Kereső toggle

Válságot okoz a posztabortusz szindróma

Gyermekvállalás helyett bűntudat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A mai magyar családokban az apa szerepe erőteljesen háttérbe szorult, a szocializáció
elnőiesedett, a gyermek elvetetésekor pedig nem is annyira az előzetes felvilágosítás,
esetleg az anyagi feltételek hiánya, hanem sokkal inkább az anya személyiségének éretlensége
– vagy magára hagyása – tekinthető az abortusz elsődleges okának. Mindehhez társul
a posztabortusz szindrómának nevezett jelenség, amely az abortusz következményeként
fellépő, hosszú távú pszichikai vagy fizikai problémák együttese, s amelynek eredője
mindig a bűntudat. A védőnők pontos és korrekt felvilágosítással kívánnak segíteni,
hogy a nők körültekintően tudjanak dönteni.

Mint Odor Andrea országos vezető védőnő lapunknak elmondta: mindenfajta
abortuszkorlátozó törvény eleve nem lehet több, mint a magas abortuszszámot előidéző,
jóval mélyebb társadalmi problémák

tüneti kezelése. A csökkenő születésszám okait elemezve az általános értékválságot,
a megfogant élet jogainak, tiszteletének hiányát, a rossz szociális és családi körülmények
kiemelkedő szerepét egyaránt hangsúlyozta. Ugyanakkor kiemelte: alapvetően nem a
szociális körülményeken múlik a gyermekvállalási kedv, ezt jól illusztrálja az a
tény is, hogy az alacsony gyermekszám a fejlett világ problémája.

A legnagyobb probléma a szemléletmóddal van, hiszen az ezen a téren végzett vizsgálatok
kimutatták: az anyai ösztön igen erős, tehát ha az anya kezdettől fogva szuverén
egyénnek tekinti a benne megfogant életet, akkor jóval nehezebben mond le róla.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha a partnere mellette áll. Odor Andrea véleménye szerint a
nők sokat emlegetett önrendelkezési joga meglehetősen mesterséges érvnek hat, mivel
erősen manipulált jogról, sokszor mondvacsinált feltételekről van szó (például
arról, hogy a nő azt tesz a saját testével, amit akar). A gyakorlati tapasztalatok
mindmáig azt mutatják, hogy az esetek túlnyomó részében megszólal az anyai ösztön,
azaz a nő szíve szerint inkább megtartaná gyermekét, csak tájékozatlansága, magára
maradottsága, félelmei késztetik a gyakran átgondolatlan döntésre. Ehhez már csak
"hozzájárulnak" olyan tényezők, mint a kedvezőtlen egzisztenciateremtési lehetőségek,
a gyermekes családok elszegényedése vagy a sokgyermekes családok negatív megítélése
a társadalomban.

Az abortuszok hátterében erősen dominálnak a rossz párkapcsolatok, illetve a
kapcsolatokban kialakult torz értékrend. A mai házasságok nem egymás kölcsönös vállalásáról
szólnak, hanem inkább a helyzet kipróbálásáról, ahol a háttérben mindig ott lapul
a válás lehetősége, ami ma a problémák teljesen természetes megoldásának számít.
Ráadásul a házasfelek között többnyire hiányzik a normális kommunikáció, kivált
intim kérdésekben. Az ingerküszöb alacsony lett, gyakoriak a családon belüli bántalmazások,
és ezzel egyenes arányban növekszik az abortuszok száma – fogalmaz a szakember.

A család mellett a fogamzásgátlással kapcsolatos felvilágosításon túl az iskola
sokat tehetne azért, hogy a gyerekekben a párválasztást illetően nagyobb igényesség
alakuljon ki, és értékeljék a kölcsönös bizalomra és felelősségvállalásra épülő
kapcsolatokat. Persze nem lehet a problémát egyetlen szférában kezelni, reformra van
szükség az egészségügyben és a családpolitikában is. Elég csak a családtámogatás
bizonytalan rendszerére gondolni, hiszen nem tudni, hogy a különböző szociális ellátásokat
az éppen aktuális kormányzat megszavazza-e vagy sem.

Odor Andrea utalt arra, hogy mindezek fényében különösen fontos szerep hárul a családvédelmi
szolgálatokra, ahol egyre inkább a kliensközpontú tanácsadás kerül előtérbe. Ez
azt jelenti, hogy a munkatársak négyszemközti beszélgetések keretében segítenek az
abortusz előtt álló nőnek áttekinteni helyzetét, érzéseit, lehetőségeit, továbbá
az igénybe vehető támogatásokat ahhoz, hogy megalapozottan és felelősséggel dönthessen.
A cél az, hogy bármiképpen határoz is végül a nő, a választás egy minél körültekintőbben
hozott, tudatos döntés legyen a részéről. Így kevésbé érik váratlanul azok a súlyos
lelki vagy fizikai sérülések, amelyek egy átgondolatlan, kevésbé önálló módon
hozott negatív döntés következtében a kismamát később érhetik, hiszen bizonyos mértékig
fel is lett rájuk készítve.

A bűntudat, a jóvátehetetlen veszteségérzés ugyanis egy életen át elkísérhetik a
nőt, évtizedek múltán is okozhatnak nála többek között különféle
pszichoszomatikus tüneteket, szervi betegségeket, depressziót, illetve kapcsolatteremtési
problémákat a partnerével vagy későbbi gyermekével. Többen beszámoltak arról,
hogy az abortusz szabályosan "elhidegítette" őket, azaz falat emelt közéjük és
később vállalt gyermekük közé, akivel nem tudtak bensőséges kapcsolatot kialakítani.
Ezek a következmények legtöbbször anélkül jelentkeznek, hogy az érintettek a bajok
valódi gyökerével tisztában lennének. Az ilyen jelleg? tünetek összefoglaló neve
az úgynevezett posztabortusz szindróma, ami a szakemberek számára jól felismerhető
és kezelhető pszichikai probléma. Érdemes még megemlíteni: a nőkben a haláluk előtti
pillanatban elképesztő intenzitással szokott feltörni a valamikori abortuszuk miatt érzett
elfojtott bűntudat.


Továbbra sem ellenőrzik az indokot

Gyakorlatilag nem szigorított a nemzeti-keresztény többség? országgyűlés
az abortusztörvényen. A változás tulajdonképpen annyi, hogy drágább lett a művi
terhességmegszakítás, illetve a családvédelmi szolgálatnál kétszer kell
jelentkeznie az anyának, az engedélyt a műtét elvégzésére csak ezután írják alá.


Magyarországon évente mintegy 70 ezer gyermek nem születik meg művi vetélés miatt.
Az 1992-ben született, úgynevezett magzatvédelmi törvény egy részét az Alkotmánybíróság
egy határozatában ellentmondásosnak ítélte. Nevezetesen a "súlyos válsághelyzet"
fogalmát, ami alapján az abortuszok mintegy 90 százalékát indokolják. Az AB szerint
nem helyes, hogy ilyen címen az anyának az abortuszra feltétel nélküli alkotmányos
joga legyen.

Az új szabályozás szerint a jövő hónap elsejétől a nőknek továbbra is a családvédelmi
szolgálatok munkatársainál kell jelentkezniük. Az első látogatáskor lezárt, jeligés
borítékban maradnak a kérelmező adatai, s ha a gyermek megtartása mellett dönt,
akkor neve nem kerül nyilvántartásba. Aki a gyermekszolgálat tájékoztatás után sem
akarja megszülni gyermekét, annak a kérelmezést követő harmadik napra újból meg
kell jelennie a szolgálatnál. A konkrét válsághelyzet – olyan körülmény, ami
testi vagy lelki megrendülést, társadalmi ellehetetlenülést okoz – bizonyítását
továbbra sem kérik számon a kérelmezőktől.

A törvénymódosítás annyiban hoz változást, hogy a nem kívánt terhességek számát
a fogamzásgátló szerek támogatásával kívánja csökkenteni. Aki ingyenesen szeretne
fogamzásgátló szerhez jutni, az 2001 januárjától a családvédelmi szolgálatoknál
jelentkezhet. (Hetek)

Olvasson tovább: