Kereső toggle

A szuperzsaru esete az ügyészséggel

Fedett nyomozók és társaik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Volt és jelenleg is hivatalban lévő vezető beosztású rendőrök meghallgatásával
folytatódott az olajbizottság munkája. A meglepetést azonban most nem az okozta, hogy
mi hangzott el az ülésen, hanem az, hogy mi nem. Ez utóbbi is csak feltételes módban:
mi hangozhatott volna el?



Kiss Ernő dandártábornok. Papa legutolsó főnöke    Fotó: V. Sz.

Az ülésre meghívást kapott ugyanis többek között Sándor István nyugalmazott
rendőr alezredes, az egykori Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) volt főnyomozója
is, aki azonban a hétfői ülésen már nem tudott megjelenni, mivel vasárnap délelőtt
őrizetbe vették. A bizottsági ülésen résztvevő politikusok, szakértők és újságírók
egybahangzó állítása szerint a többi rendőr – így például Sándor István volt
főnökei, Kiss Ernő és Tonhasuer László – előadása a bizottság számára semmi
újat nem tartalmazott.

Bár az ügyészség még vasárnap este – és hétfőn reggel – is úgy nyilatkozott,
hogy Sándor rendőri őrizetben megjelenhet a bizottság előtt, hétfőn az ex-nyomozó
helyett az ügyészség levelet küldött, melyben "lemondták a randevút." A lemondó
szép üzenet tudatta: "Sándor István őrizetbe vétele nincs kapcsolatban az olajügyekkel",
és a volt főnyomozó a későbbiekben válaszolhat majd az olajbizottság által feltett
kérdésekre, akár személyesen is.

A képviselők ezért gyorsan elfogadtak egy határozatot, és válaszoltak az ügyészségnek:
kérték, hogy délután kettőre tegyék lehetővé a exfőnyomozó meghallgatását. A válasz
háromnegyed kettőkor érkezett, miszerint ezt a bizottság az ügyészségi nyomozó
hivatal Belgrád rakparti irodájában megteheti. A képviselőknek negyed óra állt
volna rendelkezésre az átjutáshoz, amit elutasítottak. Az ellenzéki politikusok véleménye
szerint ugyanis a "nyúl viszi a puskát", hiszen a parlament hatásköre az ügyészség
felügyelete, és nem fordítva. A kormánypárti politikusok közül többen viszont –
elfogadva "az információ kiszivárogtatásának a nyomozásra káros hatása van"-féle
érvelést – az ügyészség meghívóját jóindulatú gesztusnak, az együttműködési
készség jelének tekintették.

Egyébként Sándor Istvánt két rendbeli hivatali visszaélés és vesztegetés bűntettének
alapos gyanúja – a "kiváltságos" sajtóértesülések szerint egy három éve történt
ügy – miatt vették őrizetbe, majd egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezték.
A nyomozást titkosították, így további információkat az ügyészség nem bocsájtott
ki.

De miért érdekes ennyire ez a főnyomozó? Sándor nyugdíjba vonulása előtt a már
megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság operatív tisztje volt, aki "Papa"
fedőnéven tevékenykedett. Feladatkörébe beletartozott a szervezett alvilági körökből
való információszerzés, és ezen csoportok a rendőrség érdekeinek megfelelő "irányítása".
Ehhez azonban kiterjedt kapcsolatrendszerrel kellett rendelkeznie, az informátorokat
pedig meg kellett tartani, védeni, esetlegesen még a rendőrségi eljárásoktól is.
Egy bűnöző szemében "Papa" egy korrupt rendőr benyomását kelthette, akin
keresztül némi információért cserébe sok mindent el lehet intézni. Sándort azonban
nem emiatt vették őrizetbe vasárnap, hiszen ez az eljárás – a rendőrségi törvény
által biztosított keretek között – legális. Sándor ráadásul az ilyen módon
szerzett információk útján több drogterjesztéssel, olajszőkítéssel, robbantással
foglalkozó szervezett bűnözői csoportot is leleplezett. A kriminológusok ismernek egyébként
két kifejezést: a fedett nyomozót, illetve a fedésben levő nyomozót. Az előbbi magát
"maffiózónak" mutatva beépül a szervezett bűnözői körökbe, míg az utóbbi
csak azt adja elő, hogy ő korrupt rendőr, mint Papa. Ez a fejlett demokráciákban is
alkalmazott rendőrségi technika.

Mint írtuk, állítások szerint "Papa" letartóztatása egy három évvel ezelőtti
merénylettel van összefüggésben, ezért furcsa, hogy miért éppen egy nappal a
bizottsági meghallgatás előtt tartóztatták le. (Érdekes, hogy a Polt Péter vezette
ügyészség az ellenzék által "kierőszakolt" nyári rendkívüli parlamenti ülés
előtt egy nappal fejezte be vizsgálatát az úgynevezett Nógrádi-vallomás kapcsán.
Pont azt a szakaszt, amely jobboldali politikusok ártatlanságát bizonyította.) A főnyomozó
állítólag szerepet játszott abban, hogy egy vállalkozó ellen elkövetett merénylet
ügyében indított nyomozást egy rendőrkapítányság megszüntette.

Sándor István ügyvédje szerint védence minden most kifogásolt akciójáról főnökei
is tudtak. Dr. Hegedűs László lapunknak elmondta: Sándor a hétfői bizottsági ülés
előtti csütörtökön kapta kézhez az ülésre szóló meghívót, majd szombaton
egyeztetett a többi meghívott kollégájával a meghallgatással kapcsolatban, vasárnap
pedig őrizetbe vették. Az ügyvéd szerint az is sok kérdést felvet, hogy amíg ő a vádakkal
kapcsolatban nem kap érdemi információkat, addig van napilap, amely részletesen közli
az államtitoknak minősülő adatokat. Sándor István felesége ezért feljelentést
tett a Világgazdaság cím? lap államtitkokat közlő cikke miatt, ismeretlen tettes
ellen.

Pallag László az olajbizottság kisgazda elnöke a Heteknek elmondta, hogy Sándor
meghallgatását jövő kedden rendkívüli ülés keretében folytatják le. Az elnök
jelenleg az ügyészséggel egyeztet, hogy a meghallgatásra a bizottság által javasolt
helyszínen, a Parlamentben, vagy pedig az ügyészség épületében kerül-e sor. Arra a
kérdésre, hogy lát-e összefüggést Sándor vasárnapi letartóztatása és a hétfőre
tervezett meghallgatás között, Pallag azt válaszolta: "Itt már minden elképzelhető."


Polt Péter, legfőbb ügyész csütörtöki sajtótájékoztatóján visszautasította
azokat az állításokat, amelyek szerint az ügyészség akadályozza az olajügyek feltárását.


Egy asszony, aki harcol a férjéért



– interjú a "Papa" feleségével –

– Mi a véleménye a férjével szembeni eljárásról?

– Koncepciós ügynek tartom a férjem elleni fellépést. Szerintem így próbálják
megakadályozni, hogy tanúskodjon az olajbizottság előtt. Vagy – arra az esetre, ha
sor kerülne a tanúskodásra – korrupt zsaruként akarják feltüntetni.

– Ön szerint kinek, kiknek állhat ez érdekében?

– Azoknak, akikre nézve a férjem birtokába jutott információk terhelő bizonyítékok
lennének.

– Lehetett érzékelni valami "előszelét" a férje letartóztatásának?

– Kaptunk üzenetet a médián keresztül, és – mivel a férjem nyomozóként
ezekben a körökben mozgott – bűnözői csoportoktól is, amelyek mind-mind egy várható
eljárásra utaltak. A férjem Bócz Endréhez, az akkori főügyészhez fordult ebben a kérdésben,
és azt a választ kapta, hogy az ügyészség vizsgálódott vele kapcsolatban néhány
ügy miatt, de a gyanúk nem igazolódtak. Két-három héttel ezelőtt azután a férjem
kapott egy üzenetet, hogy amennyiben nem jelenik meg a bizottság előtt, akkor békén
hagyják. Nem sokkal ezután pedig házkutatás volt nálunk.

– Mikre bukkantak a nyomozók a házkutatás során?

– Iratokat kerestek, amiket mi készséggel rendelkezésükre is bocsátottunk. A házkutatás
után elvitték a férjemet. A nyomozóhivatal álláspontja az, hogy a letartóztatásnak
semmi köze a bizottsági meghallgatáshoz, de én nem hiszek az ilyen véletlen egybeesésekben!
Ha tényleg semmi köze hozzá, akkor ez az időzítés elég nagy baki a nyomozóhivatal
részéről.

– Feleségként hogyan éli meg ezt a helyzetet?

– Írtam egy feljelentést államtitoksértés miatt. Az egyik napilap azt írta,
hogy az ügyészség nem szolgáltat információkat, mivel az ügy államtitok. A másik
napilap ennek ellenére megírt szinte minden titkosnak számító információt, amit én
nagyon furcsállok.

– Érte Önöket valamilyen atrocitás vagy személyes sérelem?

– Nekem mint feleségének nagyon rosszul esett az a demonstratív felvonulás,
amit vasárnap reggel a házunk előtt csináltak, a gyermekeink szeme láttára. Négy
kocsival bevágódtak a ház elé, eltorlaszolva az utat, aztán markos legények
kiugrottak az autóból, mintha valami rablógyilkost próbálnának leleplezni. Már csak
a fekete ruha hiányzott róluk. Akármivel gyanúsítják is a férjemet, ez semmiképpen
sem volt szükséges eljárás. Őt nem ez az intézkedés illeti meg.


Ami a krimikből igaz

Németh Zsolt rendőr alezredes, a Rendőrtiszti Főiskola adjunktusa a Hetek kérdésére
kifejtette, hogy a rendőrségi törvény és belső utasítások szabályozzák azokat az
eljárásokat, amikor egy értékesebb információért cserébe a rendőrség eltekint az
illető elleni eljárás megindításától. A szakértő szerint azonban ez "veszélyes
terület", ahol "könny? átesni a ló másik oldalára". Mint mondja: "Egyedül
ezt életveszélyes csinálni, mindent le kell írni, jóvá kell hagyatni, mert így
lehet elhárítani azt a gyanút, hogy a saját zsebükre dolgoztak."

Finszter Géza, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet osztályvezetője
szerint a rendőrségi törvény rosszul szabályozza az ilyen jelleg? felderítő munkát,
feladatokat: "Túl könnyedén, túl sokat bíznak a rendőrökre, és az ügyészség több
esetben nem gyakorolhat felügyeletet az akciók fölött." A szakértő elmondta: a bíróság
nem vizsgálja, a védelem pedig nem vizsgálhatja a felderítés során szerzett titkos
információk hitelességét.

Finszter Géza szerint az ominózus eset két tanulsággal biztosan szolgál majd. Ha
ugyanis Sándor Istvánt alaptalanul vádolták meg, az azt jelenti, hogy ezek az eljárások
nincsenek megfelelően szabályozva: veszélyesek magára a rendőrre is, hiszen bármikor
megvádolható. Ha viszont a vádak megalapozottak, akkor is rossz a szabályozás, hiszen
a rendőr könnyedén visszaélhet a jogaival.

"Sándor István 1989–90-ben Gödöllőn volt nyomozó, és már akkor voltak emberei
az éjszakában. Ezekről mindenki azt hitte, hogy az alvilág császárai, közben
azonban rivális bűnözői körökről információkkal látták el a "Papát", aki
cserébe a hírek szerint eltussolta ügyeiket – mondta a Heteknek egy volt olajbűnöző,
aki a nevezett időszakban szintén a térségben tevékenykedett. "Ezek az emberek soha
nem kerültek börtönbe, soha nem indult eljárás ellenük, pedig bűncselekményeket követtek
el" – állítja névtelenségbe burkolózó informátorunk, ugyanakkor leszögezi: a
rendőrség gyakorlatilag zsarolással vette rá a bűnözőket az információszolgáltatásra.


Igaz, hogy nem indult eljárás, viszont a rendőrök precízen dokumentálták az elkövetett
– és eltussolt – bűncselekményt, majd az akták elővételének kilátásba helyezésével
"ösztönözték" az elkövetőt a "súgásra"– magyarázza informátorunk,
hogyan kerültek a hatósági mókuskerékbe bizonyos bűnözők.

Olvasson tovább: