Kereső toggle

Március 15.: folytatódó álomalapítás és ellenzéki bírálat

Átértékelt ünnep

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Míg a kormánypártok szónokai igyekeztek politikamentesen fogalmazni és inkább propagandisztikus jelleget adni az ünnepnek, addig az MSZP és az SZDSZ a kormányt kritizálta, míg a szélsőjobboldal az "elfajzott liberalizmus"-elmélet különféle szófordulataival éppen a kritikusokat bírálta idén március 15-én. 



Bukással mutatkozott be az új díszszázad egyik lovasa. Százmilliós kormánydíszlet Fotó: Reuters

Úgy tűnik, hogy a vezető kormánypárt az óvatosság jegyében a mosolygósabb arcát mutatta, ezzel új stílust hozva korábbi március 15-ei szerepléseihez képest (lásd
Pártunk és kormányunk szerint). Például Kövér László, Fidesz-pártelnök sátoraljaújhelyi szónoklatában – a várakozásokkal ellentétben – még a vájt fül? újságírók sem találtak semmi sértőt az ellenzékre nézve. Pokorni Zoltán, a kormányzati ünnep vezérszónoka folytatta Orbán Viktor miniszterelnök országértékelő beszédének álomalapítási vonalát. "Magyarország boldogulásának olyan esélye előtt áll, mint talán soha ezer éve. A XXI. század Magyarország számára a remény százada."– mondta a miniszter a "Legyünk nagyok, mint illik hozzánk" mottóval hirdetett központi ünnepségen. 

Pokorni Zoltán hangsúlyozta, hogy Magyarországon szabadságban lehet élni, eredményes küzdelmet folytathatunk, hogy egyre többünk számára teremtődjön meg a boldogulás, a jólét lehetősége. 153 éve készen áll a magunk jövőjének szóló üzenet, amelyet örökké ismételni kell. "Ez az üzenet a nevezetes 12 pont előtt áll: legyen béke, szabadság, egyetértés!" – mondta.



Orbán Viktor. Hívei között Fotó: V. Sz.

A fideszes vezetés? Szegedre Varga Mihály pénzügyminiszter látogatott el. Beszédében kiemelte: "Az évszázadok során semmit nem kaptunk ajándékba, a célokhoz csak küzdelmek árán jutottak eleink, és ez így van ma is. A világgazdasági válságok, a hóviharok és az árvíz okozta tragédiákkal küzdünk, de ha egymás kezét fogjuk, és együtt akarunk elérni dolgokat, akkor sikerülni fog minden." A politikus szerint mindehhez a hit és akarat mintáját meríthetjük az 1848-as szabadságharc hőseiről, akik ráadásul politikai ellentéteiket is inkább félretették a nemzet érdekében. Varga Mihály ünnepi beszédében elmondta azt is: az ország előtt álló feladatokhoz tartozik a polgári társadalom időtálló jogi és gazdasági kereteinek kijelölése, megalapozása, ebbe tartozik a Széchenyi-terv is. Bartha László, Szeged kormánypárti polgármestere szerint: "Mi már szabadon választhatunk otthont, vallást, barátot, szabadon nyilváníthatunk véleményt, és a magyar sajtó is kétségtelenül szabad." (Ez utóbbi megjegyzés csupán azért volt furcsa, mert – mint arról lapunk is beszámolt – alig néhány héttel ezelőtt tiltakozó demonstrációjuk során pont a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiójának külsősei temették el jelképesen a visegrádi jegyzőkönyv azon részét, amelyben a sajtószabadság kérdése is szerepelt.) 

Kövér László, a Fidesz távozó elnöke Sátoraljaújhelyen, Kossuth Lajos szülőföldjén emlékezett 1948-ra. Előadása gyakorlatilag egy mérsékelt és visszafogott történelemtanárt idézett. A üzenet egyik része a fiatalságban rejlő lehetőségről szólt, amely "mindig nagy dolgokra hivatott, de csak ritkán kapott lehetőséget, hogy nagyot alkothasson". 

Tőle is megtudhattuk, hogy "Magyarország a világ egyik legfejlettebb régióját alkotó Európai Unió kapujában áll, mint jogos helyére igényt tartó, gyarapodó, erősödő ország, amely polgárainak nem csak szabadságot, de egyre inkább biztonságot és jólétet is tud majd biztosítani." 

Az MSZP a Szabad Sajtó Alapítvánnyal közösen hagyományosan a belvárosi Pilvax étteremben tartotta ünnepi megemlékezését. " A márciusi ifjak nem a polgárokért, hanem a polgárosodásért harcoltak. Nem a középosztály megerősítése az elsődleges feladat, hanem a lakosság négyötödét kitevő, szűkösen élők bejuttatása a középosztályba – mondta Kovács László, az MSZP elnöke, aki több aktuálpolitikai témát is beleszőtt ünnepi beszédébe. Kijelentette: " A nemzet érdekeit veszélyeztetik, akik konzervatív alapon akarják kisajátítani a nemzet fogalmát, megosztva a lakosságot." 

"Nem lehet a Szent Korona tanával a forradalmat ünnepelni, Kossuth és Petőfi örökségét hirdetni – hangzott el. Kovács úgy látja, hogy a jobboldal a rendszerváltást addig fogja befejezetlennek tekinteni, míg nem ül minden pozícióban az ő emberük. Az MSZP a rendszerváltást szintén befejezetlennek látja, mivel kezdetben az emberek azt várták, hogy jobban és szabadabban fognak élni, most pedig nem ezt látják. "Az emberek földhözragadtak, nem álmodni akarnak, hanem élni egy boldogabb jelent. Ezért nem országimázst, hanem magát az országot kell építeni – fogalmazott a pártelnök.

Lendvai Ildikó, a párt elnökségének tagja szerint súlyos veszély fenyegeti a sajtószabadságot, ugyanis " a szabad sajtó kellemetlenné vált a hatalom számára, ezért vád alá helyezte azt. A média ugyan megvédi önmagát, de abnormális helyzet az, hogy a szabad szóláshoz hősies magatartásra van szükség.



Demszky Gábor. Megszokott helyén Fotó: V. Sz.

A Fővárosi Önkormányzat a hagyományoknak megfelelően a Március 15. téren, a Petőfi-szobornál tartotta ünnepi megemlékezését. Demszky Gábor főpolgármester a több ezer ünneplőből álló tömeg előtt kijelentette, hogy az 1848 óta eltelt időszakban mindig voltak olyanok, akik hamis választást kínáltak, rendet és jólétet a szabadságért cserébe. Horthy és Kádár szabadságmentes konszolidációja azonban sem igazi rendet, sem tartós jólétet nem hozott, mégis egyesek nosztalgiát kívánnak ébreszteni e korszakok iránt. "Aki nosztalgiával gondol Tisza István, Horthy vagy Kádár Magyarországára, az félredobja Petőfi és Kossuth örökségét" – mondta a főpolgármester. Demszky Gábor szerint ma vannak olyanok, akik magas választott pozíciójukban sokallják a szabadságot, akik szerint a lelkiismereti és vallásszabadság nehezíti a hatékony kormányzást, és akik a sokszínűséget zavarónak érzik, mert akadályozza az általuk kedvelt értékrend érvényesülését. "Az a kormány, amely túlságosan belefolyik a polgárok életébe, akkor is veszélyezteti a szabadságot, ha számunkra szimpatikus célokat tűz ki. Minél több dolgot dönt el a kormány, annál kevesebb döntési lehetősége marad az egyes polgárnak. Már csak azért is, mert a legszebb célokat is az adófizető polgárok pénzéből kell finanszírozni. Minél többet költ a polgárok pénzéből a kormány, annál kevésbé dönthetik el ők maguk, hogy mire akarják költeni a pénzüket. Annál kevesebb szabadsággal rendelkeznek. Ráadásul, ha egy kormány bizonyos világnézeteket támogat, másokat meg nem, akkor a polgárok meggyőződésébe szól bele a polgárok pénzén"- mondta a főpolgármester. 

"Ünnepi Szabad Beszélgetésre" invitálta az érdeklődőket a Beszélő szerkesztősége és a Friedrich Naumann Alapítvány a budapesti Merlin Színházba. Az esemény "Mit kívánna ma a magyar nemzet?" címet viselte, és a házigazda Pikó András által "szabadságszakértőnek" titulált 12 meghívott vendég az 1848-as márciusi 12 pont újrafogalmazására és aktualizálására tett kísérletet. 

Haraszti Miklós a sajtószabadság aktuális problémáiról szólva fogalmazta meg a ma aktuális követeléseket: ne lehessen közpénzen sajtóorgánumot ajándékozni a hatalmon lévő kormányzópártok alvállalkozásainak, szűnjön meg a pártpropaganda a médiákban, a mindenkori miniszterelnök ne kapjon szerdánként ajándékműsort, az állam csak a sávszélességgel és az ellátottsággal törődjön, a kormányőrök ne kobozhassák el az elkészült sajtóanyagokat miniszteri parancsra, és ne azok a politikusok kapják meg a médiumok ellenőrzésének jogát, akik rendszeresen annak megbüntetését követelik. 

Magyar Bálint a felelős minisztériumok egykori követeléséről megállapította, hogy ez ma is az Országgyűlésnek való felelősséget és a törvények betartását jelenti. A volt pártelnök szerint a jelenlegi kormánynak jogérzéke van, viszont szégyenérzete nincs, ezért meri olyan bátran megkeresni és kiaknázni a joghézagokat ahelyett, hogy megszüntetné azokat. 

Évenként Országgyűlést Pesten! – szólt a következő \'48-as kívánság, mely Pető Iván szerint mára teljesült is, és annyiban módosulhat, amennyiben a miniszterelnök a Sándor-palotába költözésekor a helyszín Buda lesz Pest helyett. A szabaddemokrata politikus az országgyűlésről szólva elmondta, hogy az mára a politika mellékszínterévé vált, ahol a kormánynak van parlamenti többsége és nem fordítva, s az ember gyakran elbizonytalanodik, hogy a kormány gazdasági hátterét látja cselekedni, vagy a gazdasági háttér kormányát. Pető kifogásolta, hogy a jelenlegi kormányzat megszüntette a politikai hagyományokat, nem programot fogalmaz meg, hanem rövid, gyakori üzeneteket, és Európában egyedülálló módon hat-nyolc fő tartja kezében a hatalmat. 

Fodor Gábor két Orbán Viktor-idézetet ütköztetett egymással a sorkatonai szolgálat kapcsán, melyek közül az első közvetlenül a rendszerváltás utánról származik, és Csurka Istvánnal vitatkozva a fegyveres szolgálat megtagadásának lehetősége mellett korteskedik, míg a másik napjainkban szólt a fegyveres szolgálat nélkülözhetetlenségéről. Fodor szerint nem probléma, ha ilyen rövid idő alatt ekkora "pálfordulat" áll be valakinek a felfogásában, de szerinte, ha ez nyilvánosság előtt történik, az illető magyarázattal tartozik. Ha nem teszi, akkor nem őszinte, vagy ad abszurdum hazudik. 

Egyetlen megalkuvás nélküli magyar és keresztény érdekképviseletnek nevezte a MIÉP-et Csurka István pártelnök a Hősök terén tartott rendezvényen. Szerinte pártja nem része a hatalom és a pénz rendszerének, de ma már rendelkezik olyan szervezettséggel és intézményi háttérrel, amely lehetővé teszi, hogy a következő választások után minden szinten képviselhesse a magyarság megmaradását. Csurka ismét élesen kirohant a liberalizmus ellen: véleménye szerint a libertariánus globalizmus minden értéket kiiktatva, az embereket félretájékoztatva és félrevezetve a pénz korlátlan uralmát akarja megvalósítani. "A halálos veszedelem itt dáridózik, liberalizál közöttünk"- jelentette ki a Hősök terét megtöltő hallgatóság előtt. A hagyományos antiliberális és antiglobalista kirohanások mellett új elem is megjelent a pártelnök beszédében: ha a magyar föld külföldi kézbe kerül, akkor "palesztin kődobáló suhancokká válunk, akik állig felfegyverzett katonákkal állnak szemben". Értékelése szerint olyan agrárpolitikára van tehát szükség, amely abban teszi érdekeltté a gazdát, hogy ne adja el a földjét. 

A zámolyi romák ügyéről szólva kijelentette: "a zámolyi randalírozókat és agyonverőket szeretik kényes ízlés? balliberálisok". 



MIÉP-felvonulók. Nagy terveik vannak Fotó: Maklári Péter

Messziről citerával, dudával kísért népi-nemzeti színezet? dallamok jelezték a Magyar Nemzeti Szabadságpárt március 15-i rendezvényének az előkészületeit. A hallgatóság többnyire két kategóriába volt sorolható: 60-as, 70-es öregurak a rájuk jellemző kimért eleganciával, valamint tizen-huszonéves tar fiatalok bomber dzsekiben, fekete farmerban vagy kommandós ruhában és surranóban. A szervezők magukat a kommunizmus üldözötteinek titulálták. Ez alatt a címszó alatt találtak egymásra a hajdani 56-os forradalmárok és napjaink "nemzeti ifjai". Természetesen magukat tartják a 48-as szabadságharc kizárólagos szellemi örököseinek. 

A rendezvény főszónoka Ekrem Kemál György, az 1998-ban alakult MNSZP vezetője. Ő 8 éves volt, amikor az apját felakasztották 56-ban. Az üzenet az erkölcsi elitség mibenlétét firtatja, melynek forrása Árpád vezér és sarjai: a márciusi ifjak. De sajna lassan ébredő hazánkban ezzel a magyarságtudattal már kevesen bírnak – mondja a pártvezér. Talán ezt is alátámasztja a csupán száz főnyi tömeg megjelenése. Megtudhattuk még: " A magyar Európa szívében a legbátrabb nemzet, amely ugyan folyamatosan lázadó, de nem megalkuvó nép." Érdekes fordulattal a példák közé kerültek a hungaristák, a horthysta katonák, sőt még Szálasi "nemzetvezér" neve is, akik utolsó csepp vérükig védték a magyar hont. Ezek után már nem meglepő, a "cionista környezetszennyező fertő" veszélyeire való figyelmeztetés, amelynek lényege a másság ráerőltetése a többségre. A "kritikai górcső" alatt szerepelt még Demszky "elvtárs", a történelemhamisító csigatelevízió, az "ázsiai poloskás horda", valamint a Rózsadomb lakói.

Olvasson tovább: