Demeter Ervin Fotó: MTI
– Jól értem-e, hogy az általános átvilágításról szóló törvényjavaslat által létrehozandó tényfeltáró bizottsággal kapcsolatban elsősorban az a kifogásuk, hogy várható kormánypárti többségéből adódóan pártosan végezheti munkáját?
– Az egyik kormánypárti képviselő által vezetett vizsgálóbizottság (Mécs-bizottság - a szerk.) munkáját kirívóan manipulatívnak tartjuk.
A törvényjavaslat pedig ugyanezt az eljárási rendet írja elő. Ebből az következik, hogy a tényfeltáró bizottság ugyanígy fog működni.
– A bizottság összetételével tehát nincs komoly problémájuk?
– A pontos összetételét nem lehet még ismerni, hiszen a törvényjavaslat csak azt tartalmazza, hogy milyen szervezetek – parlamenti frakciók, Legfőbb Ügyészség, Legfelsőbb Bíróság és egyes minisztériumok – delegálnának majd ebbe a testületbe. Ha ez – az eddigi átvilágító testület mintájára – bírákból álló szervezet lehet, akkor a függetlenség és a szakmaiság követelménye biztosított lesz. Emellett szigorúan az államigazgatási eljárásra vonatkozó szabályok szerint szükséges működnie, a már kialakult törvényes jogrend szerint. Garanciát csak ez jelent. E nélkül garantáltan a vizsgálóbizottság botránya ismétlődik meg.
– Ön a parlamenti vitában a két törvénytervezet kapcsán képes beszéddel summázta véleményét, jelesül, hogy "a piramist a feje tetejéről a talpára kell állítani". Mit ért ez alatt?
– Most a hálózati személyekre vadászunk nagy puskával, miközben ők csak a piramis alján kicsiny fogaskerekek voltak az elnyomó rendszerben. Fölöttük voltak a hivatásos tisztek, az szt-tisztek – például Medgyessy Péter –, és ennek a tetején volt a pártirányítás, az MSZMP Központi Bizottsága, amely az embertelen rendszert működtette, és ehhez felhasználta az állambiztonsági szervek jelentéseit. Mi azt mondjuk: nemcsak a besúgókat illeti elmarasztalás, hanem azt is, aki a piramis tetején volt. Módosító indítványt nyújtunk be a törvényjavaslatokhoz, amelyben azt vizsgálnánk, hogy kik azok a közszereplők, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt (illetve jogelődje) Központi vagy Politikai Bizottságának tagjaiként irányították a politikai rendőrséget.
– A rendszerváltás elején, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásai során az egyik alapvető megállapodás az volt, hogy békés rendszerváltás következik, nem lesz leszámolás a korábbi politikai vezetőkkel.
– Igen, de ettől még ki lehet jelenteni, hogy a demokratikus közéletben nemkívánatosak az egykor a piramis tetején ügyködő személyek. Boldoguljanak a magán gazdasági életben.
– Lengyelországban és Németországban is a rendszerváltás előtti személyek részt vehetnek a politikai közéletben, egyedül Csehországban hoztak olyan rendelkezést, amelyről Ön beszél. Ha már ennél a kérdésnél tartunk, nem a rendszerváltáskor kellett volna ezt végrehajtani?
– De igen, akkor kellett volna. Úgy, mint ahogyan a csehek tették
– Most viszont úgy tűnhet, hogy az MSZP egyes prominenseit szeretnék ilyen és ehhez hasonló javaslatokkal "kilőni".
– Félreértés ne essék, nem attól kerül valaki ebbe a rendszerbe, mert a MSZP tagja, illetve MSZP-s politikus, hanem attól, ha a politikai rendőrség tevékenységében irányítóként vett részt. Nem tudom, hogy mennyi ilyen szocialista politikus van. Minket az érdekel, hogy ne csak a kis halak akadjanak horogra, hanem azok is szoruljanak ki a közéletből, akik az állampárti rendszer, a diktatúra irányítói voltak.
2002. 09. 13. (VI/37)
