Kereső toggle

Bánya-ügy Kőbányán

Választási előjáték

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Országos politikai üggyé fajult a fővárosi X. kerületi hulladéktelep, hajdan volt agyagbánya rekultivációja. Révész Máriusz (Fidesz) országgyűlési képviselő parlamenti interpellációját követően hamarosan sajtótájékoztatón fogalmazta meg gyanúit a területet érintő "visszaélésekről". 

A fővárosban a kőbányai, Gergely utcai agyagbánya története már a két világháború között elkezdődött. A huszonhat hektáros területen 1938-ban kezdték meg a mintegy 2 millió köbméterre becsült kitermelhető agyag bányászását, a keletkezett gödrök helyét pedig 1955-től a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat szerves és szervetlen hulladékkal töltötte fel. 1988-tól – a közben felépült lakótelep polgárainak felháborodása miatt – már csak szervetlen hulladékot (sittet) szállítottak a telepre, a 90-es évek után pedig a bányaművelés alól kivont terület helyreállítása, a terület feltöltése, rekultivációja került előtérbe. A tájrendezési terv szerint egyméteres agyag- és humuszréteget kell felhordani a sitthalmokra, azután füvesíteni kell a terepet. 

Történetünk egyik kulcsszereplője, a kitermeléssel foglalkozó Pietra Rt. 1996-ban kötött szerződést a Tömör Bt.-vel a terület feltöltésére, közben a Pietra Rt. csődközeli helyzetben beolvadt a Zalakerámia Rt.-be, amely ajánlatot tett a kerületnek, hogy az adósságok és a rekultiváció átvállalása fejében vegye át a bányát. "Az ajánlat egy jóval nagyobb másik bányával – az Akna utcaival – együtt került a testület elé. A megvétel egyben a terület rekultivációs kötelezettségét is jelentette volna rendkívül nagy anyagi teherrel, ezért az önkormányzat nem tudta felvállalni, és parázs vita után 1998-ban elutasították az ajánlatot" – emlékezik viszsza a történtekre Andor Sándor önkormányzati képviselő (MSZP).

"Legalább tíz évig folytak a tárgyalások a szakhatóságokkal, amelyeknek következtében jogerős tájrendezési terv lépett érvénybe. A kárrendezési munkálatok már elkezdődtek, a hatóságok által előírtakat maradéktalanul be fogjuk tartani, minden csúszás nélkül" – nyilatkozta lapunknak Veres István, a Zalakerámia Rt. igazgatója. A nagyvállalat azonban a bányaterület tulajdonjogát a Zala-Gergely Kft.-be vitte. Révész Máriusz képviselő szerint nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi fedezet a kárrendezési munkálatok elvégzésére, mert a Zala-Gergely Kft.-nek csak 50 millió forint készpénze van elkülönítve a tájrendezésre, amelynek költsége egyes becslések szerint az egymilliárd forintot is elérheti. "Veszélybe került a rekultiváció (…) a Zalakerámia ugyanis nem akar vele foglalkozni" – jelentette ki.

Veres István ellenben felhívta lapunk figyelmét arra, hogy egyes feladatokat már végrehajtottak, másokat pedig kizárólag az idő múlásával lehet elvégezni. "Kiépítettünk egy biogázfigyelő rendszert, mert a kommunális hulladékkal feltöltött terepen évtizedekig fejlődhet a gáz, és 30 évre van szükség a terület pihentetéséhez. Van egy másik, talajvízfigyelő rendszerünk is. A következő feladat a bánya befedése, az előírt földréteg saját területről rá fog kerülni és – mivel az ülepedés folyamatos – utána is pótolva lesz" – mondta az igazgató.

Az ügyben célkeresztbe került az SZDSZ kerületi elnöke, Nagy László, egyben önkormányzati képviselő, akinek felesége a feltöltési munkálatokat elvégző Tömör Bt.-nek egyik kültagja. A megvádolt képviselő elmondása szerint az események tavaly, november végén kezdtek felgyorsulni, amikor a Gergely-Noszlopy-Harmat-Sibrik utcával határolt agyagbányát demonstratív módon, rendőri erővel megszállta az APEH operatív csoportja. "Rutinvizsgálatnak nevezték a történteket – mondta lapunknak Nagy –, majd a forgatókönyv a következőképpen alakult: december 4-én berendeltek teljes kör? APEH-vizsgálatra. December 19-én már interpellált a parlamentben Révész Máriusz. Ezután a 30 ezres lakótelep lakosainak szóróanyagot postáztak ki, amely bővített változatban tartalmazza az interpelláció anyagát. December 27-én a tévében szerepelt a képviselő, ezek után január 5-én sajtótájékoztatón fogalmazták meg gyanúikat. Itt már Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke is nyilatkozott. Ebben az APEH-eljárás alatt levő ügy eredményét törvénysértő módon már előre prejudikálták" – állítja Nagy.

Idézetek a tájékoztató MTI által leközölt anyagából: "Biztosan illegálisan sok szemetet raktak le." "Illés Zoltán a felelősség megállapítását szorgalmazta. A bizottsági elnök ennek érdekében az APEH-hez fordult, és fontolgatja, hogy az ügyészséget is megkeresi. Kifejtette: az a gyanújuk, hogy a Tömör Bt. a területen olyan hulladékot is elhelyezett, amelyre nem volt engedélye." 

"Véleményem szerint igen nagy csúsztatást jelent arról beszélni, hogy a bánya hasznát az önkormányzat élvezhette volna, hiszen a Zala-kerámia együttesen ajánlotta fel a két bányát 1997-ben, amelyeknek együttes rekultivációs költségét akkori árfolyamon 3 milliárd forintra becsülték. Tehát mindkét bánya rekultivációs költségét (kötelezettségét) fel kellett volna vállalni" – elemezte a részleteket lapunknak Andor Sándor szocialista képviselő, aki úgy látja, hogy Nagy László pozíciója miatt "politikai ügyet kreáltak" a történetből. Hiszen Nagy László felesége a rekultivációs ügyben mint a terület bérlője – és nem pedig tulajdonosa – egyáltalán nem érintett. 

"Révész Máriusz Kőbányán kíván indulni a következő parlamenti választásokon, és ezzel a kampánnyal kívánja magára felhívni a figyelmet. Minket akar felelőssé tenni az elmúlt ötven évért és összes szemetéért – mondta lapunknak Nagy László. – Minden évben rendszeresen ellenőrizték a tevékenységünket, semmi rendellenességet nem találtak." Nagy László és felesége lakására közben fenyegető levél érkezett Kőbányai Népfront aláírással (az aláírás mellett egy kereszt látható). "Bet? szerinti" idézet a levélből: "A bosszú idelye elérkezett. (…) Szenvedni és Bűnhödni fogtok. (…) Reszkessetek, izzadjatok és forduljatok fel!"

(Terveivel és a sajtóanyaggal kapcsolatban lapunk szerette volna megszólaltatni Révész Máriuszt is, azonban az országgyűlési képviselő telefonját itthon hagyta, jelenleg külföldön tartózkodik.)

Az ügy politikai vetülete azért is jelentős, mert – mint azt Kleinheincz Gábor, Kőbánya alpolgármestere lapunknak elmondta – a kerület 80 ezres szavazótáborából mintegy 30 ezer főt érint. Az önkormányzat kiemelt fontossággal szeretné megoldani a Gergely utcai agyagbánya, illetve a hulladéktárolónak kialakított, 40 hektáros földterület rendezését, január 23-án, az önkormányzat testületi ülésén részletesen megvitatja a kérdést. A tulajdonos szemszögéből Veres István igazgató viszont kifejtette, hogy korai még parkosításról beszélni, mert a hasznosításához az önkormányzatnak először meg kell vennie a területet. A jövő titka, hogy a tervek miként realizálódnak majd.

Olvasson tovább: