Kereső toggle

Őszi vizsgálóbizottságok

Felszámolások vagy leszámolások

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Őszre tartogatta a kormánykoalíció az előző kormány korrupciógyanús ügyeinek kivizsgálását. Míg a Parlament Ügyrendi Bizottsága SZDSZ-es kezdeményezésre három vizsgálóbizottság létrehozását tárgyalta, Jánosi György ifjúsági miniszter az ISM korábbi gazdasági vezetői ellen, Keller László államtitkár az előző kormány által alapított In-Forrás XXI. Kht.-vel kapcsolatos sikkasztás alapos gyanúja miatt tett feljelentést.



Jánosi György és Deutsch Tamás. Elszámolás Fotó: MTI

Az újonnan felállítandó vizsgálóbizottságok várhatóan a volt APEH-visszaélések, a bankkonszolidáció, illetve az ÁPV Rt. és az MFB anyagbeszerzésének vizsgálatával foglalkoznak majd. Igaz, az Ügyrendi Bizottság ellenzéki tagjai egyöntetűen ellenezték az új bizottságokról történő beterjesztést – Salamon László fideszes alelnök szerint például az Állami Számvevőszék feladata lenne a vizsgálódás –, a kormányoldal véleménye szerint azonban az adófizetők pénzének elköltése a Parlamentre is tartozik, és megszavazták Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Gusztos Péter SZDSZ-képviselők javaslatát. 

"A javaslat vitára a Parlament elé kerül, amely reményeim szerint meg is fogja szavazni a vizsgálóbizottságok felállítását." – mondta lapunknak Fodor Gábor, aki szerint a bizottságoknak nem lesz könny? dolguk, hiszen nehéz és bonyolult ügyekről kell állást foglalniuk majd. Olyan konkrét kérdésekre keresnek majd választ, mint például az Orbán-kormány által Magyar Fejlesztési Bank és a Postabank konszolidációjára fordított, közel 200 milliárd forintos összeg helyes vagy helytelen felhasználása, vagy hogy igazak-e azok a híresztelések, amelyek szerint pártfinanszírozásra, pártklientúra kiépítésére költötték a közpénzt. Az APEH működésével kapcsolatban egy másik bizottság megvizsgálná, hogy igazak-e Simicska Lajos 1998-as kinevezésével kapcsolatos aggályok, volt-e például "hosszú bájtok éjszakája", amikor (a híresztelések szerint) belenyúltak az APEH számítógéprendszerébe, és manipulálták a rendszert, oly módon, hogy egykori, a Fideszhez kapcsolódó cégek adatait törölték. 

"Ezeknek a vizsgálóbizottságoknak a felállítását az előző kormányzati ciklusban is kezdeményeztük, azonban a Fidesz mindig leszavazta. Most azért érzem kötelességünknek pótolni e mulasztást, mert egy vizsgálóbizottságnak egész más a szerepe, mint az ügyészségnek, rendőrségnek vagy a számvevőszéknek. Megállapíthatja például a politikai felelősséget, a politikai befolyással való visszaélést és más olyan dolgokat, amelyeket az előbb felsorolt szervek nem vizsgálhatnak. Az emberek többsége tisztán akar látni, hogy ezek a súlyos korrupció gyanújával körüllengett ügyek tényleg megtörténtek-e vagy sem." – fejtette ki kérdésünkre Fodor Gábor. 

A 2001 júliusában 500 millió forint tőkével alapított, kormányzati projektek lebonyolításával megbízott In-Forrás XXI. Kht-vel kapcsolatos átfogó vizsgálat eddigi eredményei alapján Keller László szocialista államtitkár a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy több tízmilliós, sikkasztásra és hűtlen kezelésre alapos gyanút adó ügyletekre bukkantak. Olyan szerződéseket találtak, amelyeknek valódisága megkérdőjelezhető – ezekben az ügyekben jelenleg rendőrségi vizsgálat folyik. Az állítólagos "lebukáshoz" vezető banánhéjul Keller tájékoztatása szerint egy 170 ezer forintos autójavítási számla szolgált, amely öszszeget a cég nem a saját tulajdonú gépkocsijára fordította. Az államtitkári sajtótájékoztatón megjelent a szóbanforgó kht. felügyelőbizottsági elnöke, Nagy Gábor, aki visszautasítota a vádakat, és azt kifogásolta, hogy egy 170 ezer forintos számla miatt került a kht. az államtitkárság tevékenységének középpontjába. Azt is közölte, hogy "hamis vád tényállás megvalósítása miatt" az ORFK-nál tesz feljelentést a kht., ismeretlen tettes ellen.  

A Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium új vezetése – Jánosi Györggyel az élén – a tárca elődje által folytatott gazdálkodás törvényességét vizsgálva jutott olyan eredményre, hogy különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés, valamint más bűncselekmények alapos gyanúja miatt tett feljelentést a korábbi közigazgatási államtitkár, valamint más gazdasági vezetők ellen. Jánosi tájékoztatása szerint a legnagyobb problémát a fedezet nélküli kötelezettségvállalások jelentették, melynek értéke 4 milliárd forintot tesz ki. A stadionrekonstrukciós programmal pedig a Deutsch Tamás vezette minisztérium különböző pénzügyi manipulációkat alkalmazott, és Jánosi György állítása szerint még a saját kormányát is félrevezette. 

A minisztérium továbbá nagy érték? beszerzéseknél is számos esetben megkerülte a közbeszerzési eljárást. A miniszter öccsének, Deutsch Péternek cége öszszesen 35 milliós támogatást kapott, a Happy End, az Ezüst Hajó és Bayer Zsolt cége is nagy összeg? kifizetésekben részesült. Mesterházy Attila, a tárca jelenlegi politikai államtitkára pedig arról szólt, hogy a Budapest Sportcsarnok újjáépítése ügyében vizsgálatot kezdeményeznek az Állami Számvevőszéknél, mert annak 17-18 milliárd forintra tervezett költsége egy kibővített programmal 45 milliárdra növekedett. Deutsch Tamás a sajtónak úgy nyilatkozott, hogy egyetlen részletükben sem fedik a valóságot a törvénytelenségről szóló állítások.

Olvasson tovább: