Kereső toggle

Siralmas eredmények a felvételiken.

Mélyrepülés a felsőoktatásban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sajnos az idei felsőoktatási felvételi eredmények összhangban vannak a tavasszal nyilvánosságra hozott, úgynevezett PISA-eredményekkel, melyek szerint a magyar diákok feladatmegoldó készsége, felkészültsége több tekintetben is az Európai Unió tagországainak átlaga alatt marad. 



Dolgozatírás. A következő generációt olyan tanárok tanítják majd, akik máshova nem voltak jók? 

A felvételi ponthatárokat vizsgálva szembeötlők a tanár szakok alacsony ponthatárai: az Eötvös Loránd Tudományegyetem biológia-kémia szakán például mindössze 80 pont volt a szükséges minimum – ez azonban még nem a mélypont. Ugyanitt a fizika tanári szakon ugyanis csak 64, a kémia tanári szakon pedig mindössze 66 pont volt a felvételi ponthatár. Nem értek el átütő sikereket a bölcsészkarokra jelentkezők sem: a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán például magyar szakra 81, angol-német szakra 84, az angol-filozófia szakra pedig mindössze 78 pont volt a bejutáshoz szükséges minimum. Tekintve, hogy a maximális 120 pontból 60 a középiskolai tanulmányokat, a másik 60 pedig a felvételin való szereplést értékeli, látható, hogy egy rossz középiskolai eredményekkel rendelkező, ráadásul a felvételin is gyengén teljesítő diák még nyugodtan lehet kémia, fizika vagy akár magyar szakos egyetemi hallgató, majd a tantárgy középiskolai szint? tanára.

Az ez évi felvételi ponthatárokból is élesen kirajzolódik a természettudományi szakok "mélyrepülése", ami a közös felvételi feladatsorok megoldásakor elért eredményekből is látható: matematikából a tavalyi év 34 százalékos átlagához képest idén csak 27 százalékot, fizikából pedig a tavalyi 54 százalékos teljesítményhez képest idén csak 42 százalékos átlagot értek el a felvételizők. Biológiából kilenc pontot csökkent az átlag. A természettudományokban és matematikában elért gyengébb eredmények szemben állnak azzal az önképpel, hogy Magyarországon magas minőség? matematikai-természettudományi oktatás folyik. A szomorú tény: a magyar diákok versenyképessége az Európai Unión belül erősen kétséges.

Egyetemi tanárokkal folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a felvételizők természettudományos és matematikai műveltsége általánosságban nagyon hiányos. Ennek az oka a kétszeres kontraszelekció. Az első az alacsony ponthatárok miatt következik be: nemcsak azok kerülhetnek be a tanári szakokra, akik felkészültségük és orientációjuk miatt ezt a pályát választanák, hanem olyan diákok is, akik az áhított sikerszakokhoz nem rendelkeznek elegendő felkészültséggel, a tanár szakhoz azonban elegendő pontszámot szereztek. Az egyetem befejezése után figyelhető meg a kontraszelekció második szakasza: a jobban teljesítő diákok nagy része nem marad a tanári pályán, hanem kifizetődőbb lehetőség után néz. A következő generációkat így zömében olyan tanárok tanítják (majd), akik máshová nem voltak elég jók. Ez a folyamat egyes egyetemi tanárok szerint körülbelül húsz éve tart, és a rendszerváltás után még inkább felerősödött. Ennek köszönhető, hogy az orvosi egyetemeken tanuló diákok felkészültsége az alaptárgyak tekintetében folyamatosan romlik. Ha ez a tendencia marad – állítják a tárgyak oktatói –, akkor Magyarországon is be kell vezetni egy egyetemet megelőző, főiskolai szint? képzési rendszert, ahol például az orvosi egyetemre készülő diákok elsajátíthatják a képzéshez szükséges biológiai, kémiai, matematikai és fizikai alapműveltséget. 

Az utóbbi öt-hat évben ugyanakkor megnőtt az érdeklődés a mérnöki szakok iránt. A legnépszerűbb (egyetemi szint?) műszaki szakra – műegyetemi informatikusnak – 118, a villamosmérnök szakra 113, az építőmérnök szakra 108, a környezetmérnökire 115 pont kellett a maximális 120-ból, ami a műszaki képzés felértékelődését mutatja. 

A legnagyobb érdeklődés idén is a jogi karok iránt mutatkozott, melyekhez 97 és 107 közötti pontra volt szükség az ország különböző egyetemein. A hatalmas túljelentkezés kapcsán felmerül a kérdés, hogy szükség van-e ennyi jogászra Magyarországon. Bánáti János, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint "szükség van ennyi jogi egyetemet végzett fiatalra, de nincs szükség ennyi jogászra". Bánáti szerint a jogi pályán való elhelyezkedés kizárólag az ügyvédi szférában "szabad pályás", hiszen a bírói, ügyészi, valamint a közjegyzői állások száma behatárolt. Ez ahhoz vezet, hogy a jogi egyetemet végzettek többsége az ügyvédi pályán próbál szerencsét, ami viszont a "sok az eszkimó, kevés a fóka" elv alapján az ügyvédek jelentős része számára megélhetési gondokat okoz. Mindennek az a kockázata, hogy lazulhat az etikai fegyelem.

A jogászképzés tömegessé válásának hatására Bánáti szerint az oktatás színvonala is visszaesett. Mint mondta: korábban egy-egy évfolyamon legfeljebb százan tanultak, ma viszont 500 fős évfolyamokról lehet beszélni. Az oktatók, professzorok és a tanulók közötti kapcsolat ilyen feltételek mellett nagyon felszínes, és emiatt nem is gyakorlatias. Emellett a közélet is sok kiváló oktatót "elszívott" az egyetemekről, hiszen többen közülük a rendszerváltással az új demokratikus intézmények irányításába kerültek: politikusok, ombudsmanok lettek vagy más fontos közéleti tisztséget töltenek be. "Lesoványodott az oktatói kar" – összegezte véleményét Bánáti János, aki azt is sajnálatosnak tartja, hogy az egyetemek érdeke elsősorban az, hogy minél több tanulót az iskola falai között tartsanak, hiszen csak akkor kapják meg a működéshez szükséges "fejpénzt", azaz a normatív támogatást. Az ügyvédi kamara elnöke szerint a jogász szakma hígulása az igazságszolgáltatás színvonalán is érezhető. 


Diplomával is nehéz elhelyezkedni

Az egyetemekre és főiskolákra bekerülő diákok számára az igazi kérdés az, hogy diplomájuk mennyire hasznosítható a munkaerőpiacon. A főiskolákon és egyetemeken tanulók létszámának elmúlt évtizedbeli folyamatos növekedése nem járt együtt színvonalbeli növekedéssel. Sajnos továbbra is megfigyelhető trend, hogy a normatív támogatás érdekében a felsőoktatási intézmények divatosnak hangzó, de a munkaerőpiacon nehezen hasznosítható szakokat hirdetnek meg. 

A Manpower Munkaerőközvetítő Kft.-nél elmondták, hogy náluk kezdő diplomásokat a cégek nem szoktak keresni. Általános tapasztalat, hogy kizárólag többéves gyakorlattal rendelkező munkaerőt keresnek. 

Varga Péter – a többek között munkaerő-közvetítéssel foglalkozó – Humán Operator Kft. személyzeti igazgatója elmondta: az elmúlt években több esetben is előfordult, hogy kizárólag gyakorlattal nem rendelkező, kezdő diplomást kerestek náluk. Az igénylő azért kérte így, hogy a "saját képére" formálhassa a munkaerőt. Varga Péter azonban megerősítette: a fő trend, hogy diplomával (is) nehéz elhelyezkedni, az gyakorlatilag csak a lehetőséget jelenti. Középiskolai végzettséggel bizonyos jó állások elnyerésére már nincs is esély. Az elmúlt évekhez képest az is változás, hogy már nem elégséges önmagában az idegennyelvtudás, illetve a diploma egy magas jövedelm? állás elnyeréséhez. 

A képzések színvonaláról szólva az igazgató elmondta, hogy ugyan a munkaadók különbséget tesznek egyetem és egyetem között, de tapasztalata szerint a meghallgatásokon nyújtott teljesítmény a döntő. A túlképzés miatt sok frissdiplomás éppen ezért hónapokig keres állást és jár interjúról interjúra. A személyzeti igazgató általában azt tanácsolja, hogy akár a diploma szintjéhez képest alacsonyabb beosztást is fogadjanak el, különösen multinacionális csségnél, mert ez gyakorlati időnek számít. Emellett számos multinacionális cég elvárja, hogy az, aki közép vagy felső vezető kíván lenni, az alapműveletekkel is tisztában legyen. 

Az elmúlt évek "fekete lova" a kommunikációs képzés, ami Varga Péter szerint 2-3 éve divat a különféle egyetemeken és főiskolákon. Ma azonban "még senki sem tudja, hogy a több ezer kommunikációs szakember hol fog majd egykor dolgozni".

Olvasson tovább: