Vastagh Pál. Nem enged a 48-ból Fotó: MTI
– Nem tart-e attól, hogy ezáltal "felhígul" majd a törvény, és egy valamikori konzervatív kormánynak jogalapot adnak, hogy valamilyen kérdésben például augusztus 20-ára tegyenek egy népszavazást? Így az amúgy is átpolitizált nemzeti ünnepeink még inkább elveszthetik a nemzeti egységet szimbolizáló jellegüket.
– Egyrészt a közeli és távoli jövőben nem látszik az uniós csatlakozáshoz hasonló horderej? kérdés, így szerintem nem lesz indok ilyenre. Másrészt csak kétharmados többséggel lehet ilyen döntést hozni, ami ugyancsak korlátot jelent.
– A törvényjavaslat a március 15-ei szavazáson túl minden más népszavazási kezdeményezést kizár a csatlakozás tárgykörében. Ezt lehet úgy is értelmezni, hogy ezzel akarják megakadályozni az Orbán Viktor által emlegetett "polgári körös" népszavazási kezdeményezést az úgynevezett földkérdésben?
– Helyesnek tartom a törvénytervezet megfogalmazását, miszerint nem ad teret további népszavazási kezdeményezéseknek. Nem lenne szerencsés politikai akciókkal elhúzni a csatlakozás témakörét. Ami pedig Orbán Viktort illeti, éppen az ő kormányzása idején zárták le a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetet a tárgyalások során. Furcsa lenne, ha éppen ő próbálna saját megegyezése ellen fellépni.
– Egyes állami jogosultságok átkerülnek majd az Európai Unió hatáskörébe, így például bizonyos kérdésekről a magyar parlament sem dönthet a csatlakozást követően. Ez a parlament további "leértékelődését" jelenti, ami jelentős változás a rendszerváltáskor kialakított közjogi konstrukcióhoz képest. Pedig "dekára" ki lett mérve a kormány, a parlament és más állami szervezetek egymáshoz való viszonya.
– Valóban jelentős változás fog történni. De nemcsak jogokat vesztünk, hanem nyerünk is. A közösségi tagság ugyanis a tagállamokkal való egyenjogúságon és a döntéshozatalokban való egyenjogú részvételen alapul. Én javasoltam, hogy a tervezetben szerepeljen a kormány és a parlament viszonyának a szabályozása az integrációs politika formálásában. Például, hogy a kormány tájékoztatási kötelezettséggel tartozzon a parlamentnek a tárgyalásokról, a parlament pedig irányvonalat szabhasson a kormány számára uniós kérdésekben. Ez azonban ma még vitatott kérdés, és ezért kimaradt a tervezetből, így a parlamenti vita során tudunk új javaslatot előterjeszteni.
– Előfordulhat az, hogy a kormány hatásköre tovább erősödik a parlamenttel szemben?
– Sokféle megoldás létezik az unióban erre a problémára. A skandináv országok például erőteljes parlamenti pozíciót alakítottak ki. Magyarországon sem új kelet? kérdés ez, hiszen 2000-ben már elkészült az igazságügyi tárcánál egy átfogó, százötven oldalas alapvetés, ami a közjogi berendezkedésre gyakorolt hatásokat összegezte. Középerős pozíciót javasoltak akkor az anyag készítői.
– Ha a kormány pozícióját erősítik a parlamenttel szemben, akkor az azt is jelenti, hogy – a politikai váltógazdaság logikájából adódóan – később éppen egy konzervatív miniszterelnök, így akár Orbán Viktor kormányának pozícióit erősítik meg a parlamenttel szemben. Ez azért lenne különös, mert állandó vitatéma volt az elmúlt években a kormányzat és a parlament kapcsolata.
– Stabil alkotmányos szabályokra van szükség, amelyek függetlenek az egyik vagy másik kormány politikai stílusától és együttműködési hajlandóságától, s persze az is fontos, hogy ne lehessen tetszőlegesen értelmezni a tájékoztatási és az együttműködési kötelezettséget.
– Ha ilyen súlyú kérdésről van szó, akkor jogosan vádolják Önöket, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen horderej? kérdésben nem szabadna dönteni?
– Valóban jobb lett volna, ha több idő jut az egyeztetésre. De a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az ellenzéki pártok képviselői is részt vettek szeptember 19-én az úgynevezett európai nagybizottság alakuló ülésén, amikor a kormány kezességet vállalt, hogy október 15-éig beterjeszti ezt a javaslatot. Az előkészítő anyagokat valamennyi parlamenti párt már korábban megkapta.
Egyébként az Orbán-kormány előzetes tervei szintúgy 2002 második felére időzítették az alkotmány módosítását. Nem is lehet azt mondani, hogy ez egy ismeretlen tematika, és csak most találkoztak először a problémával. Szerintem az egyeztetési időpont körüli vita átlátszó ürügy. Az együttműködési készségről kell tanúbizonyságot tenni: támogatják vagy nem támogatják a javaslatot. Ha nem támogatják, akkor megakadályozzák az ország európai uniós csatlakozását.
– De lehet olyan – főként ellenzékiek által hangoztatott – olvasata a dolgoknak, hogy Önök ezzel az üggyel az unióellenes skatulyába akarják belekényszeríteni a Fideszt. Erről mi a véleménye?
– Tizenkét éve a csatlakozás kérdése a magyar politika egyik lényegi kérdése. Öt kormány dolgozott ezen. A csatlakozás feltételeire nem ez a néhány hónap lesz döntő hatással, a tizenkét éves felkészülés eredményeként jutottunk el oda, ahova eljutottunk. Ha a Fidesz – amelynek kormányzása alatt folyamatosan zajlottak a tárgyalások az Európai Unióval – csatlakozásellenesnek tűnik, az az ő hibájuk, és nem a miénk.
EU-referendum: egyet nem értések
2002. 10. 18. (VI/42)
