Kereső toggle

Új találatok mindkét oldalon

Ebben vezet a jobb

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Te jó ég! Most megtudja a szomszédom, hogy nemcsak repülőgép-szakértőként, hanem a III-as főcsoportfőnökség tisztjeként is dolgoztam" – kapott a fejéhez Fodor József a miniszterelnök titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság előtti meghallgatást követő interjú után. A sajtó képviselői arról értesülhettek, hogy ő Medgyessy Péter összes jelentését olvasta, sőt köze volt főhadnaggyá való kinevezéséhez is. Később azt mesélte, hogy azért kellett rangban is előléptetni Medgyessyt, mert egy C. nev? – közel-keleti tudósításairól elhíresült – ismert újságírót is akkoriban neveztek ki hadnaggyá. A rang pedig azért volt fontos, hogy mindenki fontosnak érezze magát, hiszen – a KGB mellett – nem volt komoly titkosszolgálat a miénk. Zárt ajtók mögötti szereplése, amely közel három óráig tartott, igencsak próbára tette a jelenlévők idegeit. Először Vadai Ágnes szocialista bizottsági tag jött ki a teremből, majd Simicskó István (Fidesz) követte példáját. Időnként Balogh László (MDF), a bizottság elnöke is megjelent. Intézett egyet s mást, majd újra "bezárkózott".



Kiss Elemér kancelláriaminiszter. Vállalják a nyilvánosságot Fotó: S. L.

A parlamenti folyosón várakozó újságírók épp egy C típusú átvilágításon átesett pizzafutár megjelenéséről álmodoztak, amikor Toller László (MSZP) alelnök kinyitotta az ajtót, homlokát törölgetve: "Odabenn történelemórát tart az öreg. Hammurápitól kezdve, és az öszszes fáraót sorra véve…"A kötetlen társalgásból kihallik: nem könny? a közéleti szereplők élete – a sajtó és a közvélemény ugyanis minden apróságnak jelentést tulajdonít.

"Ha Simicskóra mosolygok, rögtön románcról beszélnek, ha Gorka Sebestyénre, akkor meg a komolytalanságot vetik szememre" – panaszkodik Vadai Ági Tollernak, aki bizonyára mélyen átérzi a problémát, mert a hazánkba érkező Manchester Uniteddal való találkozás esélyeit latolgatja. "A jómódú tévék ott vannak, a szegények meg itt próbálkoznak" – mondja a faggatózó riportereknek, aki azt szeretnék tudni, hogy Gorka Sebestyén és Kiszely Gábor szakértők miért nem kapták meg az engedélyt, hogy a titkos iratokba is betekinthessenek. Végül Toller elszánja magát, a lámpákat bekapcsolják, a kamera elindul, az alelnök pedig így nyilatkozik: "Ennek megvan az oka." Később aztán az arra sétáló Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt kapják lencse- és mikrofonvégre, aki már részleteket is közöl: "nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek".

Fodor Józsefet egyébként Tóth Lajos III/II-es tiszt meghallgatása előzte meg, és Császár Józsefné, a BM egykori dokumentációs osztályvezetője követte (zárt ülésen). Ők azonban nem voltak ilyen kegyesek a nyilvánossághoz, mint Fodor úr, aki még arról is tájékoztatta a sajtót, hogy emlékei szerint a Pénzügyminisztérium mindent tudott az IMF-csatlakozásról. Ez kicsit másként hangzik, mint amit Hetényi István – 1980–86 között pénzügyminiszter – a nyílt ülésen mondott. Hetényi emlékezete szerint a csatlakozást az MNB készítette elő, őt pedig csak az aláírás előtti napon tájékoztatták az eseményről. Az expénzügyminiszter egyébként tudott akkori munkatársa, Medgyessy Péter és a BM bizalmas kapcsolatáról, nem úgy, mint Nikolits István volt tárca nélküli titokminiszter és Békesi László volt pénzügyminiszter, akik – elmondásuk szerint – csak az újságból értesültek Medgyessy titkosszolgálati múltjáról.

A kormányzati szerepet vállaló politikusok múltját vizsgáló, Mécs Imre (SZDSZ) vezette bizottság ezzel párhuzamosan ülésezik – igaz, kicsit megfogyatkozott létszámmal, mert három ellenzéki politikus "felfüggesztette tagságát". A bizottság elnöke bejelenti, hogy tíz politikusról találtak a rendszerváltás előtti állambiztonsági szervekkel folytatott tartós együttműködésre utaló információkat. Ebből öt-öt az Antall- és a Boross-kormányban, kettő a Horn-kormányban, négy az Orbán és egy a Medgyessy Péter által vezetett kabinetben dolgozott. (Ez a felállás azért is meglepő, mert választási kampánya idején Orbán Viktor a kommunista baloldal és az antikommunista jobboldal összecsapásáról szónokolt.) 

Ugyancsak a kormányoldal előretörését mutatja Kiss Elemér kancelláriaminiszter azon bejelentése, hogy a Medgyessy-kormány összes tagja visszavonhatatlanul hozzájárulását adta a Mécs-féle bizottság által feltérképezett, személyükre vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalára. Ez a lépés übereli az adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila titoktartásra vonatkozó ajánlását, sőt egyre többen követik a múltjukat nyíltan vállaló kormánytagok példáját a múlt vezető politikusai közül, így Boross Péter, Kónya Imre, Keleti György, Orbán Viktor, Pusztai Erzsébet, Gógl Árpád, a Horn-kormány szabaddemokrata képviselői is vállalják a nyilvánosságot, míg Járai Zsigmond jegybankelnök és Várhegyi Attila, a kulturális tárca volt politikai államtitkára tiltakoznak a vizsgálódás ellen. 

A Medgyessy-bizottság a fenti eseményekkel párhuzamosan szorgalmasan kutakodik, hogy a kormányfő szemében szálka helyett gerendát találjon. Sorra meghallgatják azokat az összekötő- és tartótiszteket, akiknek a nevét Medgyessy Péter a bizottság előtti meghallgatásán nagy valószínűséggel egy papírdarabra írta fel. Nem tudni a pontos névsort, tény azonban, hogy zárt ülésen meghallgatták Sersli Sándort, Medgyessy volt összekötőjét, Varga Imrét, a BM egykori dokumentációs osztályvezetőjét, a szerdai napon pedig V. Nagy Árpád egykori III/II-es operatív tisztet. V. Nagy Árpád a sajtónak úgy nyilatkozik, hogy személyesen nem állt kapcsolatban Medgyessy Péterrel, de általánosságban elmondható, hogy tartójuk irányításától függően az szt-tiszteknek gyakran kellett jelentéseket írni, akár közvetlen munkatársaikról is. Az ő több mint három óráig tartó meghallgatása lehetséges, hogy fordulópontot jelentett a bizottság munkájában, mert Balogh László bizottsági elnök rögtönzött sajtótájékoztatót tart, és az új információkra hivatkozva így fogalmaz: "…a szocialisták érvrendszere kártyavárként omlott össze." 

Ilyen hangulatban vetődik fel a kérdés, mi lesz a jelentéssel, hiszen a bizottság mandátuma csütörtök (augusztus 15.) éjfélkor ér véget. A szocialisták által elkészített jelentéstervezet úgy fogalmaz, hogy a miniszterelnök szt-tiszti tevékenysége sem jogszabályt, sem erkölcsi normát nem sértett, sőt elősegítette az ország pénzügyi érdekeinek érvényesítését. Az ellenzéki képviselők azonban negatívan ítélik meg a kormányfő diktatúrában betöltött szerepét. Simicskó István erről így nyilatkozott a Heteknek: "Nem hisszük, hogy egyedüli emberként az egykori III/II-es csoportfőnökségen Medgyessy Péter volt az a kivételezett személy, aki mindenkivel ellentétben csakis kizárólag értékelő-elemző tevékenységet látott el. Mert ha igen, akkor megkérdezném: miért kellett ezt szigorún titkos minőségben tennie?"


Nem mérhetünk kettős mércével

Interjú Kiszely Gábor történésszel, a Medgyessy-bizottság szakértőjével és a Terror Háza szakmai igazgatójával



Három szakértő. Középen Kiszely Gábor Fotó: S. L.

– Ön végig figyelemmel kísérte a kormányfő titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság nyilvános üléseit. Hogyan értékeli az ott elhangzottakat?

– Fontos kortörténeti dokumentumok kerültek nyilvánosságra, és a bizottság nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közvélemény tisztábban láthasson az ügyben. Szakmai körökben ismeretes, hogy sokat tanulmányoztam az egykori ÁVH, majd a nemzetbiztonsági szervek működését, a bizottsági ülésen elhangzottak azonban árnyalták és elmélyítették korábbi ismereteimet. Mint ismeretes, a Medgyessy-bizottsággal párhuzamosan működik a politikusok állambiztonsági múltját vizsgáló testület, ezt a munkát is csak üdvözölni tudom, hiszen ők is nagyban hozzájárulnak a múlt tisztázásához.

– A sajtóban eddig több érvelés megjelent, melyek szerint hiba lenne minden érintett nevének a nyilvánosságra hozása.

– Úgy vélem, hogy vezető állami tisztséget betöltő személyek esetében jogosan szeretné megismerni a közvélemény az illetők politikai múltját. Nem mérhetünk kettős mércével. Aki tehát a kommunista állambiztonsági szervekkel együttműködött, akár mint ügynök, akár mint tiszt, társadalmi kapcsolat stb., annak most pártállásra való tekintet nélkül hozzá kell járulnia ahhoz, hogy világosságra kerüljön a dolog, és ez a folyamat, ami a tisztánlátást szolgálja, ne álljon le. 

– A kormányfő múltját vizsgáló bizottságnak augusztus 15-én kell befejeznie a munkát. Mit gondol, milyen jelentést fognak leadni?

– Az a furcsa helyzet állt elő, hogy amíg más szakértők ott lehettek a zárt ajtók mögött zajló meghallgatásokon, nekem erre nem volt módom, hiszen az erre feljogosító C típusú vizsgálat eredménye nem érkezett meg. Ez azt jelenti, hogy még a zárt ülések jegyzőkönyvi anyagába sem tekinthettem bele, a végső jelentést azonban ezek figyelembe vételével kell elkészíteni. Úgy vélem azonban, hogy mindkét oldal érdeke a konszenzus, és el fog készülni a jelentés még akkor is, ha abban a bizottság munkáját jellemző éles viták nem is tükröződnek. 

– A C típusú vizsgálat késlekedésével kapcsolatosan különböző állásfoglalások kerültek napvilágra: az ellenzék szerint ez a kormánypártok érdemi munkát lassító ármánykodásának következménye, a kormányoldal szerint azonban a folyamatot az lassítja, hogy Gorka Sebestyén szakértőhöz hasonlóan Ön kettős állampolgárságú.

– Sok téves információ jelent meg ezzel kapcsolatosan, ezért hadd tegyem egyértelművé: német állampolgár vagyok. Gorka Sebestyén már világossá tette hovatartozását, miszerint nem amerikai, hanem brit–magyar állampolgárságról van szó. Nem teljesen értem azonban, hogy mindez miért olyan zavaró, hiszen Európa nyugati felén már régóta elfogadott dolog, hogy idegen állampolgárságú embereket bizonyos szakmai munkákra alkalmaznak. Erre az alkotmányos demokrácia törvényei lehetőséget adnak, és ezt személy szerint én is tiszteletben tartom. Ezzel a témával kapcsolatban érdekesség, hogy eddig senki nem kifogásolta az általam igen tisztelt Habsburg György Horn-kormányban betöltött utazó nagyköveti szerepét, pedig minimum két (német és magyar) állampolgársággal rendelkezik. 

– Visszatérve a bizottság munkájára, Ön szerint mi várható? Lezárul egy fejezet a magyar történelemben, vagy pedig a napvilágra került új információk birtokában új fejezet nyílik a hazai politikában és közéletben?

– A bizottság által készített jelentés a parlament elé kerül, hiszen ez is a feladata, erre kapta a felkérést. Most csak a bizottság mandátuma jár le, az ügy azonban az őszi ülésszaktól a parlamentben tovább folytatódik.

Olvasson tovább: