Kereső toggle

Turisták viszontagságai Magyarországon

Nemzetek átvonulása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hatnyelv? szórólap várja majd az autóval hazánkba érkező turistákat a
határon – jelentette az ORFK. A zsebmetszők, "csencselők", a magukat rendőrnek
kiadó valutázók és a "városnéző taxisok" után megjelentek az
"útonállók", akik már másfél éve szedik áldozataikat a Budapest–Bécs
autópályán. Bármely ország honlapjára látogatunk is, a követségek mindenhol első
helyen említik a konzulátusok címét, ahol a turista segítségére lesznek, ha bajba
kerül. A követségek általában szoros együttműködésre törekednek a helyi
rendőrséggel. Az általuk nyújtott "szolgáltatások" ugyanakkor híven tükrözik
a nemzeti karakterek végtelen variációját.



Váci utcai vendégvárók (képeink illusztrációk)    Fotók: Somorjai

Az amerikai turista például tervez. Leül otthon az internet elé, kikeresi a
célország követségének honlapját, és lelkiismeretesen átböngészi. Nem azért
dolgozik, hogy utána ne legyen miből ennie, és csak a szolgáltatás minőségével
arányos árat hajlandó megfizetni. Őt is így fizetik. Más ország állampolgáraival
ellentétben ő nem kifejezetten jogorvoslás céljából jelzi a panaszait a
követségen, hanem szolidaritásból. Ha valamilyen atrocitás éri, azonnal jelzi a
konzulátuson, hogy az adat felkerülhessen az internetre, és az utána érkezők
elkerülhessék a buktatót. Edward Kemp, az amerikai nagykövetség sajtótitkára a
Heteknek elmondta: a bejelentések nyomán még inkriminált éttermek és bárok címét
is feltüntette a honlapon. A tapasztalatok szerint a hazánkba látogató amerikai
turisták az ott feltüntetett tanácsokat komolyan veszik, és – mondhatni –
lelkiismeretesen meg is tartják. Az amerikai sajtótitkár elmondta azt is, hogy bár a
határainkat súroló háború elrettentette néhány honfitársát az utazástól, idén
ismét a szokott számban érkeznek hozzánk az Egyesült Államokból.



Vízitaxi a Balatonon. Itt senki nem állja útjukat    Fotó: MTI

Orbán Györgyitől, az izraeli nagykövetség sajtótitkárától megtudtuk, hogy
Izrael állampolgárai nagy utazók. "Az ország fele felkerekedik a vakáció alatt,
és megy, amerre lát – jellemezte őket a sajtótitkár. Illetve amerre az
ismerősökkel folytatott eszmecsere után kedve támad menni" – tette hozzá.
Egymásnak adják át ugyanis a tapasztalatokat. Arra a kérdésre, hogy milyen és hány
bejelentés érkezik a követségre a többi nemzet nagykövetségeihez képest, Orbán
Györgyi adta a legrövidebb választ: "Semmilyen. Megoldják maguk."

Hiába adnak a követségek lelkiismeretesen hírt a turistákra leselkedő
veszélyekről, ha azok meg se nyitják a honlapot. A franciák bizony
"öntörvényűek" ebben, és mivel általában egyénileg, autón érkeznek, az
utazási irodák által szolgáltatott tájékoztatás is rendre elkerüli őket. Nem úgy
a magukat német rendszámmal álcázó, magyar illetőség? "útonállók", akik
többnyire a Budapest–Bécs autópályán várják őket. Mind a francia, mind a német
követségen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az utóbbi hónapok legkomolyabb
atrocitásai ezen az útvonalon történtek. Egy általában német rendszámú autóból
segítséget kérve jeleznek, hogy – mondjuk – defektet kaptak, és amikor a
gyanútlan turistajelölt saját autóját hátrahagyva a segítségükre siet,
villámgyorsan eltűnnek az autóban hagyott értékek. Ezt követően az eredetileg
nyaralni készülő külföldiből egyszer? átutazó lesz Magyarországon. Miután
néhány órát eltöltött iratai pótlásával a legközelebbi nagykövetségen, elmegy
a kedve a nyaralástól, és hazamegy.



Mustra a Duna-korzón. Bóvlik és értékek   

A francia nagykövetség olyannyira komolyan veszi ezt a problémát, hogy tárgyalást
szeretnének kezdeményezni "Monsieur Pinterrel, a Magyar Köztársaság
belügyminiszterével". Mint a nagykövetségen lapunknak elmondták: a franciáknak
amúgy nincs panaszuk a rendőrségre, udvariasan bánnak velük, ami azért is fontos,
mert több órán át kénytelenek élvezni a vendégszeretetüket, persze tolmács
segítségével. "A gond az, hogy a munkájuk eredménye nem nevezhető különösebben
látványosnak" – fogalmazott a követség munkatársa.

Az Országos Rendőr-főkapitányság, észlelve a bajokat, hatnyelv? szórólapot
készíttetett, amelyben figyelmeztetik a hazánkba érkezőket a "trükkös
lopásokra". Bagi Ferenc rendőr százados, a nyomozati osztály munkatársa elmondta:
hamarosan eljuttatják ezeket a határokra, és az útlevél-ellenőrzéssel párhuzamosan
kapják majd kézhez az utazók. Ezen felül már rendelkezésre áll egy telefonos
"hotline" a rendőrségen, ezen a számon idegen nyelven is lehet bejelentést tenni
reggel 8 és este 20 óra között.

Az olasz követségen pontban délig érnek rá, aztán elmennek ebédelni. Ebéd után
két óráig még fogadják az ügyfeleket – utána már ne legyen egy olasznak se
panasza, vagy várja meg vele a reggelt. Az egyik papírjait, pénzét vesztett olasz
állampolgár már két napja az autójában élt, azóta nem is evett, de kölcsönt
végül az egyik ügyeit intéző magyar adott neki, addig is, míg a pénze megérkezik
Olaszországból a számlájára. Mivel az olasz nagykövetség előtt állandó a
csúcsforgalom, nem lehet felhánytorgatni némi rezignáltságot a "legatyásodott"
panaszosokkal szemben. Rajtuk kívül moldáviai, ukrán, esetenként kínai
vízumkérelmek százainak kell eleget tenniük. Ezeken felül ott állnak a sorban azok a
turistának nem nevezhető segítségért folyamodók is, akiknél otthon még nincs olasz
követség, viszont olaszokkal akarnak házasságra lépni. Így megkeresik a számukra
legkönnyebben megközelíthető közös nevezőt, ami sok esetben a budapesti olasz
nagykövetség. A követség munkatársai hivatalos formában ugyan – éppen a sok munka
miatt – nem tudtak választ adni a kérdéseinkre, de a telefonnál ülő ügyintéző
kicsit gúnyosan nevetett, amikor megtudta, hogy arra lennénk kíváncsiak, milyen
sérelmek érik az olasz turistákat Magyarországon. "Maga viccel velem! Napokon át
sorolhatnám, annyi bejelentés érkezik!" Pedig ha a "dolce vita" kicsit többe
kerül az étlapon feltüntetettnél, azzal még nem rohannak a konzulátusra. Az olaszok
nagy tömegben egyébként elsősorban a Forma-1–re érkeznek hazánkba, egyébként nem
sokat utazgatnak.

Legkeser?bb tapasztalatokat a nálunk Európát kereső kelet-, illetve dél-európai
"sorstársaink" szerzik. A bolgár, szerb, horvát embereknek is szükségük van
pihenésre, levegőváltozásra, egy másik kultúra megismerésére, de a
kulturálatlanságot is éppúgy észreveszik, mint a Nyugatról érkezők. Ha a határon
"koszos állatoknak" titulálják őket, hiába az ékes magyarság, valahogy mégis
megértik. Egyikük a határon átérve azt kiabálta vissza: "Ez nektek Európa?!" Ha
már egyszer eljött idáig, nem rohant egyenesen haza, de a nyaralás hangulatát
valószínűleg megalapozta az első benyomás.

Szlovéniából alacsony számban érkeznek hozzánk, és beleolvadnak a nyugati turisták
sorába, így részükről komoly panasz eddig nem fogalmazódott meg; az osztrákok pedig
szinte már észre sem veszik, hogy határátlépést "követtek el", szinte
megállás nélkül hajthatnak át a határon.

Jacsó Zsuzsanna, az Országimázs Központ sajtóirodájának vezetője szerint sokkal
fontosabb annak a képnek a kialakítása, amit a magyar turisták visznek
Magyarországról külföldre. "Először bennük kell tudatosítani az ország
értékeit, hiszen az az 5 millió magyar, aki évente külföldre utazik, élő reklám
Magyar-országról" – fejtette ki lapunknak Jacsó. Számszerűen ugyan az is logikus
érvelés lehetne, hogy a hazánkba érkező évi mintegy 30 millió turista milyen
hírünket kelti a nagyvilágban. Már csak azért is érdemes lenne erre figyelni, mivel
a Statisztikai Hivatal adatai szerint az 1997-es 37 millióhoz képest tavalyra mintegy
tízmillióval csökkent a számuk. Vajon miért?

Jeszenszky Géza, hazánk amerikai nagykövete a budapesti amerikai nagykövetség
kimutatásaiból úgy értesült, hogy az idén az amerikai turisták kevesebb
visszaélést tapasztaltak hazánkban, mint tavaly. Ez részben köszönhető azoknak a
kimutatásoknak, amelyeket az amerikai nagykövetség bocsát ki rendszeresen turistái
számára, és azokat figyelembe véve kikerülhetik a rossz hír? helyeket. Mint azt
lapunknak a magyar nagykövet elmondta, nagyon fontosnak tartja hogy "minél több
amerikai turista utazzon Magyarországra, és megismerje az új szövetségest, valamint
hogy egyre több barátot nyerjünk".

Míg a koszovói háború időszakában sok ideutazó megkérdezte tőlük, hogy
biztonságos-e országunkba látogatni, jelenleg már megszűntek ezek a félelmek, és ez
a turisták létszámában is megmutatkozik.

Olvasson tovább: