Kereső toggle

Lementek hídba

Nagyfeszültség – Volt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Más országban feltehetőleg a vezető hírek között szerepelne egy olyan parlamenti döntés, melynek következtében 50 százalékkal emelkedik a közalkalmazottak bére, jelentősen növekszik a családi pótlék és az anyasági támogatás, a nyugdíjasok 19 ezer forintos kiegészítést kapnak, és amely döntés alapján a továbbiakban nem kell fizetni a tévénézésért. Más országokban 30 Celsius-fok felett az emberek feltehetőleg hűs tavak mellett nyaralnak. Magyarország nem ilyen hely: honfitársaink egy része a hőséggel és a törvényes választási eredménnyel dacolva tüntetésekre jár, utakat és hidakat torlaszol el, éhségsztrájkol és polgári engedetlenségi mozgalmakkal fenyegetőzik. A felfokozott hangulatban persze a hivatásos politikusok sem tétlenkedhetnek, és nem is tétlenkednek: a kormány az Orbán-korszak korrupciós ügyeinek feltárásával ijesztgeti az ellenzéket, miközben a másik oldal a múlt rendszer bűneivel próbálja ellehetetleníteni a koalíció munkáját. A hangnem további durvulását jelzi, hogy az ellenzéki oldal a "selejt bosszújaként" aposztrofálta a kormány tevékenységét, míg utóbbi "veszett kutyákhoz" hasonlította politikai ellenfeleit.



Forró nyárban forradalmi hévvel Fotó: Somorjai L.

A parlament e heti ülésnapjának logikája egyszer? volt: majd\' minden második jobboldali felszólaló odadörgölte a miniszterelnök orra alá a múltját, a másik oldalon viszont az Orbán-kormány idejében történt gyanús gazdasági ügyeket forszírozták, persze sorozatban. A közös napirend előtti témának pedig a múlt csütörtöki tüntetés bizonyult. Lamperth Mónika belügyminiszter a jobboldal felelősségét emelte ki: "számolnak-e a következményekkel azok, akik utcai politizálásra buzdítják őket". 



A "Magyar Rezervátum" lakói napok óta a Parlament előtt tüntetnek Fotó: Somorjai L.

Font Sándor, a MDF frakcióvezető-helyettese a taxisblokáddal vont párhuzamot, amit elmondása szerint az SZDSZ pártközpontból szerveztek, hogy megbuktassák az első szabadon választott kormányt. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kétszínűnek nevezte a kormánykoalícióban ülő politikusokat, mert azok a Fideszt teszik felelőssé. Rogán szavai szerint "az Önök padsoraiban ülnek ma azok az SZDSZ-es és MSZP-s politikusok, akik akkor elsőként rohantak a barikádra kormányt dönteni… most meg azokra mutogatnak nagy garral, akik sem akkor, sem most nem voltak ott a barikádokon." Lendvai Ildikó szocialista frakcióvezető irodalmi fordulattal replikázott: "Igaza volt Jágónak az Othellóban, aki miután sokáig bujtogatta Othellót, nyugodt szívvel felelhette: nem ő ölte meg Desdemonát. És igaza volt. Akár földrajzilag távol is volt, de azóta minden néző tudja, hogy ebben a színjátékban ki az igazi negatív hős."

A nyitás után a patkóban csak tovább fokozódott a drámai hangulat. Még legalább három órán keresztül zajlott a kölcsönös adok-kapok. Hosszú idő után Kövér László, a Fidesz erős embere is újra megszólalt, a tőle megszokott éles stílusban: "Pokorni Zoltánnak helye van a közéletben – mondja vérlázító cinizmussal a D-209-es elvtárs. De gondoljátok meg, proletárok, a Pokorni Jánosok életét a Medgyessy Péter-félék tették és teszik tönkre mind a mai napig. Ezért aztán nekünk ki kell mondanunk, kicsi ez a közélet ahhoz, hogy Pokorni Zoltán és a D-209-es elvtárs is elférjen benne." 

A folyosón persze zajlott a helyzetértékelés. A szocialisták szerint a Fideszben van válsághangulat, mert egyre inkább félnek, hogy a minisztériumokban zajló vizsgálatok elérnek hozzájuk. Ráadásul a megosztottság is kezdi körükben felütni a fejét, hiszen Deutschot – a leköszönő Pokorni javaslata ellenére – nem választották frakcióvezetővé. Az indok ugyan az, hogy Deutsch budapesti elnökként felelős a fővárosi választási csődért, de a szocialisták szerint ezért nem lehet felelős a volt ifjúsági miniszter, hiszen Orbán folytatott látványos fővárosellenes politikát. A Fideszben és a jobboldalon viszont az az általános hangulat, hogy a "szocik"azok, akik nem bírják már a D-209-es ügy morális tehertételét, és maga Medgyessy is egyre nehezebben viseli az állandó kritizálását.

Az ügynöktörvény kapcsán nagy taktikai csata zajlott. Az ellenzékiek azt szerették volna, hogy a Medgyessy múltját – kémelhárítóvá való válását és munkáját – firtató vizsgálóbizottság minél hosszabb ideig ülésezhessen. Indoklásuk a határozatban megszabott augusztus 15-ei dátummal szemben az volt, hogy néhány hét kevés a vizsgálatok lefolytatására. A kormánypártiak viszont azt kívánták elérni, hogy az őszi önkormányzati választások kampányidőszakába ne nyúljon bele a bizottság munkája, illetve, hogy ne lehessen bármikor "berángatni" Medgyessy Pétert. Szerintük a jobboldal a bizottságot kampány célra kívánta volna felhasználni. Mivel a többség a kormányoldalnál van, így a Balogh László MDF-es honatya vezette Medgyessyt "röntgenező" bizottság augusztus 15-ig vizsgálódhat. Balogh László sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a lakosságtól is vár információkat, a "nyomravezetőnek" még jutalom is jár.

Böhm András szabaddemokrata képviselő, a másik, az elmúlt kormányok tagjait is vizsgáló bizottságról szóló határozat egyik előterjesztője a Heteknek elmondta: biztos abban, hogy a bizottság munkájára megadott két hónap elegendő lesz. Persze – tette hozzá – ez a különféle titkosszolgálati egységek adatszolgáltatásától függ. Mindenesetre a szabaddemokrata politikus reméli, hogy a vizsgálattal elérhető, hogy az újságok akárhonnan vett, bizonytalan eredet? dokumentumokkal már nem fognak a jövőben előállni.

Az állandónak szánt törvényjavaslatokat Bárándy Péter igazságügyi miniszter terjesztette be a parlamentnek: a javaslat igen tágra szabja a vizsgálandók körét, így például a vezető újságírók, szerkesztők és polgármesterek, valamint az egyházak vezetői is górcső alá kerülnének. A lényeges kérdés persze a részletekben húzódik meg. A javaslat szerint ugyanis "a Magyar Köztársaság nemzeti érdekeire" való hivatkozással a dokumentumok titkosítása fenntartható lehet. Zártan kezelnék például azok dossziéit, akiket külföldön kiutasítás vagy büntetőeljárás fenyegetne, akiknek a tevékenysége a szervezett bűnözés, a terrorizmus vagy külföldi titkosszolgálatok ellen irányult, illetve ha alaposan feltételezhető, hogy az érintettet vagy családját súlyos bűncselekmény fenyegetné. Magyarán kérdéses, hogy a különféle titkosszolgálati archívumokból mely személyek dokumentumai kerülhetnek majd nyilvánosságra, hiszen a szolgálatok e passzusok alapján lehetőséget kapnak az információk elzárására. 

Emellett egyre több bírálója is van a törvénytervezetnek. Például Boross Péter exminiszterelnök a TV 2 Jó estét Magyarország cím? műsorában azt ecsetelte, hogy – utalva például a Pokorni-ügyre – milyen családi tragédiákkal jár az ügynökök nevének nyilvánosságra kerülése. A volt kormányfő gyakorlatilag az áldozatok jogaival szemben az ügynökök pártjára állt, és a nyilvánosságra hozatal ellen tört lándzsát. Az adatvédelmi biztos a parlament emberi jogi bizottságának ülésén fogalmazott meg aggályokat, miszerint a parlament ezidáig csak a III/III-as ügyosztályt ítélte antidemokratikusnak, a III. főcsoportfőnökség többi osztályát nem. Péterfalvi Attila szerint az információs önrendelkezési jog nem terjeszthető ki a mások adataival való rendelkezésre, ezért megfontolásra ajánlja, hogy a törvény csak akkor tegye lehetővé a másról megismert személyes adatok nyilvánosságra hozatalát, ha ahhoz az érintettnek joga, jogos érdeke fűződik.

A helyzet megoldásához talán Szili Katalin javaslata segíthet hozzá. A Országgyűlés szocialista elnöke levélben fordult ugyanis Medgyessy Péterhez, azt javasolva, a kormányfő kérjen fel egy tekintélyes értelmiségiekből álló szakértői csoportot az átvilágítást érintő javaslatok véleményezésére, hogy minél szélesebb szakmai és politikai konszenzus alapján szülessenek meg az új jogszabályok. Elemzők szerint ez egyrészt időt adhat a kormányzatnak a kérdés tisztázására, illetve a születendő javaslat legitimációját is erősítené. Egyébként már Antall József is kísérletezett egy ilyen grémium felállításával a Zétényi-Takács féle 56-os kárpótlás ügyében. Értesüléseink szerint többek között Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke és Gönczöl Katalin egykori ombudsman neve is felmerült a szakértői csoportban. Lapzártánkig azonban nem derült ki, hogy egyáltalán felkérték volna őket és ők esetleg elfogadták a felkérést.

Olvasson tovább: