Kereső toggle

Móri titok

Langyos nyomok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rendőrség a nyomozás érdekeire való tekintettel semmiféle információt nem ad ki a móri rablógyilkosság legújabb fejleményeivel kapcsolatban – legalábbis hivatalosan. Ez lehet a magyarázat arra, hogy a sajtóban számos valótlan híresztelés szárnyra kapott. Egy rendőrségi vezető lapunknak egyenesen úgy fogalmazott, hogy "a nyomozással kapcsolatos sajtóértesülések többségének semmiféle valóságalapja sincs". Ami eddig biztos: a rendőrség két férfit előzetes letartóztatásba helyezett, akiket a móri mészárlás elkövetésével gyanúsítanak. A DNS-vizsgálat a gyanút nem erősítette meg, a két férfi pedig nem volt hajlandó hazugságvizsgálatnak alávetni magát.

A rendőrség különleges szolgálatának kommandósai a múlt hét elején fogták el a két 27 éves férfit, akiket két nap múlva előzetes letartóztatásba is helyeztek. A bíróság közleménye szerint a nyomozati iratok alapján K. Ede és H. László alaposan gyanúsíthatók azzal, hogy 2002. május 9-én, ügyfélfogadási időben beléptek az Erste Bank móri fiókjába, festékszóróval lefújták a bejárati ajtó fölött elhelyezett biztonsági kamerát, majd a magukkal vitt lőfegyverekkel tüzet nyitottak a bankban tartózkodó alkalmazottakra és ügyfelekre. Ezt követően K. Ede – mialatt társa átkutatta a bankfiókot – azzal fedezte társát, hogy a bejárati ajtónál állva műszaki okok miatti zárva tartásra hivatkozva elküldte a bankba igyekvő ügyfeleket. A bíróság szerint az alapos gyanút a kihallgatott tanúk vallomásai, az általuk adott személyleírások, fényképes és személyes felismertetések jegyzőkönyvei, házkutatások és lefoglalások, valamint a rendőri jelentések támasztják alá. A két férfi a rendőrség információi alapján többször részt vett különféle rablásokban, H. pedig francia idegenlégiósként megjárta többek között Boszniát is.

A nyomozással és a két gyanúsítottal kapcsolatban másfél héten keresztül a legkülönfélébb információk jelentek meg a sajtóban, rendőrségi forrásokra hivatkozva. Az ORFK azonban külön közleményt adott ki, amelyben ezek többségét cáfolta. A közlemény szerint a gyanúsítottak nem hagytak székletmintát, sem véres lábnyomot a helyszínen, a rendőrségnek nincs védett tanúja, és a főkapitány nem adott határidőt a gyilkosok elfogására. "A nyomozással kapcsolatban megjelent hírek többségének egyáltalán nincs valóságalapja" – mondta lapunknak a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság igazgatóhelyettese. Liszka Károly hangsúlyozta: a nyomozás olyan szakaszban van, hogy a témában hónapokig nem lesz publikus információ.

Annyi azonban kétséget kizáróan bizonyos, hogy a gyanúsítottak DNS-ei nem egyeznek a helyszínen talált mintákkal. Liszka Károly azonban elmondta: ez nem cáfolja meg az alapos gyanút, csak azt jelenti, hogy a helyszínen vett minták között nem volt ott a két férfié. K. Edére egyébként terhelő tanúvallomást tett több szemtanú is, akik személyében felismerték az egyik elkövetőt. Ezt az információt Liszka Károly nem kívánta megerősíteni, mint ahogy azt sem, hogy K. tett-e tanúvallomást. A rendőrségi vezetőtől annyit megtudtunk, hogy a nyomozóknak még jelenleg is több verziójuk van a bűncselekmény elkövetésére. Ezek szerint a rablógyilkosok hárman, akár négyen is lehettek.

A két gyanúsított nem hajlandó alávetni magát a poligráfos vizsgálatnak, védőik szerint ugyanis ez a módszer nem megbízható. Lantos Gyöngyi, K. Ede ügyvédje többször elmondta, védence biztos alibivel rendelkezik május 9-re, ám ezt ígéretei ellenére eddig nem konkretizálta. Kiss Attila, H. László ügyvédje szintén úgy látja, a védence elleni alapos gyanút a rendőrség sem tárgyi bizonyítékokkal, sem terhelő tanúvallomásokkal nem tudja alátámasztani. H. egyébként nem emlékszik arra, mit csinált május 9-én.

Olvasson tovább: