Kereső toggle

Kicsi, gyors és hamar felejthető agrárdemonstráció

Félpályás letámadás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Már-már hagyománnyá vált az elmúlt tizenkét esztendőben, hogy minden kormányváltás után az utakra vonulnak a gazdák, és azokat így vagy úgy, de lezárják. A sürgős mezőgazdasági munkák miatt dél körül már a legtöbb helyen véget ért a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) szervezte országos tüntetés és forgalomlassítás. A tizen-négy megyében és huszonhét helyszínen zajló megmozdulás során a szervezők szerint mintegy ezernégy-száz gazdálkodó és közel nyolcszáz munkagép vonult ki az utakra. A tüntetés célja, hogy az új kormány által megváltoztatni kívánt földtörvény ne érintse hátrányosan a családi vállalkozásokat. A demonstráció azonban túl kicsi volt, és hamar véget is ért, mert a legtöbb helyen délután sürgősebb munka is akadt a tétlen álldogálásnál. 



Unalmas demonstráció. Kevés volt a négylevel? lóhere Fotó: MTI

A hétfői agrárdemonstráció, a félpályás útlezárások oka a héten megszavazott földtörvény-módosítás volt. A polgári oldal gazda érdekképviseleteként aposztrofált MAGOSZ vezetői és tagjai szerint a földtörvény-módosítás hátrányosan érinti a családi gazdaságokat. A Fidesz-kormány által tavaly elfogadott földtörvényben elsősorban a családi gazdaságok, valamint a Nemzeti Földalap (NFA) élveztek elővásárlási és elő-haszonbérleti jogot. Termőföld eladása vagy bérbeadása esetén az eladó vagy bérbe vevő nem tetszése szerint választhatja ki üzletfelét, hanem a földtörvényben meghatározott lista alapján. A listán első helyen a szomszédos családi gazdaság, majd az NFA szerepelt. Az új kormány megváltoztatta a lista sorrendjét, és a földet jelenleg bérlő gazdálkodó kapta az első helyet.

A MAGOSZ, bár belátta, hogy a törvénymódosítás nem a családi gazdaságok teljes kizárását jelenti a földforgalomból, úgy gondolja, hogy a törvénymódosítás "bemerevíti" a jelenlegi földhasználati struktúrát.

A demonstrációt megelőző héten többször is egyeztettek a MAGOSZ és az FVM vezetői. Több kérdésben sikerült megállapodniuk. Így például egyetértettek abban, hogy a helyi földhasznosító bizottságokban a különböző társadalmi csoportok képviselői helyet kapjanak. Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a hétvégén többször is okafogyottnak nevezte a demonstrációt. Az egyeztetés hatására a MAGOSZ vezetői elálltak a Kossuth térre tervezett nagygyűléstől, és hangsúlyozták, hogy a demonstráció csak szakmai kérdésekre irányul, nincs politikai célja.

A MAGOSZ megyei vezetőinek nyilatkozata alapján nem csak a földtörvény módosítása kapcsán tartottak demonstrációt. A tiltakozással ösztönözni szerették volna a minisztériumot, hogy azonnal hirdesse meg a gabonaintervenciót, ne csak ősszel, mert a termelők egy része raktár hiányában a kombájn alól kénytelen potom áron eladni a gabonáját.

A demonstrációt követően Jakab István sikeresnek minősítette a huszonhét helyszínen, 790 géppel és közel ezernégyszáz emberrel megtartott akciót. Elérték, hogy a közvélemény figyelmét a földkérdésre irányítsák, és a gazdákat rádöbbentették, hogy csak a saját érdekérvényesítő erejükben bízhatnak. További sikerként említette, hogy a megmozdulást sikerült politikamentesen lebonyolítani.

Békés megyében két helyen, Gyulánál és Békésen zárták le a 47-es számú főutat. Szinte alig lehetett észrevenni a demonstrálók csoportját. A gyulai tüntetés még kora délelőtt véget ért, így mire a helyszínre érkezett lapunk tudósítója, már nem talált ott senkit. Békésen a Mezőberény felőli útszakaszon állt négy traktor zászlókkal feldíszítve. Az egyik tüntető így fakadt ki: "A parasztembert semmibe se nézik, csak belőlünk akarnak meggazdagodni. Azt szeretnénk, ha a magyar föld magyar kézbe jutna, mert ha így halad tovább, bennünket nem magyar földbe temetnek el. A jogi személyeket előnyben részesítik a családi gazdálkodókkal szemben, ha pedig az előbbieknek bizonyos tulajdonrésze van, akkor elvész a mi kincsünk."


MAGOSZ, a polgári szövetséges

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) 1989-ben alakult újjá, és jogelődjének tekinti az 1896-ban alakult Magyar Gazdaszövetséget. A szervezet szellemi atyjának gróf Károlyi Sándort tartja, aki a szövetkezeti mozgalom kiemelkedő alakja. A MAGOSZ a helyi gazdakörök szövetsége. A gazdakörök száma jelenleg meghaladja az ezret, a taglétszáma pedig a negyvenezer főt. A MAGOSZ elnöke Jakab István, aki az újjáalakulástól kezdve tagja a MAGOSZ vezetésének. Előtte termelőszövetkezetben és az ISV Hústermelés Szervező Rt.-ben dolgozott. A szervezet fenntartását a tagdíjak, a MAGOSZ résztulajdonában lévő vállalkozások és pályázatokból elnyert pénzek fedezik.

A MAGOSZ saját meghatározása szerint politikamentes szervezet. Azonban újjáalakításától kezdve jó viszonyt ápolt a polgári, illetve a konzervatív erőkkel. A hivatalos alakuló közgyűlés díszvendége 1991-ben Antall József volt. Orbán Viktor is többször részt vett a MAGOSZ rendezvényein, ahol megfogalmazta a vidéknek szánt üzeneteit, és külön kiemelte a MAGOSZ-szal folytatott együttműködés fontosságát: "Szeretnénk hagyományt teremteni abból, hogy Magyarországon a kormány és a magángazdák legerősebb érdekképviselete szövetségesnek tekinti egymást."

Olvasson tovább: