Kereső toggle

Megkezdődött a parlament őszi ülésszaka

Továbbra is egymásba gázolva

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Nincs semmi különös, csak Áder és Medgyessy csipkedik egymást" – mondta riporter kollégám, mielőtt elhagyta a Parlament épületét. És valóban, a választások óta megszokott indulat a kormánypártok és az ellenzék között semmit sem enyhült, csak a téma változott: nem a D–209 ügye állt a középpontban, hanem a kormány első száz napjának értékelése. 

Medgyessy Péter szerint a társadalom nem fogadja el azt a szembeállítást, hogy "a múlt sötét erői és a jövőt képviselő tisztaság bajnokai" küzdenek egymással. Beszédében egyben méltatta a száznapos program sikereit, bizakodásra és összefogásra, a jóléti program sikeres megvalósítására szólított fel. Úgy fogalmazott, hogy nem az ellenzék, hanem a reménytelenség, a kiszolgáltatottság, a nincstelenség és az esélyek hiánya a kormány ellenfele. Kiemelte az Európai Unióhoz való csatlakozást, mely szerinte a következő nemzedékek életét meghatározó, "az elmúlt ezer év egyik legjelentősebb társadalmi-történelmi eseménye: ha úgy tetszik, új államalapítás". Az ellenzék megkérdőjelezte Medgyessy Péter szavahihetőségét. Apropóként most nem a D–209-es sláger, hanem a száznapos program teljesítésének vélt vagy valós hiányosságai szolgáltak. Itt van például a tankönyvek ügye, mely az ígéretek szerint ingyenes lett volna az általános iskolák valamennyi tanulója számára. "Becsapták az embereket" – fogalmazott Kósa Lajos, mert jelenleg csak a rászorultak számára ingyenes a tankönyv. A miniszterelnök után Kiss Elemér kancelláriaminiszter is kifejtette: a széles körre vonatkozó ígéret nem az első száznapos programra vonatkozik. Ez a megállapítás érvényes az EU bérszínvonalához történő felzárkóztatás ígéretére is – felelte Medgyessy Péter miniszterelnök Áder János frakcióvezető kritikájára, amely "összefüggéstelenségbe hozza" a fenti célkitűzést a jövő évre tervezett bruttó háromszázalékos bérnövekedéssel. Áder a száz nap teljesítményét három részre osztotta: a teljesült, a részben teljesült ígéretek, valamint a "politikai blöffök" kategóriáiba. "Lassan olvasom, hogy Lendvai Ildikó frakcióvezető is megértse" (nevetés az ellenzék oldalán) – mondta Áder. Szeptember elsejétől ötven százalékkal emelik a pedagógusok fizetését (…) október elsejétől pedig ötven százalékkal emelik az egészségügyi dolgozók és más közalkalmazottak bérét. (…) Ezzel szemben egy egészségügyi intézmény adatai szerint az átlag éppenhogy meghaladja a harminc százalékot." Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője így reagált: "Én tehetek róla, akármilyen lassan mondta, megint nem értem" (nevetés, taps a kormányoldalról). Lendvai arra hivatkozott, hogy a közvélemény-kutatások eredményei szerint az állampolgárok elégedettek a kormány intézkedéseivel. A szétosztott összeg pedig csak azoknak az embereknek az adójából származik, akik megdolgoztak érte és befizették azt. "A kormánynak két választása van ilyenkor: vagy hazaviszi, vagy elosztja. Mi az utóbbit választottuk" – mondta a frakcióvezető asszony, a hiányként felrótt (a közalkalmazottak fizetésemelésének fedezésére szolgáló) összeget pedig Kuncze Gábor frakcióvezető (SZDSZ) szerint a kormány biztosította, csupán nem személyre szólóan osztotta el a pénzt, hanem az egyes intézményekre bízta. 

Hasonló módon folyt a vélemények ütköztetése az ösztöndíjak beígért 30 százalékos növeléséről, amelyet a kormányoldal szerint a hallgatói normatíva 70-ről 91 ezer forintra növelése fedez; kritika érte az egyszerűsített vállalkozási adóra vonatkozó ígéretet, amely az ellenzék szerint csak egy kis létszámra vonatkozik. Balsai István, az MDF frakcióvezetője a benzináremelésekre utalva szóvá tette: "Ausztriába járunk tankolni". Vita alakult ki a Széchenyi tervvel kapcsolatban is: az ellenzék szerint a kormány "befagyasztotta" a pályázatokat, a kormány viszont azzal érvelt, hogy elődje teljesen kiürítette a kasszát, ezért nincs mire pályázni.

Olvasson tovább: