Kereső toggle

Az egyházi beszervezettek újra kimaradtak az átvilágításból

Módosított ügynöktörvény

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Országgyűlés június 13-i zárószavazásán elfogadták az ügynöktörvény Mátrai
Márta és Csúcs László nevével fémjelzett kormánypárti módosítását, amely az
átvilágítás határidejét 2004. június végéig hoszszabbítja meg, az érintettek
személyi körét pedig az ügyészekre, bírákra és a sajtó vezetőire terjeszti ki. A
jelzett időpontig várhatóan mintegy 18 ezer személy politikai múltjának ellenőrzésére
kerülhet sor. Azok a csoportok pedig (ügyvédek, közjegyzők, egyházi személyek és
újságírók), akik nem tartoznak a "kötelező" kategóriába, önkéntes alapon kérhetik
átvilágításukat egy külön, erre a célra felállított bizottságtól.

"Most az várható, hogy a jobboldal által utált személyeket fogják átvilágítani"
– fogalmazott a Heteknek nemes egyszerűséggel Mécs Imre SZDSZ-es képviselő, aki úgy
látja, hogy a felemás módon végrehajtott átvilágítások miatt a rendszerváltás óta
meglévő ügy elhúzódása elkerülhető lett volna, ha a németországi példához
hasonlóan rögtön kiadják annak a 38-40 ezer ügynöknek a nevét, akiknek kilétét
nagyrészt még ma is homály fedi. Ez a tett a társadalomban okozott nagy megrendülés
ellenére a valódi megtisztulást, emberek valódi megváltozását eredményezhette
volna.

Horváth Zoltán, a HVG főszerkesztő-helyettese az elfogadott törvénymódosítással
kapcsolatban lapunk kérdésére így fogalmazott: ez egy politikai akció, amely azt reméli,
hogy egyes "nagyágyúk" körül mindenféle mendemondákat lehet gerjeszteni, illetve
adott esetben le lehet járatni őket, noha az átvilágítást állampolgári jogon már
korábban is meg lehetett volna oldani.

Az SZDSZ-nek régóta javaslatai közé tartozott az információs önrendelkezési jog
szempontjának olyan módon történő érvényesítése, hogy ne csak egyes –
megnevezett – csoportoknak, hanem bárkinek joga legyen arra, hogy saját átvilágítását
igényelje. A törvénymódosítás vitájában a párt következetesen ragaszkodott ahhoz
az álláspontjához is, hogy az átvilágítást terjesszék ki a III-as ügyosztály egészére.
"Meg kell állapítani, hogy félcsípej? a törvény 1990 óta, mivel (…) odadobták
a III/III-as részleget, ugyanakkor átmentettek egy sor tisztet a többi szolgálatba"
(138. ülésnap, 262. felszólalás) – érvelt a parlamenti vitában Mécs Imre, amire Mátrai
Márta Fidesz-képviselő így reagált: "… a III/III-as csoportfőnökség és ennek
nyilvántartásai voltak tulajdonképpen azok, amelyek tartalmukat és titkosságukat
tekintve a jogállami normáknak egyáltalán nem feleltek meg, és nem is elfogadhatók."


Az immár elfogadott törvényjavaslatot megelőző vita során több alkalommal felmerült
az egyházi vezetők kötelező átvilágításának a gondolata is, amellyel szemben Csúcs
László kisgazda képviselő úgy érvelt, hogy nem szeretnék túlságosan széthúzni a
mezőnyt és elaprózni a munkát. Orbán Viktor miniszterelnök is – többek között a
Kossuth Rádióban – állást foglalt: az egyházak belügyének tekinti az egyházi
vezetők átvilágításának kérdését, amellyel kapcsolatban Máté-Tóth András teológus,
a szegedi egyetem vallástudományi tanszékének vezetője átvilágító történészbizottság
felállítását javasolja a Magyar Hírlap június 10-i számában. A szegedi valláskutató
az említett sajtóorgánumban úgy nyilatkozott, hogy információi szerint az egyházi
pozíciók elfoglalásával 80 százalékos valószínűséggel együtt járt a beszervezés
valószínűsége a 60-as években.

Az ügynöktörvény és a módosítását indítványozó viták során többször felmerült
az a kérdés, hogy mit véd jobban a törvény: a megfigyeltnek vagy az őt megfigyelő
ügynöknek a személyiségi jogait? Míg a besúgók a megfigyelt áldozatnak a
legintimebb titkairól is értesültek, az ügynökök valódi nevét (sokáig még a fedőnevét
is) lefestették az iratokon a kutatók elől.

Az SZDSZ azonban más perspektívából igyekszik megközelíteni a kérdést, mint a kormánypártok,
hangsúlyozta Mécs Imre, nevezetesen a nemzeti önismeret, önvizsgálat, történelem-szemlélet
kérdése szempontjaiból. "A hajó azonban, mint ilyen esetben mondani szokták,
elment. Most az a fontos, hogy minél jobban érvényesüljön az információs önrendelkezési
jog és az, hogy a társadalom megismerje a múltat. Tanuljon belőle" – nyilatkozott
lapunknak a képviselő.


Fidesz-fordulat

A volt Állami Egyházügyi Hivatal épületében (ma a Fidesz székháza) kétnapos
szakkonferencia kezdődött 1991. június 7-én Hitvallás és árulás címmel, melynek témája
a kommunizmus negyven évének egyházüldöző magatartása. A tanácskozás első napján
politikusok, lelkészek, kis- és nagyegyházi vezetők aláírásával hitelesítve a
Magyar Országgyűlésnek címzett nyílt levelet fogalmaztak meg a résztvevők. Az aláírók
között szerepel többek között Tirts Tamás fideszes országgyűlési képviselő, a párt
akkori vallási szakértője is. Részletek a dokumentumból: "Az ügynöki listák felülvizsgálata
tekintetében kérjük, hogy ne tegyenek kivételt az egyházakkal, hanem azt valamennyi közép-
és felső egyházi vezetőre terjesszék ki. Meggyőződésünk, hogy az egyházi ügynökök
mentesítése alapvetően alkotmányellenes lenne, mivel az állampolgárok egy csoportjával
indokolatlanul tenne kivételt. Egyben ártana az egyházak ügyének is, mivel vezetői
szinten akadályozná megtisztulásukat. Ez az eljárás nem jelent beavatkozást az egyház
belső ügyeibe, hanem az egyházak autonómiájának helyreállítását szolgálja. (…)
Országunk és egyházaink erkölcsi igazságtétele követeli meg, hogy ne csak az ártatlanul
üldözöttek rehabilitációja mondassék ki, hanem szembesüljünk az egyház közelmúltjával
is. E levelünket kizárólag erkölcsi kényszer hatására írjuk (…) abban a reménységben,
hogy a politikai rendszerváltást szívet- és jellemet megérintő erkölcsi megújulás
is követi."

Olvasson tovább: