Kereső toggle

Kormányzati kudarc vallásügyben

Még sincs megállapodás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Várhatóan kudarcba fullad a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása, mivel meghiúsult a Fidesz és az MSZP múlt héten megkötött alkuja. A szocialisták ugyanis az ügyészségről szóló rész mellett a "lex Sasvári" törlését is a szavazás feltételéül szabták, ami a Fidesz szerint olyan, mintha a címerből akarnák kivenni a koronát. Ezek után az illetékes parlamenti bizottságok napirendjükre sem tűzték a megállapodást, a Vatikán pedig valószínűleg csalódik majd a magyar kormány szavahihetőségében.

Amint arról a múlt héten beszámoltunk, a vallásszabadságot biztosító törvény módosítása új fordulatot vett, mikor a Fideszt képviselő Isépy Tamás és az emberi jogi bizottság szocialista elnöke, Kósáné Kovács Magda között megállapodás született. Ennek értelmében csupán három technikai jelleg? változtatásról szavazott volna a T. Ház április közepén, melyek elsősorban a még bejegyzés előtt álló közösségeket érintették. A találkozó után Nagy Sándor, a szocialista frakció vezetője levélben jelezte Szájer József fideszes frakcióvezetőnek, hogy pártja egy pont kivételével szakmailag elfogadhatónak tartja az alkotmányügyi bizottság részére kidolgozott módosító javaslattervezetet, de három feltétel együttes teljesüléséhez köti annak támogatását. A szakmai kifogás az ügyészség hatáskörének kiterjesztését kérdőjelezte meg, mivel a javaslat értelmében ezentúl nem a bíróság, hanem az ügyész szólíthatná fel az egyházakat törvénysértő tevékenységük beszüntetésére. Ennek bevezetése azonban azt eredményezné, hogy bármilyen fokozatú szabálytalanság esetén az ügyészség keresetére indított perben a bíróság elmarasztaló ítélete kizárólag a nyilvántartásból való törlésre korlátozódhatna. Az MSZP azzal sem értett egyet, hogy a keresetindításhoz az illető egyház köteles az ügyész rendelkezésére bocsátani a törvényes működését igazoló dokumentumokat és egyéb, az ügyészség által szükségesnek vélt adatokat. Harmadik feltételük a "lex Sasvári" néven elhíresült passzus törlése lett volna, amely az egyházak hitéleti tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben száz év honosság, harminc év folyamatos működés és az összes adózó egy százalékának egyszázalékos felajánlása alapján huszonkét egyház számára tette csak lehetővé a közcélú adományok után adókedvezményre jogosító igazolás kibocsátását.

A Fidesz-frakció ezek után elzárkózott a további egyezkedéstől. A parlament alkotmányügyi bizottsága már napirendjére sem tűzte a megállapodás tárgyalását, majd miután az emberi jogi bizottság ülésén a Fidesz-frakció tagjai leszavazták a szocialisták e törvényhez benyújtott önálló képviselői indítványát, a beterjesztők visszavonták azt. 

Isépy Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese mind szakmailag, mind politikailag elfogadhatatlannak tartja a "lex Sasvári" törlését, mely szerinte olyan, mintha "a címerből akarnák kivenni a koronát". Pártja szerint nem alkotmányellenes azon egyházak körének szűkítése, amelyek adóigazolás kiadására jogosultak. Az ominózus rendelkezést egyébként az SZDSZ és az MSZP mellett több kisegyház is megtámadta az Alkotmánybíróságnál. 

Az ügynek már külpolitikai vetülete is van, Mar-tonyi János külügyminiszter ugyanis – egyes információk szerint – múlt hét csütörtöki hivatalos vatikáni látogatásakor ígéretet tett a kormány nevében a módosítás megszavazására.

Olvasson tovább: