Kereső toggle

K. Géza nem tudta abbahagyni

Családromboló játékszenvedély

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Be kellene tiltani azokat a játékgépeket!" – panaszolja néhány asszony a Borsod megyei Szendrőn, ahol a múlt héten kis híján családi tragédiába torkollt egy férfi játékszenvedélye. K. Géza hegesztő szakmunkás elvesztette a család összes pénzét, amit felesége megelégelt, és miután megpróbálta megmérgezni három gyermeküket, magára nyitotta a gázt. A helybeliek szerint a faluban a férfiak közül sokan "gépeznek", és gyakran az egész fizetésüket is a játékautomatákban hagyják.



A szendrői kocsma. Betelt a pohár Fotó: Opauszki László

Szendrő, a 4500 lelket számláló falu festői környezetben terül el a szlovák határtól néhány kilométerre. Délután háromkor a fülledt melegben álmos a település, alig lézeng valaki az utcán, az emberek még dolgoznak, már akinek van mit: több mint harmincszázalékos a munkanélküliség. Most még a kocsmákban is csak egy-két torkon csúszik a fröccs, a munkából hazatérő fáradt munkások lendítik majd fel a boltot estefelé. Egy hete még közéjük tartozott K. Géza hegesztőmunkás is; de ő most nem ér rá. K. Géza ugyanis a gyermekeit látogatja a kórházban, miután felesége gyógyszeres oldattal megmérgezte három fiukat, majd magára nyitotta a gázt. Az ok: K. Géza a család összes pénzét – mintegy ötvenezer forintot – eljátszotta egy kocsmai játékgépen. 

És ez nem az első alkalom, K. Géza rendszeres vesztes volt. Az asszonynak ez a mostani eset több volt, mint sok. Úgy döntött, megbünteti az urát, és a másvilágra távozik, magával rántva a gyerekeket is. Az utazás azonban a miskolci kórházban, illetve – ami az aszszonyt illeti – a rendőrségi fogdán végződött; K. Géza ugyanis még időben hazaért, és hívta a mentőket. Az asszony ellen most nyomozás folyik, valószínűleg előzetes letartóztatásba fogják helyezni. A három fiúnak nem történt komoly baja, de még orvosi megfigyelés alatt állnak. Magyarországon nem K.-ék az egyetlen olyan család, amelyik hasonló módon ment tönkre, és – bár első ránézésre úgy tűnik – a felelős nem K. Géza, hanem valaki, akit úgy hívnak: Mr. Játékszenvedély. 

Mr. Játékszenvedély maga a megnyerő stílus, mindig tudja, mit és hogyan kell mondani; mikor, kitől, mennyit kell kölcsönkérni; mit hol lehet pénzzé tenni. Számláján tönkrement családok, összetört életek, önakasztott, begyógyszerezett szerencsétlenek. A szendrői kocsmárosok szerint Mr. Játékszenvedély a legnagyobb hasznot az államnak hajtja: minden gép után heti 11 ezer forint a központi költségvetést gyarapítja. (Az összes szerencsejátékból pedig éves szinten mintegy 20 milliárd forint vándorol ugyanide – a szerk.) 

István, az egyik kocsmáros egyébként ismerte K. Gézát, aki munka után rendszeresen betért egy-két italra és játszmára, egy hónapja azonban nem látták itt, talán azért, mert volt valamennyi tartozása. István szerint a gépek egy kocsmárosnak nem túl jövedelmezőek, ő is csak azért állított be kettőt, mert "igény volt rá", a kuncsaftokat meg nem akarta elveszíteni. Így vall Ferenc is, aki szintén kocsmáros, majd hozzáteszi: a játékszenvedély nem válogat, öregek, fiatalok, romák, magyarok járnak hozzá gépezni. A faluban egyébként a játékgépsűrűség valószínűleg messze az országos átlag fölött van. Több asszonnyal is beszéltünk, akik szerint a polgármesternek be kellene tiltania az automatákat. 

A kocsmárosok szerint a gépezés olyan, mint az örvény: ha veszt a delikvens, akkor is rosszul jár, de ha nyer, akkor is; mivel a vesztesek vissza akarják hozni, ami elveszett, a nyertesek pedig megittasulva a sikertől nem tudják, hol a határ. A helyzetet tetézi, hogy a vesztesek gyakran uzsorakamatra felvett kölcsönökből akarják megcsinálni a lehetetlent, vagyis legyőzni a gépet.

Közben felkeressük K. Gézát – immár másodszor –, de ő még mindig nem ért haza, csak a szomszédok bújnak elő jöttünkre. Az esetről semmit nem mondanak. Egy férfi kérdezi: nem tudunk-e fegyvert szerezni neki. Nem faggatjuk tovább, inkább felkeressük idősebb K. Gézát, aki könnyeivel küszködve közli: nem akar nyilatkozni semmiről, nélkülünk is van elég baja. Elhisszük, és távozunk.


Örök vesztesek

"A játékszenvedély a legpusztítóbb szenvedélybetegség: gyorsabban teszi tönkre az áldozatát és annak környezetét, mint az alkohol vagy akár a drog" – nyilatkozta a Heteknek dr. Lazáry Györgyné pszichológus, főiskolai tanár, a szombathelyi RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat munkatársa. A szakértő többéves tapasztalatára támaszkodva állítja: ebben az "ön- és közveszélyes" betegségben szenvedők száma évről évre növekszik. Pontos számukat nehéz megállapítani, de annyi biztos, hogy szinte mindegyikük férfi. Dr. Lazáry Györgyné maga is számos súlyos esettel találkozott. Mint mondja, egy "gépező" egy év alatt könnyedén el tudja veszíteni lakását, családját, munkáját; vagyis "abszolút le tud nullázódni". A szakértő szerint az ilyen betegek jelentős része nem a nyerés, a meggazdagodás, sokkal inkább – bármilyen meglepő is – a vesztés vágyától motiválva dob pénzt a gépekbe. "A terápiák során általában kiderül, hogy ők örök vesztesek, annak születtek, annak is érzik magukat, ez teljesen beépült a személyiségükbe. Amikor vesztenek, ennek az önképnek igyekeznek megfelelni, és akkor nyugszanak meg, amikor ez sikerül" – mondja a pszichológus. Ezt alátámasztani látszik, hogy maguk a játékosok is tudják: a géppel szemben hosszú távon csak vesztesek lehetnek, mégis tovább játszanak; akkor sem nyugszanak meg, amikor esetleg nyernek. A vizsgálatok során fény derült egy másik érdekességre is, miszerint a betegek felmenői között gyakran akadtak olyanok, akik a 20-as évek dzsentrivilágában szenvedélyes kártyások vagy "lovisok" voltak. A "gépezők" gyógyítása egyébként – mint általában a szenvedélybetegek esetében – nem sok eredménnyel kecsegteti a pszichológusokat. "Minden terápiának a belátás az alapja. Amenynyiben ez a páciens részéről nem történik meg – márpedig általában nem történik meg –, mi tehetetlenek vagyunk" – fogalmaz végül dr. Lazáry Gyögyné.

Olvasson tovább: