Kereső toggle

Budapestre ért a varsói gyors

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Elsöprő erej? győzelmet aratott az ellenzék Budapesten, ahol az 1990-es önkormányzati választások óta a szocialista–liberális politikusok nyerték a mandátumok túlnyomó többségét. 1994-hez hasonlóan – amikor a 32 körzetből mindössze négyben nyert a jobboldal – két hét múlva a Fidesz–MDF-nek három-négy jelöltje végezhet első helyen. Demszky Gábor szerint a Fidesz a választást a fővárosban vesztette el: "Vezetői most a budapesti médiát okolják ezért. Pedig csak magukat okolhatják. Így jár mindenki, aki hadat üzen Budapestnek."



Demszky Gábor a választás éjszakáján. Ősszel újra indul Fotó: Sz?cs Ferenc

Demszky Gábor véleménye szerint Orbán hadat üzent a fővárosnak 1998 őszén, és ebbe bukott bele. Azt hitte, "kiéhezteti" a fővárost, ehelyett a főváros, ha nehezen is, de talpon maradt, és a budapestiek megbuktatták az erőszakos rezsimet. A főpolgármester lapunknak elmondta: "Meggyőződésem, hogy az új kormány tudja, mit köszönhet Budapestnek, és azt is, hogy mivel tartozik neki. Remélem, hogy a legrövidebb időn belül megszünteti az eddigi politikai diszkriminációt, és ezáltal lehetővé teszi a főváros normális fejlődését és működését." – mondta a szabad demokrata politikus. A főpolgármester lapunknak azt is kijelentette: ősszel újra indul a főpolgármesteri székért.

Gy. Németh Erzsébet, a budapesti szocialista frakció vezetője szerint a fővárosiak ítéletet mondtak az Orbán-kormány négyéves politikája felett, amelynek során Budapestet bűnös városként kezelte. Demszky Gábor főpolgármester szerint "az Orbán-kormány felmondott vagy megszegett minden érvényes szerződést, legyen szó metróról, Nemzeti Színházról, az Erzsébet tér átadásáról. Április 7-én ezért a magyar – közöttük is kiemelten a budapesti – választópolgárok felmondtak az Orbán-kormánynak. A felmondás azonban pecsét nélkül nem érvényes. Ezért április 21-én a második fordulóban mindenkinek újra el kell menni szavazni az SZDSZ és az MSZP jelöltjeire, hogy végleg megpecsételődjék az Orbán-kormány sorsa. Akkor a megosztás, gyűlölködés és félelem légköre helyett újra normális, nyugodt, békés évek várnak ránk, baloldali, liberális vagy konzervatív szemléletű, budapesti és vidéki magyarokra egyaránt." 

A Fidesz főváros-ellenessége továbbra is talány. Nem világos, hogy egy hideg politikai manőver volt, amelynek során azzal számoltak, hogy a választások megnyeréséhez elegendő a vidék támogatása, vagy pedig mélyebb érzelmi okai is vannak. Gy. Németh Erzsébet szerint inkább az utóbbiról van szó. A frakcióvezető asszony szerint a Fidesz nem tudta elviselni, hogy az 1998-as tavaszi sikerek után ősszel a főváros ismét a szocialista–liberális koalíciót akarta a város élén látni. Ezután állíttatta le a kormány a négyes metró építését. A szocialista politikus szerint ebben a történetben az a legszomorúbb, hogy ha a kormány nem lehetetleníti el az építkezést, ma már folyna az állomások kiépítése, 2003-tól pedig már utazni lehetett volna a metrón. A frakcióvezető szerint a Medgyessy-kormány első lépései közé tartozik majd a metró építésének megkezdése.


A főváros atmoszférája

Interjú Kende János történésszel



– Budapesten ismét a baloldal győzött. Van-e tradíciója Budapesten a baloldali pártoknak ?

– Az első világháború után egészen 1935-ig Budapesten a baloldal rendkívül erős volt. Az 1925-ös törvényhozási választásokon például a választójogi törvény módosításával és más manipulációkkal akadályozta meg a Bethlen-kormány, hogy ne szociáldemokrata–liberális vezetése legyen a városnak. Ez a szociáldemokrata jelenlét a harmincas évek végéig folyamatosan csökkent, majd az 1939-es választásokon volt egy drámai csökkenés. Akkor ugyanis megint módosították a választójogi törvényt és a zsidótörvényekkel nagyon sokakat kizártak a választásból. Ennek ellenére nem sikerült kiszorítani a szociáldemokratákat a politikai életből.

– Minek köszönhető az, hogy az elmúlt három választáson – csökkenő mértékben ugyan – a budai kerületekben konzervatív győzelem született?

– Buda egy hivatalnoki, kisnemesi, kicsit konzervatívabb városrész volt. A hivatalnok jelleg később is megmaradt. Amikor modernebb lakótelepeket építettek például a harmincas évek végén, akkor a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége főként Budára szervezte ezeket a lakóépületeket, mivel ott voltak beépíthető telkek. Eleve egy konzervatívabb hely volt ez, és ez a jellege megmaradt tulajdonképpen máig, kivéve azokon a lakótelepeken, amelyeket a hatvanas–hetvenes években építettek. Pest ezzel szemben a 18. századtól kezdve egy iparos polgárváros volt. Ezt a jellegét megőrizte többé-kevésbé a 20. századra is. Magyarországon a kapitalista fejlődés úgy alakult, hogy a közlekedési erek koncentráltan Budapest, és elsősorban Pest felé irányultak. Minden jelentősebb irodalmi lapnak a szerkesztősége a pesti oldalon volt. Ez a 20. századra ugyanúgy jellemző volt, mint a 19. századra. A színházak zöme a pesti oldalon van. Ez a demográfiai megoszlás látszik a választási eredményeken is. Így volt a 90-es önkormányzati választásoktól kezdve 1994-ben, 1998-ban és most is. 

– Honnan eredeztethető a konzervatívok újra és újra felbukkanó Budapest-ellenessége? 

– Horthyék azt mondták, hogy a forradalmakkal "bűnbeesés" történt. Budapest bűnös, egy idegen test Magyarországon belül. Ennek az volt a következménye, hogy a két világháború között gazdaságilag nem nagyon fejlődött Budapest. Az a dinamizmus, ami a millenniumtól az első világháborúig tartott az egészen amerikai jelleg? volt. Egy négy-öt éves időszakban felépült egy egész városnegyed. 1912 és 1935 között jelentős lakásépítés nem történt, ennek azonban nemcsak politikai, hanem gazdasági okai is voltak.

Olvasson tovább: