Kereső toggle

Összeül az új parlament

Tatarozási kísérlet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mádl Ferenc köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén Medgyessy Pétert kéri fel kormányalakításra – jelentették be hétfőn. A parlamenti pártok ennek tükrében – szintén ezen a napon – megkezdték a tárgyalásokat az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítéséről, valamint a parlamenti tisztségek, bizottsági helyek felosztásáról. Az MSZP és az SZDSZ koalíciós tárgyalásaikat felgyorsítva május végére, június legelejére tervezik az új kormány hivatalba lépését. A gyorsabb tárgyalásokat indokolttá teszik a még hivatalban levő Orbán-kabinet olyan döntései, mint például az állami földtulajdon eladása. A jelenlegi kabinet még a keddi kormányülésen is ugyancsak kampányíz? döntéseket hozott, például a családi pótlék és a tizenharmadik havi nyugdíj ügyében. 



Mádl Ferenc és Medgyessy Péter. Nem marad más választása Fotó: Vörös Szilárd

Az így felgyorsult koalíciós tárgyalások feszültebbé tették az MSZP és az SZDSZ párbeszédét. Biztosnak látszik, hogy a leendő kormánykoalícióban az SZDSZ három tárcát irányíthatna: a környezetvédelmi, az oktatási és a gazdasági csúcsminisztériumot. E három tárca sikeres működtetése részben hozzájárulhat az SZDSZ mint párt megerősödéséhez. A lapunknak nyilatkozó Török Gábor politológus véleménye szerint azonban nincs pontos sikerrecept, amely egy párt – jelen esetben az SZDSZ – számára biztos felemelkedést hozhat. Tény viszont, hogy az 1994 és 1998 közötti kormánykoalícióban az SZDSZ olyan minisztériumokban vállalt szerepet, amelyek nem a népszerűsítését és a párt sikerét támogatták – ilyen volt például az akkor Kuncze Gábor vezette belügyminisztérium. Kérdésként merül fel, hogy Kuncze Gábor esetleges miniszteri szerepvállalása hogyan befolyásolja az SZDSZ jövőjét. Ebben szintén megoszlanak a vélemények – fejti ki Török –, hiszen az SZDSZ szerepe a választásokat követően fölértékelődött. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a párt választói bázisa egyre fogy, főleg vidéken. A jelen politikai helyzetben az a kérdés, hogy az SZDSZ a kormányzati munka területén hogyan tud együttműködni az MSZP-vel. Azzal ugyanis nem fenyegetőzhet, hogy kilép a koalícióból, hiszen a kormányváltásra tett ígéretet választóinak. Az 1994 és 1998 közötti úgynevezett "veszekedős" koalíciós magatartás esetlegesen a párt végső bukásához is vezethet – véli Török. Nehéz megítélni, hogy Kuncze pártelnökként vagy miniszterként tud többet tenni az ügyért, de egy új pártelnök az elkövetkezendő négy év alatt új programmal talán még választókat is tud nyerni. Török szerint jelenleg nem a kétpólusú politikai rendszer felé tolódik a magyar közélet, hanem sokkal inkább másfél-másfél irányába, vagyis a nagy pártok mellett szükség van a kicsikre is, és az ő szerepük sem csekély. 

Az MSZP hétfőn már meg is alakította frakcióját, melynek vezetőjéül Lendvai Ildikót választották. Ugyancsak döntés született Szili Katalin házelnökké választásáról. Szakemberek mindkét választást jó döntésnek minősítették. A Fidesz ugyanakkor új javaslatként vetette fel, hogy az eddigi három alelnöki poszttal szemben öt alelnöke legyen az új parlamentnek. Több kérdésben, így a bizottsági helyek elosztása körül komoly viták várhatók, mivel mindkét fél részéről a bizottsági létszámok csökkentésére született javaslat. Az MSZP azonban ragaszkodik a kormánytöbbség két főben történő realizálásához minden bizottságban. A jelenlegi helyzetben egyébként huszonhárom bizottságban indul el a parlamenti munka. Szakértők véleménye szerint további problémákat vet fel a szigorú frakciófegyelem kialakítása. Az már biztos, hogy a parlament hetenként fog összeülni, de lényegesen megkönynyítené a frakciófegyelem területén a helyzetet, ha négyhetente kerülne sor a döntő szavazásokra. 

Úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormányzati szerkezet két új tárcával bővül, az informatikai és a munkaügyi minisztériummal. A Medgyessy Péter által jelölt miniszterek, akik 

fixen számíthatnak megbízatásukra: Kovács László külügy-, Juhász Ferenc hadügy-, Csehák Judit egészségügy-, Németh Imre földművelésügyi, Bárándy Péter igazságügyi és Lamperth Mónika belügyminiszter-jelöltek. Ugyanakkor, ha a koalíciós alku során különválik az oktatási és a kulturális minisztérium, akkor az utóbbi irányítójaként Görgey Gábor író is szóba jöhet. A jelenlegi helyzetben mindkét párt engedett a "tiszta vezetés?" minisztériumok létrehozásának elvéből. Így más-más adhatja a minisztert és az államtitkárt is egyazon minisztériumon belül.

Olvasson tovább: