Kereső toggle

Dögvész Európában

Magyar óvintézkedések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy-Britanniából újabb, egyelőre csak állatokat veszélyeztető járvány indult "hódító útjára" február végén, ezúttal ragadós száj- és körömfájás formájában. Az unió szinte valamennyi országát sújtó kórt tízezres nagyságrend? kényszervágás kíséri, valamint a szóba jöhető összes, állatokkal kapcsolatba hozható anyag, készítmény embargója. Mivel hazánk is egyike a veszélyeztetett országoknak, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szigorú rendelkezéseket léptetett életbe a "járványbehurcolás megakadályozása céljából".



Egy vámos Hegyeshalomnál. Tiltott elemózsia Fotó: Reuters

Németh Antal, az FVM állategészségügyi főosztályának vezetője már a járvány kitörésének másnapján húsimporttilalmat léptetett életbe, melynek értelmében tilos Nagy-Britanniából Magyarországra behozni és az országon átvinni a következő élőállatokat és termékeket: élő hasított körm? állatok, például szarvasmarha, juh, kecske, sertés, vadon élő kérődzők, a felsorolt állatokból származó nyers hús és nem hőkezelt húskészítmények, mint a töltelékáru, a füstölt sonka és a füstölt kolbász. A magyar állategészségügyi hatóságok nem engedik meg a felsorolt állatokból származó tej és nem hőkezelt tejtermékek, például sajt, illetve egyéb termékek, mint nyersbőr, szőr, gyapjú, pata és szarv behozatalát sem. Tilos továbbá az EU-ból származó szalmát, szálas takarmányt, takarmánygabonát és takarmány-alapanyagokat, valamint egyéb ragályfogó és lomtalanításból származó tárgyakat behozni. Az ország területén csak feltétlenül indokolt esetben szállíthatók az állatok, s betiltották Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyében az állatvásárok, állatkiállítások és állatbemutatók tartását. 

Az agrártárca felhívta az állattartók és az élelmiszer-előállítással, -forgalmazással és 

-értékesítéssel foglalkozók figyelmét, hogy fordítsanak fokozott figyelmet a járványügyi és élelmiszer-higiéniai szabályok betartására, és kötelezővé tette a Magyarországra belépő, előzetesen állatok szállítására használt járművek tisztítását, fertőtlenítését.

Március 4-től a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) is megkezdte a határátkelőhelyeken a veszélyeztetett térségből érkező utasok poggyászainak ellenőrzését. Valamennyi közúti, vízi, légi és vasúti átkelőnél elkobozzák a nem hőkezelt tejtermékeket, továbbá a nem konzerv húskészítményeket, és az állategészségügyi hatóság közreműködésével megsemmisítik azokat. A Nyugat-Európából érkező gépjárműveket pedig fertőtlenítik a határ átlépésekor. 

Németh Antal szerint a ragadós száj- és körömfájás az európai állatállománynál az utóbbi tíz évben sehol nem fordult elő, ezért védtelenek a kórokozóval szemben. A főállatorvos szerint az állatok beoltása csak időleges védettséget biztosít a betegséggel szemben. Emberek közül csak azokra jelenthet veszélyt, akik a fertőzött állatokkal közvetlenül érintkeznek. Tünetei: enyhe láz, illetve a körömágyon, a szájszélen vagy a szájban keletkező hólyagok.

A héten egy folyékony fertőtlenítőszerrel fellocsolt, úgy-nevezett járványszőnyeget helyeztek el a Ferihegyi repülőtéren, amelyen a Budapestre érkező utasok mindegyikének végig kell haladni. A Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság tájékoztatása szerint a repülőtér hulladékégetője folyamatosan üzemel, hogy az érkező repülőgépek fedélzetéről származó ételmaradékokat és egyéb hulladékokat még a repülőtér területén meg tudják semmisíteni. Az FVM állategészségügyi főosztályának kérésére a repülőtéren dolgozó valamennyi cég alkalmazottja köteles nyilatkozni arról, hogy található-e háztartásában járványnak kitett hasított körm? haszonállat. 

Egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a száj- és körömfájás magyarországi elterjedésének megakadályozására hozott óvintézkedések költségei mekkorák lesznek, utoljára 1973-ban fordult elő tömeges méretben száj- és körömfájás, akkor a fertőzött élőállatok 45 százalékát kellett emiatt elpusztítani.


A járvány anatómiája

A ragadós száj- és körömfájás a hasított körm? állatok, a szarvasmarha, a juh, a kecske, a sertés és a vadon élő kérődzők nagy ragályozó képességű, heveny lefolyású, lázas általános tünetekkel és hólyagképződéssel járó betegsége. Magyarországon az utóbbi évtizedekben 1964–65-ben, 1968–69-ben voltak kiterjedt járványok, az utolsó eset 1973-ban fordult elő. A fertőzés terjedhet a betegség lappangási stádiumában élő vagy azt átvészelt vírushordozó állatokkal, az ilyen állatokból származó nyers hússal, egyéb termékekkel, fertőzött takarmánnyal, alommal, trágyával és nem ritkán ragályfogó tárgyakkal (például járművekkel). A vírus a behurcolást követően gyorsan terjed, és egy-két nap múlva a fertőzött állományokkal közvetlen, de akár közvetett kapcsolatban (például tejeskocsi, ember stb.) lévő állományokban is megjelenik. Az állatok többnyire szájon át vagy belégzéssel fertőződnek. A betegség gyors terjedése miatt fontos, hogy az állatorvos legalább a betegség gyanúját állapítsa meg minden olyan esetben, amikor fogékony állatokban hólyagképződés észlelhető. Európában a gyógyítás nem jön szóba, általában kényszervágást alkalmaznak. Mivel a megelőzés végett használt vakcinázást hazánk 1991-től fogva eredménytelenség miatt beszüntette, a behurcolás megakadályozását szolgáló intézkedések betartása még fontosabbá vált. Magyarország emellett készenléti tervet dolgozott ki számos európai országgal együtt, valamint mélyfagyasztott állapotban vakcina alapanyagot tárol úgynevezett "vakcinabankokban". 

Az emberben előforduló ragadós száj- és körömfájás igen ritka. Általában csak azok fertőződnek meg, akik a vírussal foglalkozó laboratóriumban dolgoznak, vagy a beteg állatokkal foglalkoznak. (Agriportál)

Olvasson tovább: