Kereső toggle

Viták Budapest finanszírozása körül

Fővárosi szkander

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha a Medgyessy-kormány nem törődik jobban a fővárossal, könnyen elveszítheti a 2006-os választásokat – állítja Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, miközben arról beszél, hogy a fővárosi önkormányzatokra idén szűkösebb esztendő vár, mint a legrosszabb orbáni évben. 

A főpolgármester kijelentése heves koalíciós feszültségeket váltott ki a budapesti közgyűlésben, és talán az sem véletlen, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök éppen ezt követően állt elő újból az előrehozott választások – az SZDSZ-re nézve nem túl biztató – ötletével.



Gy. Németh Erzsébet, Mandur László és Demszky Gábor. Mosolyszünet előtt Fotó: S. L.

"Reálértéken öt százalékkal kevesebb pénzzel gazdálkodhat idén Budapest huszonnégy önkormányzata, mint a tavalyi évben" – jelentette be Demszky Gábor a huszonhárom kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási tervének kidolgozása kapcsán. A főpolgármester úgy látja, tovább élnek az előző kormányzati ciklus Budapest gazdaságát ellehetetlenítő, diszkriminatív intézkedései. Többek között arról is beszélt, hogy a fővárosi illetékbevételekből idén 7 milliárd forintot, az adóerő-képesség alapján pedig a tavalyi 10,5 helyett most mintegy 17 milliárd forintot vonnak el a fővárostól. 

Mint Hubert Béla, a fővárosi közgyűlés szabaddemokrata frakcióvezető-helyettese lapunknak elmondta, a huszonnégy fővárosi önkormányzat között szétosztásra kerülő összeg idén mintegy 255 milliárd forintot tesz ki, amelyből az egyes kerületek, illetve a fővárosi önkormányzat feladataikkal arányos részt fognak kapni. Mivel az elosztás pontos módja törvényileg nem szabályozott (ez ebben az évben fog megtörténni), mindenki igyekszik nagyobb részt kiharcolni magának a forrásmegosztási "tortából". Hubert Béla hangsúlyozta: ugyan az idei keret – a gépjárm?adó helyben maradása, a személyi jövedelemadó helyben maradó részének megduplázása, illetve a növekvő adóbevételek folytán – mintegy 50 milliárd forinttal több, mint a tavalyi évben, ám ezt az összeget szinte teljes egészében a közalkalmazotti béremelésekre kell fordítani. Vagyis SZDSZ-es érvelés szerint a kormány úgy "ajándékoz", hogy közben az önkormányzatokkal finanszíroztatja azt meg. A tényleges bevételtöbbletként megjelenő 3-4 milliárd forint pedig az infláció mértékét sem fedezi. Hubert szerint lesznek olyan kerületek, ahol jelentős gondot fog okozni a béremelések biztosítása. 

Demszky Gábor sajtótájékoztatóján arra is utalt, hogy a szűkösebb költségvetés miatt akár betervezett fejlesztések is elmaradhatnak a fővárosban. A Napkelte cím? műsorban példaként említette a 4-es metró megépítésének, illetve a 2-es metró felújításának esetleges elmaradását.

"Egyszerűen nem lehet így számolni, ahogy Demszky Gábor teszi" – mondta lapunknak Gy. Németh Erzsébet, a fővárosi szocialisták frakcióvezetője. Mint kifejtette, korábban a béremeléseket az önkormányzatoknak önállóan kellett finanszírozniuk, ezzel szemben a mostani kormányzat ehhez biztosította a forrásokat is. Gy. Németh szerint nem szabad elfelejtkezni a Medgyessy-kormány által a fővárosnak nyújtott hitelgaranciákról, az elmúlt négy évben visszatartott, most azonban hozzáférhető cél- és címzett állami támogatásokról, illetve a BKV 38 milliárdos tartozásának elengedéséről sem. A frakcióvezető hangsúlyozta: Demszky hibásan gondolkozik, amikor azt várja, hogy a jelenlegi kormány egy év alatt mindent visszaad a fővárosnak, amit az Orbán-kormány elvett.

Hubert Béla ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a szocialista frakcióvezető által említett kormányzati támogatások örvendetesek ugyan, de az önkormányzati intézmények fenntartásához, működtetéséhez ezek nem jelentenek segítséget.

Mandur László, a fővárosi MSZP elnöke lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy a feszített központi költségvetés miatt nemcsak a fővárosnak, hanem a többi önkormányzatnak is figyelembe kell vennie, hogy a finanszírozási lehetőségek nem korlátlanok. Kérdésünkre elmondta, nem érti, hogy Demszky miért fogalmazott ilyen élesen, de szerinte ezzel csak tárgyalási pozícióit rontja a kormány-nyal szemben. Egyes vélemények szerint nyilatkozatával Demszky a kerületekkel való forrásmegosztási vitájában a kormányra akarja hárítani a felelősséget.

Talán nem véletlen, hogy Demszky kijelentése, és az azt követő vita után vetette fel újból Medgyessy Péter miniszterelnök az előrehozott választások lehetőségét. Mint mondta, a 2004-es uniós csatlakozás után elképzelhető, hogy "egy új országgyűlési választással a kormány bizalmat kér munkájának folytatásához". Ez a lépés nyilvánvalóan hátrányosan érintené az SZDSZ-t, amely jelenleg nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.


Ki fizeti a révészt?

A közalkalmazotti béremelések 2003-ra vonatkozó terheinek egyharmadát – a központi költségvetésről szóló törvény értelmében – az önkormányzatoknak saját forrásból kell finanszírozniuk. "Azt kell mondjam, hogy ez nem egyezik a szocialisták választási ígéreteivel, miszerint a közalkalmazotti béremeléseket teljes mértékben állami forrásból fogják finanszírozni" – nyilatkozta a Heteknek Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Veszprém polgármestere. 

A jelenlegi kormányzat ugyan lehetővé tette, hogy a gépjárm?adó egészét az önkormányzatok használják fel, és a személyi jövedelemadó helyben maradó része ötről tíz százalékra emelkedett, ám ezeket a pluszbevételeket, valamint az adónövekményeket nem tudják fejlesztésre felhasználni, hanem kénytelenek az intézmények működtetésére és bérfejlesztésre fordítani. "Az az érvelés, hogy a feszített költségvetés miatt nincs lehetőség az önkormányzatok jelentősebb támogatására, azért veszélyes, mert az európai uniós pályázati alapoktól is csak meghatározott önrész felmutatásával lehet fejlesztési összegeket nyerni, aki tehát nem rendelkezik az önrésszel, elesik a teljes támogatástól, ez pedig megpecsételheti az adott település sorsát" – mondta Dióssy, és hozzátette, hogy éppen ezért szorgalmazzák a miniszterelnöknél, hogy valósuljon meg az önkormányzatok finanszírozásának reformja is.

Olvasson tovább: