Kereső toggle

Civil bőrbe bújt pártérdekek

Egy osztogatás felhangjai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politikai hátszéllel működik Magyarországon a civil kurázsi, legalábbis erre utal az a tény, hogy a civil szervezetek számára kiírt pályázat elbírálásakor az elmúlt hónapokban több fideszesnek nevezhető civil szervezet jutott értékes vagyonhoz vidéken és Budapesten egyaránt. Az ellenzék szerint durva lenyúlás történt, a Fidesz szerint pedig társadalmi igazságtétel, mivel a korábban ingatlanhoz jutott társadalmi szervezetek egy jelentős része szocialista kötődés? volt. A kérdés ezúttal az, hogy vajon melyik szempont érvényesült a pályázatok elbírálásakor: a civil társadalmat erősítő kormányzati akarat vagy a helyi lobbik érdekérvényesítése.

A társadalmi szervezetek ingatlanhoz jutásáról eredetileg 1997-ben született törvény, amelyet az új kormányzat idején, 1999-ben módosítottak. A törvény úgy rendelkezett, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezelése alá tartozó állami ingatlanokhoz pályázat útján juthatnak azok a civil szervezetek, amelyeknek nincsen köztartozásuk, azzal a feltétellel, hogy az épületet 15 évig nem adhatják el. Az 1999-es törvénymódosítás után tavaly nyáron két napilapban tették közzé azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyekre pályázni lehet, így tavaly augusztus közepéig több mint ezer civil szervezet majdnem húszezer pályázatot nyújtott be az 1741 helyiségre. A pályázatokat az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságának ingatlanjuttatási albizottsága decemberben kezdte értékelni a KVI által összeállított dokumentumok alapján. A KVI három kötetet állított össze a bizottság számára, amelyben a parlamenti pártok egy-egy fővel képviseltették magukat. Az egyik kötet az adott ingatlanra vonatkozó információkat tartalmazta (hány négyzetméter, használható-e, ki használja jelenleg, megközelíthető-e tömegközlekedési eszközökkel). A másik kötet a pályázókról tartalmazott információkat, a harmadikban az ingatlanokat és az adott ingatlanra pályázó szervezeteket tüntették fel. Az albizottság munkájára mindenki kicsit másképpen emlékezik: Halász János fideszes elnök nyilatkozatai szerint a pályázatokat mindenki látta, a döntés pedig szakmai volt. 

Béki Gabriella szabaddemokrata képviselő szerint a pályázati anyagokat valóban látták, behozták ugyanis a szobába, de tekintettel a hatalmas mennyiség? dokumentációra, többnyire elfogadták Halász javaslatait. A bizottság csak néhányszor állt meg a szabaddemokrata képviselő javaslatára, hogy megvizsgálja, ki is pályázik az adott ingatlanra. Zuschlag János MSZP-s képviselő úgy emlékszik, hogy teljesen hasonlóan szavazott Béki Gabriellával, amikor a bizottság a vidéki ingatlanokról döntött, és nem igaz az a sajtóban elterjedt állítás, hogy az MSZP a háttérben megállapodott a Fidesszel a kiosztandó ingatlanokról. Béki Gabriella lapunknak elmondta, hogy az elbírálás során a hiányos dokumentáció miatt – az iratok sokszor még a civil szervezet megalakulásának dátumát sem tartalmazták – nem is hozhattak valódi szakmai döntést, a bizottság nem tudhatta, hogy az adott civil szervezetnek milyen érdemei vannak. 

Az eredmény végül kissé bizarra sikerült: értékes ingatlanokhoz jutottak a pártokhoz kapcsolódó civil szervezetek. (Ez a fogalom önmagában ellentmondás.) Így kapott például az igényelt 103 négyzetméter helyett végül 458 négyzetmétert a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a belvárosi Pesti Barnabás utcában; 703 négyzetméternyi ingatlanhoz jutott a Bimbó utcában, a Rózsadomb lábánál az a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, amely 1998 végéig Stumpf István – mostani kancelláriaminiszter – vezetésével működött. A Magyar Demokrata szélsőjobboldali hetilapot kiadó Magyar Ház Alapítvány a kért 278 négyzetméter helyett 442-höz jutott az Andrássy út 124. szám alatti épületben, ahol helyiséget kapott még a MIÉP-es kötődés? Bocskai István Szabadegyetem Alapítvány, de jutott még a kisgazdának tartott Független Női Szövetségnek is 34 ingatlanrész, valamint több mint ezer négyzetméterhez jutott a debreceni központú, 11 tagot számláló Magyar Diákok Kultúrájáért Egyesület. Ez utóbbi egyesület végül önkorlátozó módon hét ingatlanrészről lemondott. Béki Gabriella ezt úgy értékeli, hogy a helyi fideszesek is már úgy érezték, hogy túlléptek egy határt. Mindenesetre az SZDSZ képviselői június 22-én törvényességi felülvizsgálatért fordultak a legfőbb ügyészhez. A beadványt a legfőbb ügyész a napokban küldte meg előkészítő vizsgálatra a Hajdú-Bihar Megyei Legfelsőbb Ügyész-ségre. 

A képlet tehát egyszer?: vannak a független civilek, akik nem kapnak ingatlant, nagy nehézségek árán tudják fedezni költségeiket, és vannak a pártokhoz közeli "civilek", akik viszont többet kapnak, mint amennyit kérnek. 

Nem mindenhol van ez így. A lapunknak nyilatkozó civil szakértők kifejtették, hogy az uniós országokra általánosan jellemző, hogy a civil szektornak jelentős állami támogatás jut, amely a támogatott szervezetek költségeinek mintegy 50-70 százalékát is fedezi, szemben a magyarországi húsz százalékkal. Az uniós gyakorlat abban is különbözik a magyarországitól, hogy a civil szervezetek támogatásáról nem politikai, hanem szakmai szervezetek döntenek. Az Egyesült Államokban a civil szervezetek még inkább az önkéntességre építenek, bár ott is jelentős állami támogatás segíti a nonprofit alapú intézmények működését.

Olvasson tovább: