Kereső toggle

Váratlan látogató Brüsszelből

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Meglepő kompromisszumképességet tapasztaltak az elmúlt napokban a szakszervezeti
vezetők a kormányoldal képviselőitől a Munka Törvénykönyve (MT) módosításairól
szóló tárgyalások során. Míg korábban – legalábbis az általunk megkérdezettek
szerint – nagyon nehéz volt változtatásokat "kicsikarni", most könnyen sikerült
több vitás kérdésben megegyezniük. Szerintük a "lágyulás" oka, hogy az Európai
Bizottság illetékes igazgatóságai – több kritikai észrevételt ismerve a hazai
szociális párbeszéd gyakorlatáról – konzultációt kezdeményeztek a magyar kormány
illetékes, magas szint? képviselőivel.

Szabó Enikő, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének sajtószóvivője lapunknak
elmondta, hogy az MT kormány által javasolt módosításai a munkavállalókra nézve
alapvetően hátrányosak voltak, azonban sikerült bizonyos módosításokat
kiharcolniuk. Például változik a csoportos létszámleépítés szabályozása. Míg az
eddigi gyakorlat szerint csoportos létszámleépítés esetén a létszámba nem számították
be a vezető beosztásban lévőket és a nyugdíjba vonultakat, addig az új koncepció
szerint leépítésnél őket is beszámítják a keretbe. A kormány változata szerint a
munkaadó úgy változtathatta volna meg a munkavállaló beosztását, hogy azt csak három
nappal előtte lett volna köteles közölni. Ennek az a veszélye – mondta a szóvivő
–, hogy az alkalmazó ezáltal műszakpótlékokat spórolhat meg. Mindenesetre a
szakszervezeteknek sikerült elérniük, hogy ezt a módosítást töröljék a tervezetből,
így maradt az eddig előírt 1 hét.

A különben egységes munkavállalói oldal csak egy ponton megosztott: Borsik János, az
Autonóm Szakszervezetek elnöke által a túlórakeret 400 órára történő emeléséről
a közelmúltban aláírt megegyezés kérdésében. Mint azt Gaskó István, a Független
Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke a Heteknek elmondta: elképzeléseik
szerint a munkavállaló egyénileg vagy kollektív szerződésben köthetne megállapodást
a magasabb túlórakeretről, de ezt semmiképp sem szabad előírni. Véleménye szerint
egy esetleges visszalépés az aláírt megállapodástól semmiképp nem rontaná sem a
hitelüket, sem a későbbi tárgyalási pozíciójukat. A másik oldal álláspontja
szerint nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a munkaadók többsége eddig sem használta
ki még a meglévő túlóra keretet, valamint arról sem, hogy ez plusz pénzt jelent a
munkavállalók számára. Palkovics Imre, a Munkástanácsok soros elnöke szerint is
rontanának a helyzetükön egy esetleges visszalépéssel.

A Munka Törvénykönyve mellett sokat változott a kormány tárgyalási stratégiája
is. Míg kezdetben egyáltalán nem hajlott a kompromisszumokra, és a határidőket is
nagyon szorosra szabta, addig most feltűnően engedékeny az idő tekintetében és a tárgyalások
során is diszkréten a háttérbe vonul, teret engedve a munkaadók és munkavállalók közötti
egyezkedésnek. Az említett szakszervezeti vezetők ennek hátterében az Európai Unió
nyomásgyakorlását érzik.


Uniós vizsgálat



A Hetek értesülései szerint az Európai Bizottság szeptember utolsó heteiben egyeztetésre
várja a kormány illetékeseit, mivel elégedetlen a szociális párbeszéd jelenlegi
hazai gyakorlatával. A közösségi elvárások pontosítása, illetve a Bizottság
aggodalmainak tisztázása érdekében a szociális párbeszédért felelős V. Főigazgatóság
a Bővítési I. Főigazgatósággal közösen konzultációt kezdeményezett. Ennek előkészítésére
érkezik a jövő héten hazánkba Daniel Vaughan-Whitehead az V. Főigazgatóság képviseletében,
aki a szociális partnerek – így többek között a szakszervezetek – véleményét,
tapasztalatát, elképzelését szeretné megismerni. A kormány képviselőivel Brüsszelben
Vaughan-Whitehead tapasztalatai alapján összeállított jelentés fényében tárgyalnak.

Olvasson tovább: