikai államtitkár apparátusának, illetve a Területfejlesztési Tanácsnak a budai Hattyúházban. "Semmi közünk a történtekhez. A Miniszterelnökség és a Gazdasági Közbeszerzési Igazgatóság szerezte a helyet, mi csak a címet kaptuk meg" – nyilatkozta az ügy kapcsán Nagy Sándor, a MeH politikai államtitkára, bár ennek igazságtartalmát jelentősen redukálta az a nyilvánosságra került információ, miszerint Nagy, illetve a Területfejlesztési Hivatal elnöke, Hajdú Attila még augusztus elején személyesen bejárta a bel-budai ingatlant, majd – némi túlzással – annak címét éppen ők adták a közbeszerzési igazgatóságnak. Az eset kapcsán a MeH közpénzügyi államtitkársága Keller László vezetésével vizsgálatot indított. Ennek eredménye – az előzetes ígéretekkel szemben – nem került nyilvánosságra, bár annyi kiszivárgott, hogy Keller is kifogásolta az eljárást. Nagy Sándor az ügy kapcsán felajánlotta lemondását, azonban Medgyessy Péter ezt nem fogadta el. Hajdú Attilának viszont távoznia kellett, ugyanakkor néhány héttel később már a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. felügyelőbizottságában kapott helyet. 


Korrupcióindex

A Gallup Közvélemény-kutató Intézet március 7. és 12. között reprezentatív felmérést készített a felnőtt lakosság körében, amelynek során a kormányzati korrupcióval kapcsolatban tett fel kérdéseket. A közvélemény-kutatást Kiss Elemér kancelláriaminiszter távozása után két héttel, az üvegzsebtörvény parlamenti általános vitájának lezárulta után készítették.

A megkérdezettek közel kétharmada, 64 százaléka vélte úgy, hogy a Medgyessy-kormány ideje alatt is történtek kormányzati korrupciós esetek. Mindössze 16 százalék gondolta úgy, hogy ilyen ügyek nem voltak, a megkérdezettek 20 százaléka pedig nem akart vagy nem tudott válaszolni. A Fidesz szimpatizánsainak 74 százaléka válaszolta azt, hogy történtek hivatali visszaélések a Medgyessy-kormányban. A szocialista táboron belül kisebb ez az arány, ugyanakkor az MSZP-támogatóknak is több mint fele, 55 százaléka vélte úgy, hogy voltak korrupciós esetek a kormányban. 

Kevesen gondolják viszont azt, hogy az új vezetés korruptabb lenne, mint az előző kormány. 35 százalék válaszolt úgy, hogy a mostani kormány működésében ugyanannyi a korrupciós eset, mint az Orbán-kormányban, és nagyjából ugyanennyien – 34 százalék – vélték úgy, hogy ebben a kormányban kevesebb hivatali visszaélés történt. Érdekesség, hogy a Fidesz-választóknak csak 26 százaléka gondolja úgy, hogy a Medgyessy-kormány korruptabb, mint az előző vezetés, 13 százalékuk pedig azt válaszolta, hogy a mostani kabinet idején kevesebb hivatali visszaélés történik.

A lakosság 36 százaléka véli úgy, hogy a jelenlegi kormányzat idején ugyanannyi korrupciós eset fog történni, mint 1998 és 2002 között – állapította meg a Gallup felmérése. Valamivel kisebb – 31 százalék – azok aránya, akik szerint kevesebb visszaélés várható, és mindössze 14 százalék számít arra, hogy a Medgyessy-kormány korruptabb lesz, mint elődje.

A közvélemény-kutatás kitért arra is, hogy ez a vezetés vajon eredményesebben fogja-e ellenőrizni a közpénzek felhasználását vagy sem. A felmérés szerint a lakosság mintegy fele úgy véli, a jelenlegi kormány sikeresebb lesz ezen a területen. A válaszadók harmada ennek az ellenkezőjére számít, a megkérdezettek 20 százaléka pedig nem adott választ a kérdésre. 

A Gallup felmérése foglalkozott a Miniszterelnöki Hivatalon belül működő közpénzügyi államtitkársággal is. A közpénzek felhasználásának ellenőrzésére létrehozott államtitkárságról a megkérdezettek fele hallott, közülük 40 százalék tudott arról, hogy az államtitkárságot Keller László vezeti. A válaszadók kétharmada vélte úgy, hogy az ellenőrzésnek nemcsak az Orbán-kormányra, hanem a mostani vezetésre is ki kellene terjednie, sőt mindössze 9 százalék gondolta azt, hogy az államtitkárságnak az 1998 és 2002 közötti ügyekkel kellene foglalkoznia. 

A lakosság közel fele – 47 százalék – szerint az államtitkárság tevékenységét pártpolitikai szempontok is befolyásolják – derül ki a felmérésből. Csak 23 százalék gondolja úgy, hogy a Keller vezette hivatal pártatlanul végzi munkáját, a megkérdezettek 29 százaléka pedig nem kívánt választ adni a kérdésre. Nem meglepő, hogy a Fidesz-táboron belül nagyobb azok aránya, akik szerint politikai befolyás alapján működik az államtitkárság, figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a szocialista választók 41 százaléka is ugyanezen a véleményen van.

Olvasson tovább: