Táblacsere az ISM-nél Fotó: Vörös Sz.
Az Orbán-éra idején módosította a parlament a köztisztviselőkről szóló törvényt, amivel létrehozták a 300 fős főtisztviselői, illetve a rendvédelmi szerveknél dolgozók köréből a 150 fős főtiszti kart. Őket a törvény értelmében pályázat útján, megfelelő szakmai szempontok alapján a mindenkori miniszterelnök nevezi ki. Az első körben, idén márciusban Orbán Viktor 271 főtisztviselőt és 107 főtisztet nevezett ki. A leköszönő kormányfő az elmúlt napokban, utolsó intézkedéseinek egyikeként újabb 27 főtisztviselőt és 43 főtisztet nevezett ki. Ezzel az Orbán-kormány – úgymond – fel kívánta tölteni az általa létrehozott elitcsapatot. Az MSZP ekkor felszólította a kormányt, hogy fejezze be az osztogatást, és ne nevezzen ki újabb politikai megbízottakat. Véleményük szerint elfogadhatatlan ez az intézkedés, amellyel politikai munkatársait kívánja bebetonozni a leköszönő kormány.
A parlamenti vita során igen éles hangon kritizálta az akkori ellenzék a Fidesz-kormány elképzelését, miszerint a főtisztviselőkre és főtisztekre azért van szükség, hogy a kormányváltások idején is zökkenőmentesen működjön a közigazgatás. A vita során az SZDSZ és az MSZP annak a véleményének adott hangot, hogy az "új fiúk" csapata lényegében az Orbán-kormány politikai udvartartása. A szocialisták már akkor jelezték, nem nyúlnak ugyan a főtisztviselői karhoz, de szeretnék átalakítani a rájuk vonatkozó törvényt. Indoklásuk szerint tisztességesebbé kell tenni a rendszert, mert nem engedhető meg, hogy egyes tisztviselők szinte az érinthetetlenség "kasztjába" tartozzanak. Kiváltságuk ugyanis a kiemelt fizetés, és olyan munkajogi védelmet élveznek, mely szerint öt évig akkor is rendelkezési állományban maradhatnak, ha a korábbi pozíciójukban az aktuális kormány nem tart igényt munkájukra. A bérük a mindenkori besorolásuk mellett közel 450 ezer forintos havi juttatást is tartalmaz, mely a rendelkezési állományba helyezésük alkalmával is jár nekik. A gyakorlati megvalósulás március óta zajlik. Volt olyan személy, aki a kinevezését megelőző pillanatokban lett csupán köztisztviselő, és volt, aki szinte az egyetemi padsorokból avanzsált főhivatalnokká. A kiválasztottak névsorát a miniszterelnök hagyta jóvá, biztosítva számukra ezáltal a gondtalan vagy dologtalan öt évet.
A döntés korrektségére pedig álljon itt egy példa. A 2002. április 29-ei Magyar Közlönyben a miniszterelnök 2002. március 1-jére visszadátumozott előléptetéssel tisztel meg két főt. Ami a választások után zajlott, az tulajdonképpen már a választások előtt is volt. Egy politikai közigazgatási derékhad létrehozása azonban nem új gondolat, hiszen az elmúlt száz évben Magyarországon szinte minden jobboldali kormány kísérletet tett erre. A legjobban ez a Horthy-éra alatt sikerült, amikor is az úgynevezett "tanácsos" és "kegyelmes" urak széles rétege támogatta a kormány politikáját. A rendszerváltás után minden kormányváltás erős pánikhangulatot váltott ki a főtisztviselői szférában. A Boros- és Horn-kormány fordulóján, 1994 nyarán valóságos felmondási láz tört ki. A vezető beosztású közalkalmazottak és köztisztviselők akkor juthattak ugyanis végkielégítéshez, ha maguktól mentek. Ennek a technikának a működőképességét mutatta be az egykori világkiállítási főbiztosnak, Barsiné Pataky Etelkának a távozása. A nagyvonalúan kifizetett felmondási pénzek mellett szép summát tettek ki a végkielégítések öszszegei is, hiszen az önként távozók zöme egy évi átlagfizetését vehette fel.
1998-ban a Fidesz-kormány az erős kancellári hatalom kialakításán munkálkodva szinte mindenhatóvá tette a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH). A MeH élt is a kínálkozó hatalmi lehetőséggel, és nagyarányú kormányzati átalakításba kezdett. Ezt jelezte, hogy az addig működő tizenkét minisztériumból hétnek szinte azonnal megváltoztatták a nevét. Az egyik legpéldátlanabb tettük az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) felállítása volt, amely a kabinet tizennegyedik minisztériuma lett. Ezt 1999. február 1-jével állították fel. A késlekedésnek prózai oka volt, Deutsch Tamás csak ekkorra szerezte meg egyetemi diplomáját. A kormányzati átalakítás során a főtisztviselők mintegy 80 százalékának munkájára nem tartott igényt az Orbán-kormány.
Visszatérve a jelenhez a Medgyessy-kabinet új kancelláriaminisztere, Kiss Elemér kijelentette, hogy a kellő képzettség és gyakorlat nélkül kinevezetteket továbbképzésre irányítják. Addig is, míg tanulnak, az államigazgatás alacsonyabb szintjén kaphatnak feladatokat. Természetesen ez csak azokra vonatkozik, akik méltatlanul nyerték el posztjukat. A minisztériumok átadása során lassan körvonalazódik, hogy kik azok, akik politikai katonaként töltenek be különböző pozíciókat. A külügyminisztériumban, ahol a diplomáciában eltöltött hosszú szolgálati idő szinte alapkövetelmény, a jelenlegi helyzet négy főtisztviselőt érint. Távozik Horváth Gábor, a külügyi szóvivő, illetve Bába Iván közigazgatási államtitkár is. Itt négy nagykövet sorsáról is szó van, hiszen Martonyi János külügyminiszter szinte az utolsó napokban adományozott négy nagyköveti és néhány rendkívüli követi rangot túlnyomórészt a Fidesz-kormányhoz közelálló diplomatáknak. Szinte egyikőjük sem rendelkezik külügyes múlttal. Személycserékre kerül sor a Miniszterelnöki Hivatalban, az Oktatási és az Ifjúsági és Sportminisztériumban. Pontos számot még nem lehet mondani, hiszen zajlanak az átadás-átvételek, de az MSZP-kormány szóvivője szerint az elmúlt tizenkét évhez képest a legcsekélyebb számú kormányzati személycserére kerül sor.
A Fideszben ehhez képest tragikus mészárlásnak állítják be az új miniszterelnök és miniszterei első munkanapját. Pokorni Zoltán a "magyar közigazgatás Szent Bertalan-éjszakájának" nevezte az eseményeket. A mészárlás áldozatává lett a Köztársasági Őrezred vezetése, a külügy teljes államtitkári kara, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárai, az APEH és a Pénzügyminisztérium teljes vezetése – jelentette ki Pokorni Zoltán. Ám a tisztogatásnak még nincs vége, hiszen az új pénzügyminiszter menesztette az ÁPV Rt. teljes vezetőségét is. A legfrissebb hír pedig az, hogy a belügyminiszter felmentette posztjáról Orbán Péter országos rendőrfőkapitányt.
2002. 05. 31. (VI/22)
