Kereső toggle

Éles kritika a magyar hadügynek

Nem megyünk Irakba?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Belpolitikai vihart kavart a Foreign Affairs cím? amerikai lapban megjelent információ, miszerint Lord Robertson NATO-főtitkár nem hivatalosan közölte Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel, hogy már régen kizárták volna Magyarországot a szövetségből, ha erre lehetőség nyílt volna. A szerző szerint a NATO-ban azért bírálják Magyarországot, mert az elmúlt négy évben túl sokat mulasztott a vállalások teljesítésében. Simicskó István, a Honvédelmi Bizottság alelnöke szerint lobbiérdekek állhatnak a cikk megszületése mögött, méghozzá a magyar katonák aktívabb részvétele háborús konfliktusokban. 



Fodor Lajos vezérkari főnök Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel. Teljesítik, amit lehet Fotó: MTI

Celeste A. Wallander az európai biztonságpolitika egy rangos képviselőjére hivatkozva az "előző kormány antiszemitizmusát, a szomszédaival szembeni extraterritoriális követeléseit, valamint a balkáni stabilitás megteremtésében elmulasztott konstruktív szerepét" említette mint olyan tényezőket, amelyek miatt a NATO megválna Magyarországtól.

A cikk idézi Keleti György volt honvédelmi minisztert, aki idén júniusban egy rádióműsorban elismerte, hogy a NATO-tagság elérése érdekében Magyarország olyat is vállalt, amiről tudta, hogy tarthatatlan. "Ha egy ország még nem NATO-tag, durván szólva sok mindent mondhat, ami később aligha kérhető számon rajta."

Simicskó István, a Honvédelmi Bizottság alelnöke, az Orbán-kormány volt államtitkára elmondta a Heteknek: Magyarország még a Horn-kormány ideje alatt tett olyan vállalásokat a haderőreform tekintetében, amelyek gyakorlatilag teljesíthetetlenek. "Juhász Ferenc most mindenben az Orbán-kormányt hibáztatja, hiszen – mint mondja – nem teljesítettük a NATO-vállalásokat. Pedig az időszámítás nem az Orbán-kormány időszakától kezdődik. Ha végigtekintjük a NATO-hoz való csatlakozási folyamatunkat, akkor kimutatható, hogy még a Horn-kormány időszakában gyakorlatilag az egész magyar honvédséget felajánlották azért, hogy minél gyorsabban fölvegyenek minket a NATO-ba. Az Orbán-kormány aztán tájékoztatta a NATO vezetőit, hogy túlvállalás történt, és csökkentettük a vállalások tartalmát" – mondja Simicskó. A politikus azt is cáfolja, hogy nem tettek semmit a hadseregért, hiszen emlékei szerint
laktanya-rekonstrukciós programot hajtottak végre, lakásokat építettek a katonák számára, átlagosan hetven százalékkal emelték a katonák illetményét, sor került a legfontosabb technikai korszerűsítésekre, megkezdődött a légierő korszerűsítése, és a Fidesz négy éve alatt évente növekedett a honvédelem költségvetése. Simicskó úgy látja, mikor "ilyen kritikus hangú nyilatkozatok és cikkek jelennek meg Magyarországról", gyakorlatilag egy esetleges Irak elleni háborúban történő magyar részvételt készítenek elő, és azt, hogy Afganisztánba is küldjünk magyar katonákat. Szerinte a kép összevág: Medgyessy Péter amerikai látogatását ilyen módon készítik elő. 



Simicskó István, a Honvédelmi Bizottság alelnöke Fotó: Somorjai L.

Juhász Ferenc honvédelmi miniszter reagálásában kifejtette: "NATO- felajánlásaink teljesítését elmulasztottuk, a nemzetközi kötelezettségvállalásban nagyon alulmúltuk magunkat, és ezért az előző kormányt terheli a felelősség, e miatt a bűnös politika miatt vagyunk ma messzebb a NATO-tól, mint korábban voltunk." A külföldi sajtó féléves csúszását a témában Juhász nem nevezné előkészítő manővernek egy NATO-akcióban való részvételhez. A miniszter szerint vállalnunk kell a tagsággal együtt járó kötelezettségeinket, ha komolyan gondoljuk, hogy Oslóból és Prágából is jöjjenek katonák biztonságunk védelmére. Saját erőnkhöz mérten tehát meg kell tennünk a katonai felajánlásokat – mondja Juhász, hozzátéve: a NATO nem küldi mészárszékre a katonáit. Meggyőződése, hogy Magyarországnak demonstratívan kell jeleznie, hogy mélyen hisz a demokráciában, a piacgazdaságban, a társadalmi szolidaritásban, fontos számára a terrorizmus elleni harc, és ennek a feltételrendszerét itthon biztosítani igyekszik. A politikus elmondása szerint a NATO Prágában két célkitűzést fogalmaz meg: részint bővíti a szövetséget, másrészt szeptember 11-ére való tekintettel meghatározza a NATO új kihívásait is, a biztonsági kockázatokat és az ehhez szükséges intézményeket, katonai erőt és fegyverzetet. Erre vonatkozóan mintegy másfél hónapja nagyon komoly, intenzív szakmai előkészítő munka folyik – mondja Juhász –, hogyan lehetne közös fenntartással, üzemeltetéssel gyors reagálású erőt létrehozni, és az ebben való esetleges magyar részvételre való képességeket megteremteni. "Vállaljuk, hogy 2005-től kezdődően kialakítjuk a kollektív biológiai védekezés rendszerét az azonnal bevethető csapatainknál, és vállaljuk, hogy megszervezzük a kommunikációs rendszerünket. Nem az iraki, illetve az afganisztáni háborúról van tehát szó" – tette hozzá a hadügyminiszter.

Olvasson tovább: