Kereső toggle

Agy-rém a laktanyákban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hirtelen láz, hányinger, hányás, fejfájás, bőrvérzés – ilyen és ezekhez
hasonló tünetekkel jár az a betegség, amely az elmúlt hetekben ütötte fel a fejét
a kalocsai és szabadszállási laktanyákban. A cseppfertőzés útján terjedő gennyes
agyhártyagyulladás miatt eddig kilenc katona került kórházba, egyikük állapota még
mindig válságos.



Katonák karanténban    Fotó: MTI

"A szó szoros értelmében véve ez még nem nevezhető járványnak, bár a
halmozott esetek megjelenése kétségkívül járványszer?" – nyilatkozta az eset
kapcsán Kovács Attila helyettes tiszti főorvos. Átlagosan évente negyvenen
betegszenek meg gennyes agyhártyagyulladásban, és kettő és hét között van azok száma,
akik bele is halnak. Az Országos Epidemiológiai Intézet egyik munkatársa a Heteknek
kifejtette: a megbetegedésekért felelős baktérium száz emberből kettőben egyébként
is jelen van, de a kórokozó csak bizonyos körülmények között, legyengült fizikai
állapot esetén betegít meg.

Vuk Mirovits György, a Szent László Kórház fertőző osztályának főorvosa lapunk kérdésére
kifejtette: a betegség, ha idejében orvoshoz fordulnak vele, jól kezelhető
antibiotikummal, a probléma akkor kezdődik, ha a beteg későn fordul orvoshoz.

Az elmúlt két hétben a kalocsai és a szabadszállási laktanyából összesen tizenöt
katonát szállítottak korházba agyhártyagyulladásra jellemző tünetekkel, ebből
kilenc személynél állapították meg ezt a betegséget, a többi esetben felsőlégúti
megbetegedésekről volt csupán szó. A két laktanyában azonnal karantént rendeltek
el, bár az első napokban ez érdekes módon csak a sorkatonákra vonatkozott, a tisztek
szabadon kijárhattak a városba. Nem utolsó sorban a sajtó nyomására a szilvesztert már
a tiszteknek is bent kell majd tölteniük.



Svéd László orvos-vezérőrnagy. Az okokat még keresik   Fotó: MTI

A honvédségen belül történt gennyes agyhártyagyulladásos megbetegedések kapcsán
vizsgálatot indított az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános
helyettese, Polt Péter. A vizsgálat eredménye szerint a laktanyában az agyhártyagyulladásos
esetektől függetlenül is aggályos közegészségügyi helyzet alakult ki. Feltűnően
nagy számban fordulnak elő fertőző légúti megbetegedések, és a genynyes agyhártyagyulladás
ezek talaján alakulhat ki. Előfordult, hogy a 2500-as létszámból egy-egy héten
500-600 sorkatona jelentkezett a gyengélkedőn, s az orvosi ellátást igénybe nem vevő
sorkatonák között is láthatóan sokan betegek – olvasható a közleményben. Polt Péter
szerint különösen a fűtés és a melegvíz-ellátás hiányosságai, az étrendből a
C-vitamin tartalmú ételek hiánya, egyes kiképzési feladatok rossz szervezése és az
egyenruha egyes hiányosságai vezettek oda, hogy a kórokozók terjedéséhez kedvező
feltételek alakultak ki.

Arra a vitatható felvetésre, miszerint a betegségek oka a laktanyák konyháján
tapasztalható "barbarizmus", illetve az étel minősége, Svéd László orvos-vezérőrnagy,
a Magyar Honvédség egészségügyi csoportfőnöke a Heteknek elmondta: "Az igaz, hogy
egyazon cégek szállítják az agyhártyagyulladásban érintett laktanyákba az élelmiszer-alapanyagokat,
ám komolytalan lenne azt feltételezni, hogy az élelmiszerekkel hurcolták volna be."
A vezérőrnagy utalt arra, hogy a laktanyákban nem nyersen eszik a húst, az pedig közismert,
hogy a baktériumok elpusztulnak, ha az élelmiszert megfőzik. Svéd szerint tehát a
megbetegedéseket nem lehet közvetlenül a laktanyák kifogásolható közegészségügyi
állapotára visszavezetni. Mint kifejtette, a betegség kialakulásában közrejátszik
az erős fizikai igénybevétel és a felsőlégúti megbetegedés, amely az egész országban
jellemző volt. "Szakkönyvek szerint ez a betegség elsősorban közösségekben, azon
belül is laktanyákban fordul elő legsűr?bben" – hangsúlyozta végül a vezérőrnagy.

Olvasson tovább: