Kereső toggle

Brüsszeli vélemény a magyar médiahelyzetről

Csehül állunk

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amikor a prágaiak karácsonykor a saját testükkel védelmezték a közszolgálatiságot, Nyugaton ráébredtek: a rendszerváltás Kelet- és Közép-Európában nem megy akadálytalanul a maga útján. Törvények születnek, ahogy kell, a politikai kultúra és az etikai magatartás azonban csak távolról követi a törvényhozás tempóját. Aidan White, aki annak a Nemzetközi Újságírószövetségnek az elnöke, amely több mint száz ország közel 450 ezer újságíróját képviseli, a napokban érkezett Budapestre, hogy mind a parlamenti pártok médiaszakértőivel, mind a sajtó munkatársainak képviselőivel megvitassa a magyar helyzetet. Nem volt elragadtatva.



Aidan White. Értékelése nem volt derűlátó Fotó: mti

Február 11. és 14. között a Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására Magyarországon tartózkodott a Nemzetközi Újságírószövetség delegációja. Aidan White, a szövetség elnöke a hét elején négy nagy parlamenti párt médiapolitikusával találkozott. Budapesten a rendszerváltás óta, vagyis tizenegy éve most először került sor ilyen magas szint? találkozókra újságírók képviselői és politikusok között. A MIÉP-pel és a kisgazdapárttal a kapcsolatfelvétel minden igyekezetünk ellenére sem járt sikerrel – számolt be a látogatást összegző sajtótájékoztatón a MÚOSZ székházában Aidan White. 

"Prága példa lehet" – fejtette ki a Heteknek néhány hete a prágai televíziós események kapcsán a Nemzetközi Újságírószövetség elnöke. A gondolatmenet most folytatódik. "Az Európai Unió jogharmonizációjának szempontjából kulcsfontosságúvá vált az, ami Prágában történt: világossá vált, hogy a régióban a rendszerváltással nem oldódott meg egyszer s mindenkorra a helyzet. Magyarországon a régió többi országához képest simán zajlott a váltás" – a Budapesten tevékenykedő Open Society alapítvány médiatörvénnyel és médiajoggal foglalkozó szakembere, Helen Darbishire szerint éppen ez altatta el az emberek éberségét az elmúlt évek során. 

"A politikának nem kellene semmilyen szerepet játszania a közszolgálati híradásban. A magyar politika jelenlegi huzakodása azonban, például a tévé elnöki székéért, nem méltó a demokráciához, és kérdésessé teszi Magyarország képességét az uniós csatlakozásra" – fejtette ki lapunknak White, és elmondta azt is, hogy az Európa Tanács svéd elnöksége a következő hetekben tart majd ülést a média és a kultúra kérdéskörében, erre az időpontra az újságírószövetség szeretné elkészíteni a jelentését a Magyarországon tapasztaltakról.

Igazság szerint a delegáció tagjai nem ítélkezni jöttek Budapestre, a jelentéssel sem fenyegetőzni akartak, csupán a helyzet komolyságára kívánták hangsúlyosan felhívni a figyelmet. A szervezet jelmondata értelmében "nem lehet sajtószabadság ott, ahol az újságírók a korrupció, a szegénység és a félelem állapotában élnek". Ez a meglátás vezette őket Magyarországra is. "A politikai hatalom, természeténél fogva, mindenhol szeretne beavatkozni a sajtó működésébe, a sajtó munkatársainak viszont ki kell fejleszteniük magukban az éberséget, hogy távol tudják tartani maguktól a politika befolyását. Le kell szokniuk arról, hogy politikusokhoz szaladgálnak, ha valami problémájuk adódik. Ehhez az is szükséges, hogy a sajtó munkatársai szolidárisak legyenek egymással" – fejtette ki Aidan White. Meglátása szerint a függetlenséget magunknak kell kifejleszteni, a szakmai képzésnek pedig a társadalmi felelősségérzet, az etikai magatartás szem előtt tartását is magában kell foglalnia. Többek közt az oktatásban kívánnak segédkezet nyújtani olyan független újságíróknak, akik képesek a szakma védelmében az egymás iránti szolidaritásra is.

"A törvények önmagukban nem oldják meg a sajtószabadság kérdéseit, ráadásul Magyarországon gond az is, hogy a törvények nem a társadalom leggyengébb tagjait védik, hanem a legerősebbeket" – folytatta White a gondolatmenetet. 

Helen Darbishire fontosnak tartaná a szakmai érdekképviseletek, szakszervezetek újjáélesztését. "Érthető, hogy a »szakszervezet« kifejezéssel szemben ebben a régióban ma még szkeptikusak az emberek, csakhogy az ilyen fajta érdekképviselet nélkül nem hallathatják a hangjukat. Egyszerűen új hozzáállást kell kifejleszteni a szerveződéssel kapcsolatban." A külföldi szakértők a jelenlegi nehézségek ellenére nem adják fel optimizmusukat, szerintük van kiút, csak meg kell keresni. A Nemzetközi Újságírószövetség nem kritériumlistával, nem egy általános érvényű, követendő modellel áll elénk, látogatásuk tanulsága éppenséggel az, hogy máshol sem magától alakult ki egy elviselhető, a társadalom nagy része számára elfogadható helyzet. 

"Fontosnak tartjuk, hogy a sajtó munkatársai tisztában legyenek a jogaikkal" – mondta a Heteknek Bayer Judit a közelmúltban alakult Sajtószabadság Központ képviseletében. "Helyre kell állítani az emberek bizalmát a közszolgálatisággal, de a sajtó munkatársaival szemben is. Erre kizárólag a megbízható szakmai felkészültséggel és a társadalmi felelősséggel, etikai magatartással végzett munka alkalmas – és az egymás iránti szolidaritás " – fejtette ki lapunknak Aidan White.


Lex Pokol helyett lex Fidesz

Pokol Béla (FKgP) "lex Pokolként" ismertté vált törvénymódosító javaslatát (amely szerint a sajtóban elhangzott "társadalmilag hátrányosnak tekintett vélemény és értékelés közlése esetén" az érintettnek joga lenne saját álláspontját közzétenni) a Fidesz nem támogatta tovább, ehelyett a párt jogi kabinetje benyújtotta Pokol javaslatának átdolgozott változatát. Eszerint az érintettnek csak akkor állna jogában az adott sajtóorgánumban reagálni egy véleményre, amennyiben az személyiségi jogokat sért.

Lendvai Ildikó (MSZP) szerint "attól, hogy a lex Pokolt átkeresztelik lex Fidesszé, az aggodalmaink nem szűnnek meg, hiszen a Fidesz javaslata éppúgy képes a sajtószabadságot és a véleményszabadságot korlátozni, mint a lex Pokol tette volna". A képviselőnő szerint a "személyiségi jogokat sértő vélemény" kifejezés egy "parttalan" kategória, amely nehezen értelmezhető. "Ezzel a kormány egy előzetes öncenzúrára kívánja késztetni a szerkesztőségeket" – állítja Lendvai, aki kétségbe vonja, hogy a Fidesz szándékai jóhiszeműek lennének. Ebben az esetben ugyanis 

– mondja Lendvai – a Fidesz a kétharmados sajtótörvény módosítását kezdeményezte volna, és nem a feles, egyszer? kormánytöbbséggel "átnyomható" Polgári Törvénykönyv-módosítást.

Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: azért a Polgári Törvénykönyv módosítását kezdeményezték, mivel az szabályozza a személyiségi jogvédelmi eszközöket. "A javaslat fő célja, hogy a személyiségi jogvédelmi eszközök bővüljenek, ugyanis eddig csak a valótlan tényállítás esetén lehetett a személyiségi jogokat polgári jogi eszközökkel védeni" – állítja Répássy. Mint mondja, a személyiségi jogokat sértő vélemény nem "parttalan" fogalom, hiszen a joggyakorlatban már kialakult, hogy mi tekinthető a jó hírnév sérelmének vagy az emberi méltósághoz való jog sérelmének. A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy – szemben a lex Pokollal – javaslatukban nem a vélemény-helyreigazításról van szó, hanem hogy személyiségi jogokat sértő vélemény esetén joga legyen a sértett félnek ellenvéleményét közzé tenni.


Dráma a köztévében

A Magyar Televízió folyamatos ígéretei ellenére a köztévé külső munkatársai már hatodik hónapja nem kapják meg elmaradt bérüket. A szegedi körzeti stúdió külsős munkatársai a kialakult helyzet elleni tiltakozásuk jeléül a héten 48 órán keresztül a szegedi szerkesztőség épületében tartózkodtak, továbbá jelképesen eltemették a Magyar Televíziót. Hell István, a szegedi külsősök szóvivője a Heteknek elmondta: a héten újra tárgyaltak az MTV vezetésével, de konkrét biztosítékot most sem kaptak arra nézve, hogy elmaradt béreiket valaha is megkapják. Hell kifejtette: az elmaradt honoráriumok miatt több munkatárs kilátástalan anyagi helyzetbe került, előfordult, hogy beteg gyermeküknek nem tudtak orvosságot venni.



Fotó: MTI

Bende Gyöngyi, az MTV Rt. szóvivője a Magyar Rádió Krónika cím? hírműsorában kijelentette: mindössze ötven külsős munkatárs négy-öt hónapos vállalkozói díjával tartozik a cég. A külsősök szerint Bende Gyöngyi bagatellizálni próbálja az intézményben kialakult súlyos helyzetet, ugyanis a köztévé mintegy négyszáz munkatársának fél éve nem fizetett honoráriumot. A szegedi körzeti tévések jövő hétre újabb demonstrációt szerveznek. Eközben a pécsi stúdió tizenöt munkatársa végérvényesen megelégelte az MTV vezetőségének türelemre intő szavait, és beszüntette a munkát.

Az MTV vezetősége azt ígéri, egy héten belül kifizeti az elmaradt munkadíjakat, ugyanis óbudai ingatlanjainak eladásából 2,1 milliárd forint bevételhez jut. A vevő egyébként az ÁPV Rt. által alapított Millenniumi Médiaszolgáltató (MM) Kft., amelynek feladata az MTV konszolidációja lesz. A köztévének a jövőben az MM-től kell majd bérelnie az épületet, lapinformációk szerint évi ötszáz millió forintért. (Az MTV kuratóriumának elnöksége sokallja az öszszeget, így a megállapodás még várat magára.) Az MM építi fel ezenkívül az MTV új, mintegy 5,5 milliárd forintba kerülő székházát is, amelyet a köztévének majd szintén bérelnie kell a cégtől.

Olvasson tovább: