Szabó János honvédelmi miniszter és Torgyánné Cseh Mária, a nemzetbiztonsági
bizottság tagja. Számít a múlt? Fotó: MTI
Mint arról már lapunkban is beszámoltunk (Hetek, 2000. április 1., Katonadolog), március végén
vezérkari utasításra a honvédségen belül valamennyi katonai alakulatnál lista
készült a ma is aktív, volt politikai tisztekről. Bár akkor ezt hivatalos szinten
tagadták, ma már a minisztériumban és a honvédségen belül is elismerik: valóban
folyt adatgyűjtés. Sőt, ezt a tényt a bíróság is megerősítette. Történt
ugyanis, hogy az adatgyűjtésről hírt adó egyik napilapot a Honvédelmi Minisztérium
(HM) beperelte, viszont a bíróság a cikk kilenc kifogásolt pontja közül csak
kettőben döntött a HM javára. A tárca által kifogásolt egyik pont éppen az volt,
hogy a napilap szerint a HM-ben történt adatgyűjtés a katonatisztek 1990 előtti
múltjáról. A bírósági ítélet szerint az állítás igaz volt.
A pereskedés egyik nagy vihart kavaró momentuma azonban igazán nem is ez volt, hanem
az, hogy a honvédség parancsnoka fegyelmi eljárást kezdeményezett három, a perben
tanúként megidézett és vallomást tevő katonatiszt ellen. "Bűnük" az volt, hogy
"engedély nélkül, a tárca számára kedvezőtlenül" tanúskodtak, ráadásul
katonai titkokat is kiadtak.
Mécs Imre SZDSZ-es és Juhász Ferenc MSZP-s honvédelmi szakértők szakmai alapokról
indított politikai támadásnak minősítették a fegyelmiket, és bejelentették:
mindketten vizsgálatra kérik az állampolgári jogok biztosát.
Juhász Ferenc, az MSZP honvédelmi szakértője, az Országgyűlés Honvédelmi
Bizottságának alelnöke a Heteknek kifejtette: "A félelemkeltést szolgálja, hogy
jogkövető magatartást tanúsító tisztek ellen fegyelmi eljárást indítanak." Mint
lapunknak elmondta: sajnálatosnak tartja, hogy tiszteket megfélemlítenek csak azért,
mert az igazat vallották, még ha a miniszter ellen is. "Számomra elfogadhatatlan,
hogy ha a politika, a közigazgatás egésze valótlant állít, és ez kiderül, az
illetékesek ne vonják le belőle a következtetéseket" – utalt végül a szakértő
a listakészítést hol tagadó, hol beismerő minisztériumi megnyilvánulásokra.
Az adatgyűjtést egyébként már senki sem tagadja, a vita arról folyik, hogy politikai
okokból történt-e, ami történt. Az "engedély nélküli tanúzással" vádolt
egyik ezredes egyébként a bíróságon azt állította, hogy valóban politikai
szempontok alapján gyűltek az adatok. Juhász Ferenc újságírók előtt meg is mutatta
ezt, a valóban elkészült, 161 nevet tartalmazó listát. Az adatok között a
következők szerepelnek: név, anyja neve, katonai száma, HVK humán
főcsoportfőnökségen dolgozik, instruktor, PK politikai helyettes, majd főinstruktor.
Az ügy kapcsán Mécs Imre, az SZDSZ honvédelmi szakértője a Heteknek elmondta: a
katona-egyenruhás állampolgár, akinek valamennyi állampolgári joga érvényes, csak
bizonyos jogoknak az alkalmazásáról átmeneti időre a szolgálat érdekében lemond.
Ez viszont – a szakértő szerint – nem jelenti azt, hogy meg nem engedett adatokat
lehetne gyűjteni róluk, hiszen ezt a szigorú adatvédelmi törvények egyetlen
testület tagjaira vagy alkalmazottjaira nézve sem teszik lehetővé. "Sajnos még
nincs meg az a minimális politikai kultúránk, amely alkotmányos alapelvek
megsértését lehetetlenné teszi" – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint a
fegyelmit azonnal le kell állítani, az összegyűjtött adatokat pedig meg kell
semmisíteni.
Szikinger István alkotmányjogász ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta: egy tiszt
politikai nézetére vagy a múltban végzett politikai tevékenységére kizárólag
törvényes alapokon – például egy átvilágítási törvény alapján –
gyűjthetők információk. Most nem ilyen történt.
A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán nem kívánták kommentálni az ügyet azzal
az indokkal, hogy csak a miniszter illetékes az ügyben, de ő külföldön tartózkodik,
más pedig nem nyilatkozhat erről a vitás kérdésről.