Kereső toggle

Egy minisztériumra és egy államtitkárságra számítanak

Hatalomra készül a MIÉP

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása



Csurka István, a MIÉP elnöke. 2002: parlamenten kívüli párt, kis ellenzéki párt vagy királyválasztó erő? Fotó: Vörös Szilárd

A MIÉP Magyarország második generációs pártjainak sorába tartozik. A Csurka-féle képviselők 1992-es kilépése, valamint az 1994-es választási kudarc óta a MIÉP hatalmas utat tett meg. Ma már Magyarország legjobban szervezett, illetve irányított pártjainak sorába tartozik, melynek komoly esélye van arra, hogy a következő országgyűlési választások alkalmával jól szerepeljen. E cikk szerzője egy politológiai kutatás keretében beszélgetett a párt vezetőivel.

Az idők folyamán a pártok alapszabálya folyamatosan változik. Nincs ez másképpen a MIÉP esetében sem. A kezdeti időkben nem volt a pártelnök hatalma sem korlátlan, hiszen két elnök, úgynevezett társelnökök látták el a párt vezetését. Az egyik elnök Horváth Lajos, míg a másik Csurka István volt, ezenkívül egy alelnöki pozíció is létezett. 1994-től a párt alapszabálya úgy rendelkezett, hogy a társelnökök helyét egy elnök veszi át, és két alelnök is segítségére van a párt napi politikai ügyeinek intézésére. A két alelnök feladatköre megosztott. Az egyik alelnök Bognár László lett. Hatáskörébe a pártokkal való kapcsolattartás – melyet a politikai szleng átjárónak vagy postásnak nevez –, illetve a szervezési feladatok tartoznak. A másik alelnök, Fenyvessy Zoltán az ifjúsággal való kapcsolattartásért, illetve az ifjúság minél jobb beépítéséért felel. 

A párt belső élete a mostani időben teljesen alárendelődik a választási hadjáratnak, illetve a választási kampány előkészítésének. A párt választási programja nagyjából elkészült, és többen jelezték, hogy a párt közgazdászai nemrég fejezték be a pénzügyi program alapjainak lerakását. Jelen pillanatban az elnökség több tagja országjáró körútra indult a MIÉP-et népszerűsíteni. Egy ilyen politikai gyűlés több kérdés köré csoportosul. Elsőként a pártot mutatják be, nagy hangsúlyt fektetnek egy kedvező, úgymond a bolsevik-liberális sajtótól eltérő kép megjelenítésére. Elhangzik, hogy a párt miben jobboldali, milyen pontokban radikális, és mi az, amiben populista hangnemet üt meg. Ezek után a párt programját, illetve céljait nagyobb európai összefüggésbe helyezik. Ezek során nagy hangsúlyt kap a jobboldal előretörésére. 

A MIÉP részéről nagyon szoros szavazásra számítanak, szorosabbra, mint eddig bármikor. A szavazópolgárok megérését várja a MIÉP egyik országgyűlési képviselője is. Többen hangsúlyozták, hogy a MIÉP-es szavazók mindig más társadalmi rétegből rekrutálódtak. Legelőször a radikális szavazók adták le voksukat a pártra. Ezután indult meg az értelmiségiek beáramlása a pártba. Ekkor elsősorban a "lyukascipős értelmiségiek", állástalanok, tanárok, orvosok agitáltak a MIÉP mellett. Fontos tényezőt jelentenek a potenciális MIÉP-szavazók táborában a főiskolai, egyetemi tanárok, valamint a háziorvosok. Több interjúalany is kiemelte e tényezőnek a pártra gyakorolt óriási hatását. "Ez a mag a társadalom többi részét is képes lehet a szimpatizánsok, később pedig a potenciális szavazók táborába vonni" – vallja az egyik alelnök. 

Egy másik képviselő úgy fogalmazott, hogy biztosan nem fog sor kerülni a kétpólusú rendszer kialakulására. Több MIÉP-es képviselő elmondta, hogy nagy esélyt lát arra, hogy az MSZP nyeri meg a választásokat. Azonban szerintük az SZDSZ nem ér el olyan eredményt, mely lehetőséget ad arra, hogy többségben kormányozzanak, így szerintük nem fordulhat elő, hogy megismétlődik az 1994-es választás. Előfordulhat, hogy ilyen körülmények között a köztársasági elnök nem a választásokon győztes párt vezérét, hanem a második helyezett pártot, a Fideszt kéri fel kormányalakításra. Egy ilyen szituációban a MIÉP igen fontos szerephez juthat. 

Egy esetleges választási siker esetén fölmerül a kérdés: vajon érdemes-e kormányra lépni, természetesen a Fidesz oldalán. Amit kapnának, valószínűleg nem a legfontosabb tárcák, a MIÉP legjobb esetben egy államtitkárral és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával számolhatna. A legfontosabb kérdés számukra az, hogy megéri-e a párt jövője szempontjából olyan helyzetbe belemenni, amely nem biztos, hogy sok sikert tartogat a számukra. 

A párt vezetői úgy látják, hogy Fidesz-siker esetén vagy a fent említett helyzetben a Fidesz vezetőinek le kell ülniük tárgyalni a MIÉP-pel. Valószínűleg – legalábbis ők jelen pillanatban úgy gondolják – jobban meg tudják valósítani a programjukat, ha a háttérben – tehát nem kormányban – vannak, és a kormány rá van szorulva a támogatásukra. 

A Magyar Igazság és Élet Pártja nagy hangsúlyt fektet az ifjúság "megdolgozására". Az ifjúság annyira fontos a párt vezetői számára, hogy külön gesztusokat tesznek a fiatalok felé. Ilyen például az egyik legfontosabb kiváltságuk, hogy nem alárendeltként, hanem mellérendelt viszonyban állnak az ifjúsági szervezetekkel. A szemlélet kialakításában nagy szerepet kapott más pártok intő példája. Az ifjúság munkájába a MIÉP-en belül nem szólhatnak bele a városi elnökök, nincs közük ahhoz a megyei elnököknek, hogy az adott területen belül mit tesz az ifjúság. Nagyon fontos szerepet töltenek be a nagy pártrendezvények alkalmával, beöltözve és számos más el-különítő elemmel tudatosan felszerelkezve jelennek 

meg. Ez egyfajta szimbolikus mondanivalót hordoz az egész társadalom felé, hogy együtt, egységesen ki tudnak állni a nagyközönség nyilvánossága elé. Az ifjúsági szervezet tagjai azonban nem tagjai automatikusan a pártnak is. A felsőoktatási intézményeken belül nagyon erős bázisa van a pártnak a bölcsészkarokon, főleg az ELTE-n vagy a Károli bölcsészen – melyen hagyományosan erő-sek a párt pozíciói –, de a párt vezetői is elismerték, hogy a reáltudományi főiskolákon nem sikerült megfelelő nagyságú, szilárd bázist kiépíteniük.

A szellemi támogatók között kell megemlítenünk az egyházakat. A párt soraiban rengeteg református található, és elmondhatjuk azt is, hogy a református egyház igen aktív a MIÉP-mozgalmakban. Ennek egyik okaként többen a Hegedűs család aktív szerepvállalását látják. Előfordul néha, hogy a MIÉP-et református pártként is emlegetik. Arra a kérdésemre, hogy mi lehet ennek az oka, egyik képviselő sem adott világos, egyértelm? válaszokat. "Talán ideológiai okokkal magyarázhatjuk azt, hogy a reformátusok jobban becsülik azokat a konzervatív értékeket, melyeket a MIÉP fogalmaz meg" – nyilatkozta egy magát megnevezni nem kívánó képviselő. Mindenesetre a kép nem ennyire egyszerű. Néhányan kiemelték a református egyház belső megosztottságát a kérdéssel kapcsolatban, és rámutattak arra, hogy csak néhány egyházkerület, illetve püspökség az, mely a MIÉP-szimpatizánsok közé tartozik, a többi ellenzi lelkészei ilyen irányú politikai szerepvállalását. Azonban nemcsak a reformátusok sorakoznak fel a párt támogatóinak táborában. Csurka kiemelte, hogy mindhárom történelminek mondott egyházzal jó kapcsolatokat ápolnak. A tömegekkel való kommunikációban a párt mediális intézményei is lényeges szerepet játszanak. Nagyon fontos ebből a szempontból a Magyar Fórum. Kiemelték, hogy az alapvetően balliberális beállítottságú sajtón belül "üde színfoltot képvisel a keresztény-konzervatív értékeket megfogalmazó, viszonylag kis példányszámú hetilap". Ezt látszik alátámasztani a piac felépítése is, hiszen többen kiemelték, hogy a Fórumhoz hasonló, illetve ilyen értékeket képviselő sajtóorgánum Magyarországon nem létezik. A hetilap sikerét a hosszú időn keresztül képviselt következetes magatartásnak tudja be a legfelső pártvezetés. Kiemelték: a felfutás a mai napig tart, és a lap a jobboldali értékeket valló emberek "egyik kedvelt olvasmánya lett". 

Nagyon fontos funkciót tölt be a Pannon Rádió is. A párt vezetői hangsúlyozzák, hogy a rádió nem MIÉP-rádió – pénzük nincs benne. A rádiót a Gidó Média Kft. üzemelteti, mely a párttól függetlenül, annak beleszólása nélkül működik. A MIÉP elnöke azt elismerte, hogy a "legjobb embereik dolgoznak a rádióban". A riporterek között vannak "vérbeli profik" is, akik más rádióktól jöttek el, és hagyták ott korábbi munkahelyeiket a Pannon Rádió végett, de előfordulnak kezdők és lelkes amatőrök is. Ezek között az emberek között találjuk Schuster Lórántot, Nagy Ferót – aki a következő országgyűlési választások alkalmával a csepeli választókerület képviselőjelöltje lesz –, de a munkatársak között van Zárug Péter Farkas, a Miskolci Egyetem Politikatudományi tanszékének munkatársa is, aki az elnök tanácsadója is egyben. 

A közszolgálati rádió Vasárnapi Újság nevet viselő műsorának eszmei értékeire mutatnak rá az interjúalanyok. Hangsúlyozzák, hogy ez volt az a műsor, melyben a párt megszólalhatott. Sokan ezért mondják rá könnyen, hogy MIÉP-es műsor. Ilyen műsorokban többet szerepel a MIÉP, de határozottan visszautasítják, hogy ezek MIÉP-es műsorok, csak – mint mondják – az eszmeiséghez állnak közel. A párt vezetői ugyanezeket mondták el a közszolgálati televízió Aranyfüst cím? műsoráról is, mely csak hasonló értékeket hordoz, de semmi köze nincs a MIÉP-hez mint párthoz. 

A MIÉP két nagy pártmodell között áll jelenleg. A hálózati szervek még teljes mértékben nem épültek ki, bár ezek már folyamatban vannak. A MIÉP számára vízválasztó lehet a 2002-es parlamenti választás két szempontból is. Egyrészt ez az országgyűlési választás végleg kijelölheti a párt helyét a magyar politikai palettán. A párt akár egy sikeres választási szerepléssel könnyen harmadik erővé léphet elő, melylyel egy kormányalakítási folyamatban, illetve a magyar pártrendszer további polarizálódása esetén akár ellenzékként is számolni kell. 

(A cikk részlet, a teljes tanulmány az MTA Politikatudományi Intézetének kutatási programja során készült.)

Olvasson tovább: