Kereső toggle

Hajtás az agrárszavazókért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nemzeti összefogást hirdetett az MSZP a mezőgazdaság megmentése érdekében. A szocialista agrárprogramot széles szakmai összefogással készítik el: a meghívott szervezetek között szerepel a Zöld Szalag Mozgalom, amely az agrár- és a környezetvédelmi területek politikai képviselete érdekében párttá alakul Zöld Unió néven.

Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kiemelt helyen kezeli a mezőgazdaságot, ezért nemzeti összefogást hirdetett a magyar vidékért. Kezdeményezésére széles kör? szakmai összefogással elkezdődött a nemzeti vidékfejlesztési és mezőgazdasági program kidolgozása. A program készítésében részt vesz a Magyar Agrárkamara, az MSZP országos listáján képviselői helyekhez jutott Agrárszövetség, a Zöld Szalag Mozgalom és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ), de az MSZP nyitott valamennyi gazdálkodó és civil szervezet felé. 

Az agrárprogram a tervek szerint szeptemberre készül el. A miniszterelnök-jelölt szerint régóta válságban van a mezőgazdaság, de a Fidesz-kormány alatt rohamosan romlott a helyzete. Medgyessy kiemelte a forint erősödése miatt bekövetkezett exportprofitvesztést – ez hatmilliárd forintos árveszteséget jelent a búzaágazatban –, valamint azt, hogy a kormány az EU-csatlakozások során meghátrált, és engedett a termőföld védelméből.

Lapunk értesülései szerint az MSZP-hez közel álló Agrárszövetség, a MOSZ, valamint a Zöld Demokrata Párt részvételével a tavaly májusban alakult Zöld Szalag Mozgalom politikai pártot készül alapítani Zöld Unió néven. A Zöld Szalag Mozgalmat az Agrárszövetség volt, illetve a MOSZ jelenlegi elnöke, Nagy Tamás, valamint Raskó György, az Antall-kormány volt FM-államtitkára, Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Gyenesei István, a Somogy Megyei Önkormányzat elnöke és Vidmann Mihály, a Parasztszövetség elnöke alapította. A mozgalom célja nemzeti összefogás létrehozása a mezőgazdaság megmentése érdekében. Információink szerint a kisgazdapárt szétesésére és a MOSZ által a termelőszövetkezetek külsőüzletrész-ügyében elért sikerekre, valamint a kormányzat látványos agrárkudarcaira alapozva jönne létre a párt. A hazai zöldmozgalmak és környezetvédő csoportok politikailag súlytalanok, ám létüknek, munkájuknak az uniós csatlakozás szempontjából nagy a jelentősége. A zöldpártok számos EU-országban kormányzati tényezőként vesznek részt a munkában, és az Európai Parlamentben is jelen vannak. Az alapítók szerint az unióhoz hasonlóan a zöldpolitika térnyerése Magyarországon is érvényesül, és öt éven belül politikai bázissá formálódhat. 


A gazdatársadalom és a Fidesz

Érdekes jelenség, hogy az elmúlt hónapokban Orbán Viktor miniszterelnök egyre többet használja és alkalmazza a gazdatársadalom kifejezést. Elemzők szerint a gazdákról való miniszterelnöki beszédek kezdete Torgyán József miniszter lemondásától datálható. Korábban – a kormányalakítást megelőzően – a mezőgazdasági kérdésekben Glattfelder Béla vitte a szót a Fideszben, aki – mint a Gazdasági Minisztérium államtitkára – "átevezett" a gazdaságfejlesztés területére. Most gyakorlatilag Orbán Viktor a legnagyobb kormánypárt mezőgazdasági "arca". Legutóbb a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MAGOSZ) ünnepi közgyűlésén ismertette a kormány mezőgazdasági választási programját, amelynek végrehajtásától függ – szerinte –, hogy a jövő évi végítélet után visszatér-e a szocialista mezőgazdaság vagy folytatódik a családi gazdaságok építése.

A Fidesz az 1994-es választások után kötött szövetséget a MAGOSZ-szal, amely az egyéni és családi gazdálkodók érdekképviselete. Ezt a szövetséget 98-ban az akkori MAGOSZ-közgyűlésen maga Orbán Viktor erősítette meg. Az elmúlt három évben a miniszterelnök szerint a MAGOSZ minden lehetséges támogatást megadott a kormány agrárpolitikájának végrehajtásához. 

A miniszterelnök az agrárgazdaság szempontjából sorsdöntőnek tartja a választásokig rendelkezésre álló időt, mert ha most nem kerülnek kiépítésre a családi gazdaságok, akkor bizonytalan, hogy mikor kerül rá sor. Több kérdést is – ahogy mondotta – "visszacsinálhatatlanul" meg kell oldani és le kell zárni. Így rendezni kell a földtulajdon kérdését. A külföldiek földvásárlásának megakadályozása érdekében, a külföldiek földvásárlási moratóriumán túl, a földvásárlást helyben lakáshoz kell kötni, meg kell szüntetni a zsebszerződéseket, létre kell hozni az állam elővásárlási jogát biztosító földalapot. Meg kell oldani a külső üzletrészek kifizetését. Törvényben kell biztosítani az érdekképviseletek működőképességét és mozgásterét, hogy az általuk képviselt gazdasági súly arányában vehessenek részt a politikai munkában. 

Ősszel egyébként a parlament elé kerül és 2002. január 1-jén életbe lép a családi gazdaságokról szóló törvény. Ebben a törvényben kerül összefoglalásra a családi gazdaságokat megillető támogatások és kedvezményes vállalkozási szabályok rendszere.

Olvasson tovább: