Kereső toggle

Kommunikációs csatában Pallag

Zavaros olaj

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Olajügyben egyaránt a teljes nyilvánosság stratégiáját választotta a kormánypárti
Fidesz–MPP, az MDF, valamint az ellenzéki MSZP és az SZDSZ. Pallag Lászlótól, az
olajbizottság elnökétől ugyanis azt követelik, hozza nyilvánosságra az összes, az
olajmaffiával állítólagosan összefonódott politikust leleplező bizonyítékát.
Pallag ezt lapzártánkig nem tette meg. A Hetek úgy értesült, hogy a kisgazdapárt
Pallag mellé rendelte egy vezető tisztségviselőjét, nehogy a politikus meggondolatlan
és pontatlan nyilatkozatot tegyen, illetve nehogy bárki félrevezethesse. Ennek gyanúja
ugyanis az eddig történtek alapján is felmerült.

"Én azt mondtam, nem fogok megnevezni senkit. Ez politikai nyilatkozat volt,
amellyel a nyilvánosság felé fordultam azért, hogy lássák, ennyire fertőzött a
politika, és ez az oka annak, hogy ilyen nehezen mennek a dolgok" – magyarázta a közszolgálati
rádiónak Pallag László, hogy korábbi ígéretei ellenére miért nem hozza nyilvánosságra
a dokumentumokat. Pallag László ugyanis a két héttel ezelőtti bizottsági ülést követően
egy minapi kijelentésével tovább "emelte a tétet": az országgyűlési képviselők
10-20 százaléka érintett lehet a kétes ügyekben.

A Hetek információi szerint az FKgP felső vezetése arra kérte Pallagot, hogy fogja
vissza nyilatkozatait. Sőt – szocialista politikusok úgy tudják –, Balogh Gyula
kisgazda szervező főtitkárt nevezték ki, hogy "vigyázzon" Pallagra. Lapunknak egy
kisgazda vezető is megerősítette az információt. Parlamenti források kommunikációs
előnyével magyarázzák, hogy Pallag megúszta elmozdítását tisztéről, mert egy
ilyen esemény látszólag megerősíttette volna Pallag – a kisgazdák koalíciós
partnerére (Lezsák Sándor) és a kormányra (Pintér Sándor) is rossz fényt vető –
állításait. Pedig az országgyűlési képviselők között általános az a vélemény,
hogy sok alaptalan és félinformáció birtokában van az olajbizottság elnöke. Mind a
Fidesznek és az MDF-nek, mind az MSZP-nek érdeke, hogy a "rájuk fröcscsent sarat
lemossák". Ezért addig hajtják az ügyet, amíg ki nem derül, ki áll Pallag mögött
– mert egyesek nem a politikust tarják irányítónak az ügyben –, illetve a nyilvánosság
előtt is bebizonyosodik: hamis állítások hangoztak el.

Áder János egyébként felszólította az olajbizottság elnökét, hogy adja át azokat
a bizonyítékait az ügyészégnek, amelyek alátámasztják, hogy a parlamenti képviselők
10-20 százaléka érintett az olajügyekben, valamint az érintettnek gondolt, illetve
bizonyítottan érintett országgyűlési képviselők nevét hozza nyilvánosságra.
Pallag ezt nem tette meg. A személyét ért támadásokat pedig állítása bizonyítékaként
értelmezi.

Az olajbizottság fideszes és fórumos tagjai sajtótájékoztatójukon hangsúlyozták,
hogy tényeken alapuló jelentést kellene a bizottságnak megfogalmaznia. Dorkota Lajos
fideszes képviselő kijelentette: mindaddig összhang volt a bizottságban, amíg egy úgynevezett
védett tanú meghallgatását követően Pallag László rész- és féligazságokról tájékoztatta
a sajtót. Sérelmesnek tartották azt is, hogy egyes újságírók többet tudnak az ügyekről
és a dokumentumokról, mint ők, akiknek hivatalból kellene megkapniuk ezeket az információkat.


Lejárt a nagyotmondások ideje – állítja Tóth Károly

Interjú az olajbizottság egyik szocialista tagjával



– Miként értékeli azokat az eseményeket, amelyek a héten zajlottak a
Pallag László által vezetett vizsgálóbizottság körül?

– Kiderült, hogy a nagyotmondások ideje lejárt, most már csak annak van
hitele a bizottságban, aki nemcsak drámai bejelentéseket tesz, hanem valamilyen módon
igazolja is azokat. Ez egy nagy fegyvertény, mert idáig ebben abszolút nem volt egyetértés.
Másodszor: a bizottság rádöbbent, hogy a bizottság elnöke tagja is és nemcsak vezetője
az általa irányított testületnek. Így ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá is, mint
a többi delegáltra. Talán most már érdemi munkát fogunk végezni, és a bizottság
nem hagyja magát külső erők által irányítani. Fordulópontnak tekinthető ezért
az, hogy kedd délig felszólítottuk Pallagot, adja át a nála lévő bizonyítékokat.
Eddig – csütörtökön késő estig – ez nem történt meg.

– Ön szerint léteznek ilyen dokumentumok?

– Vannak Pallag úrnak papírjai, de mivel azokat senki sem látta, ezért nem
tudom megítélni, hogy ezek miről vagy kikről szólnak. Az a sejtésem, hogy azért nem
akarja átadni ezeket, mert a dokumentumok sokkal kisebb helyi jelentőség? ügyekről
szólnak. Azaz ma már a közvélemény olyan leleplezéseket vár, amelyek a szóba
hozott miniszterről, exminiszterről, országgyűlési képviselőkről szólnak. Viszont
valószínűleg csak megyei szint? vámtisztviselőket, rendőröket érintő terhelő
vallomásokkal rendelkezik, amivel a sajtót már nem lehet áltatni.

– Februárban alakult az olajbizottság – eltelt egy félév. Rövidesen be
kell fejezni a vizsgálódást, és valamilyen jelentést kell letenni az Országgyűlés
elé. Lát erre esélyt?

– Valóban június 30-ával le kellene tenni valamilyen összegzést a bizottság
munkájáról. A bizottság jó helyzetben van, mert van egy anyag, amit történetesen én
írtam. Végső helyzetben akár ezt is el lehet fogadni.

– Pallag úr éppen Önt említette, és talán ezt az iratot, amikor arra
hivatkozott, hogy a bizottság tagjai nem is kívántak eredményt produkálni, csupán a
saját pártjukat érintő kompromittáló adatok érdekelték őket. Miről szól az Ön
jegyzete?

– A jegyzet neve Félúton, amely cím a bizottság munkájára vonatkozik.
Elsősorban a rendszerváltás gazdasági folyamatát próbáltam bemutatni, mintegy törvényszerűségeket
nyomon követni benne. Szükségszerűnek láttam áttekinteni ezt a folyamatot, hogy
tisztában legyünk vele, mi volt legális, illetve illegális ebben a folyamatban. Ugye
adva volt egy centralizált tervgazdálkodás, amely a szocialista blokkot tekintve a
legliberálisabbnak tűnt. Ebben nem volt magántulajdon, gazdasági, illetve vállalkozási
szabadság. Csak szabályozók voltak, pártaktívák. Ezt fel kellett rázni és átalakítani.
A politikai rendszerváltás ehhez képest viszonylag egyszerűnek tűnt, hiszen egy pártból
lett hatvankettő, ugyanennyi önjelölt pártvezérrel együtt. Ha a gazdaságban akarom
ugyanezt végrehajtani, akkor vagy azt csinálom, hogy sorsolással szétosztom a vagyont,
és akit kihúztak, annak szerencséje van, vagy elkezdem nagyon gyorsan liberalizálni a
gazdasági szabályozókat, a törvényeket, és aki a leggyorsabban alkalmazkodik az új
viszonyokhoz, abból sikeres vállalkozó, majd tőkés lesz. Ez zajlott le Magyarországon.
A merev határok megszűntek, és egészen törvényes úton is egész komoly vállalkozások
alakultak. Azokat, akik viszont bűncselekmények elkövetésével, törvények áthágásával
tettek szert vagyonra, azokat szigorúan a törvény elé kell citálni. Úgy gondolom,
hogy a bizottság eddigi munkája is elég okot szolgáltat arra, hogy a politikai szereplők
felhívják az igazságszolgáltatás figyelmét arra, hogy hol van az a mezsgye, amit átlépve
bűncselekményt követhetnek el az ügyeskedők.

Egy dolgot viszont már elért a bizottság: az elmúlt három hónapban soha nem látott
aktivitást fejtettek ki az igazságszolgáltatás szervei. A konkrét esetek felgöngyölítése
az ő feladatuk.

Olvasson tovább: