Kereső toggle

Variánsok agyhártyagyulladásra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tizenhárom variánsa van annak a baktériumnak, amely az elmúlt egy hónap agyhártyagyulladás-járványát
kiváltotta. Az évente átlagosan húsz-negyven személy megbetegedéséért felelős
baktérium tavaly decembertől 32 megbetegedést, és négy ember halálát okozta. A baktérium
szokatlan "agresszióját" súlyosbítja, hogy egy újabb, nálunk eddig még nem észlelt
típusa is megjelent Magyarországon.



Fertőtlenítés a honvédségnél. Nehéz tisztára mosni    Fotó:
MTI

Szakértők szerint a kórokozó kivédhetetlenül cirkulál az országban, ugyanakkor
száz közül csak egy fertőzött személy betegszik meg. A megbetegedést nagyban elősegíti,
ha a szervezet más betegségektől legyengült, vitaminhiányban szenved, illetve erős
fizikai terhelésnek van kitéve. Dr. Melles Márta, az Országos Epidemiológiai Intézet
főigazgató-helyettese ugyanakkor a Heteknek elmondta, hogy a fertőzés terjedéséhez
szoros együttélés szükséges, tehát elenyésző az esélye annak, hogy valaki például
vonaton utazva az agyhártyagyulladás veszélyének tenné ki magát.

A kórokozónak tizenhárom variánsát ismerik az orvosok

– tudtuk meg az igazgatóhelyettes-asszonytól –, de ezek közül csupán négy típus
ellen létezik védőoltás. Ezért a világ minden táján inkább gyógyszeres kezeléssel
igyekeznek megelőzni a betegség kialakulását a veszélyeztetett személyek, például
a betegek hozzátartozóinak esetében. A védettséget csak mintegy két héttel a beadás
után biztosító védőoltás azok számára szükséges, akik folyamatosan ki vannak téve
a megbetegedés veszélyének. Ilyenek a katonák és az egészségügyben dolgozók. A gyógyszeres
megelőzés tömeges alkalmazása sem nyújt teljes megoldást, mivel fennáll annak a
veszélye, hogy a baktérium ellenállóvá válik az antibiotikummal szemben.

Magyarországon egyébként eddig csak a baktérium B típusa volt jelen, az elmúlt hónapban
viszont megjelent egy újabb, a nálunk eddig nem ismert C variáns. Jó hír a rosszban,
hogy a C típussal szemben legalább védettséget nyújt a jelenleg még csak körülményesen
beszerezhető védőoltás.

"Valószínűleg több hónapra van szükség ahhoz, hogy a baktérium szaporodóképességét
vissza lehessen szorítani" – közölte Molnár Ilona országos tisztifőorvos egy
sajtótájékoztatón. A főorvos elmondta, hogy a civil lakosságnál nem, a katonai
alakulatoknál azonban – a közösség zárt jellege miatt – szükségesnek tartják a
betegség oltással és antibiotikumos kezeléssel történő megelőzését.

Februártól minden új bevonuló kötelező jelleggel megkapja a védőoltást –
nyilatkozta a Heteknek Svéd László orvos-vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészségügyi
csoportfőnöke. Kórházban egyébként jelenleg 25 katonát ápolnak, ebből hét
esetben állapították meg a gennyes agyhártyagyulladást. Lapunk kérdésére a vezérőrnagy
elmondta, hogy járvány esetén a NATO felé nincs bejelentési kötelezettsége a magyar
honvédségnek, kivéve, ha az Észak-atlanti Szerződésnek felajánlott egységek is érintve
vannak. A Taszáron tartózkodó amerikai katonák egyébként be vannak oltva, hiszen
1981 óta minden amerikai katona megkapja ezt a védőoltást.

A katonaságon belüli megbetegedések kapcsán sajátos nyilatkozatháború bontakozott
ki Szabó János honvédelmi miniszter és Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának
helyettese között. Utóbbi még decemberben végzett vizsgálatot a laktanyákban a járvány
nyomán. A vizsgálat szerint az elhelyezési és szolgálatteljesítési körülmények
hiányosságai elősegítették az agyhártyagyulladásos megbetegedések kialakulását.
Polt szerint az agyhártyagyulladásos esetektől függetlenül is aggályos közegészségügyi
helyzet alakult ki a honvédségnél.

Szabó János az MTI-nek kifejtette, hogy: a honvédelmi tárca nem tudja elfogadni Polt Péter
ezen megállapításait. A minisztérium álláspontja szerint a jelentés felületes
vizsgálódás eredményeként született. Szabó János elmondta azt is: úgy tudja, hogy
az ombudsman helyettese nem is járt a szóban forgó laktanyákban, hanem egyik megbízottját
küldte ki, aki pedig nem folytatott megalapozott vizsgálódásokat.

"Polt Péter helyettes országgyűlési biztos továbbra is maradéktalanul fenntartja a
kalocsai laktanya vizsgálatáról kiadott jelentésében foglaltakat" – derül ki az
Országgyűlési Biztosok Hivatalának közleményéből. A közlemény szerint a vizsgálat
körültekintő és megalapozott volt, a szakértők bevonásán és meghallgatásán kívül
a helyszín ellenőrzésére is kiterjedt, ahol Polt Péter is jelen volt.

Az ÁNTSZ a katonákon kívül az egészségügyi dolgozók beoltását is szükségesnek
tartja. Molnár Ilona elmondta, hogy a honvédség számára behozott oltóanyag árát a
Honvédelmi Minisztérium büdzséjéből, az egészségügyi dolgozók oltását a munkáltató
intézmény keretéből fedezik, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat
pedig a beteg környezetében élőknek adott antibiotikumok árát fizeti meg. Egy adag
vakcina 2000 forint körüli összegbe kerül.

Cser Ágnes, az Egészségügyi Dolgozók Országos Szakszervezetének elnöke a Hetek kérdésére
elmondta, hogy a védőoltást és az antibiotikumot az egészségügyi dolgozóknak és
családtagjaiknak ingyen, állami finanszírozásból kellene megkapniuk. A szakszervezet
a Magyar Orvosi Kamara, a Magyar Kórház Szövetség és az Egészségügyi Gazdasági
Vezetők Egyesülete egyetértésével levélben hívta fel Gógl Árpád egészségügyi
miniszter figyelmét arra, hogy országos járványról lévén szó, az állam és nem az
amúgy is nehéz anyagi helyzetben lévő kórházak feladata a vakcina és a gyógyszerek
biztosítása. A következő héten az egészségügyi és a honvédelmi bizottság is külön
ülést tart, hogy a megbetegedések körülményeit kivizsgálja.

Olvasson tovább: