Mátrai Márta Fotó: MTI
A parlament keddi ülésnapjának alaphangját Mátrai Márta, a Fidesz frakcióigazgatója
adta meg. Felszólalásában Demszky Gábort és pártját marasztalta el, amiért azok
"rágalomhadjáratot indítottak a polgári koalíció és a nemzetbiztonsági szolgálatok
ellen". A Csurka által besúgónak titulált főpolgármester a honanya szerint jobban
tenné, ha előbb tisztázná az őt ért vádakat, mielőtt sajátjait megfogalmazza. Ma
már ugyanis nem dolgoznak "párttitkárok és körömtépők" a szolgálatoknál.
Ezt követően Kövér László titokminiszter "alattomosnak és gyávának" nevezte
az SZDSZ politikusait. Megtudhattuk, hogy Demszky "önépítő kampányában évente többször
megkoszorúzza önmagát", sőt pártját azért gyötri permanens lelkiismeret-furdalás,
mert a "hazaáruló" szocialistákkal lépett koalícióra 1994-ben. Nem úgy Csurka
István, aki "egyenesen cselekedett" midőn "kitette lapjait".
A két érintett párt vezetője még frissiben reagált a parlamenti tudósítónknak.
Kovács László, MSZP-elnök szerint Kövér nem először használt gyűlölködő
hangnemet a parlamentben. A tanulság az, hogy ilyen tisztségre történő kinevezés előtt
érdemes személyiségvizsgálatot végezni. Kiemelte: nem meglepő, hogy Kövér védelmébe
vette Csurkát, hiszen hosszú ideje tapasztalható a nyílt összejátszás a két párt
között. Kuncze Gábor SZDSZ-frakcióvezető pedig humorral válaszolt az állításokra,
emlékeztetve arra, hogy a miniszterelnök média-tanácsadója korábban azt mondta: a
politikust úgy kell eladni, mint a mosóport. "Ez lehet az oka, hogy most habzik a szájuk"
– tette hozzá. Kuncze szerint Kövér szintjére nem érdemes leereszkedni, az ügyben
csak egyetlen kérdés vetődhet fel: vajon Gógl egészségügyi minisztert hippokratészi
esküje nem kötelezi-e arra, hogy ilyenkor kezelésben részesítse minisztertársát
Az MSZP növekvő aggodalommal tapasztalja, hogy a kormányzati munka hibái, a kormánypártok
csökkenő népszerűsége a Fidesz egyes vezetőit mind gyakrabban késztetik durva hangú
vádaskodásra, ellenségkeresésre, fenyegető nyilatkozatokra – reagált másnap
nyilatkozatában az MSZP elnöksége. A szocialisták úgy látják, hogy Kövér szavai
fenyegetést jelentettek mindazoknak, akik békében, nyugalomban, normálisan működő
parlamenti demokráciában akarnak élni, ezért lemondásra szólítják fel a
minisztert. Ezen túlmenően a miniszterelnök felelősségére is felhívják a
figyelmet, akit egyébként arra szólítanak fel, hogy – ha helyettese esetleg
megmakacsolná magát – menessze hivatalából Kövért.
Az MSZP Országos Elnökségének javaslata, hogy a miniszterelnök váltsa le Kövér Lászlót,
nem értelmezhető másként, mint hogy a szocialisták vezető testülete szeretne ismét
beleszólni a kormány összeállításába, erre azonban még várnia kell –
nyilatkozta Borókai Gábor a felszólításra reagálva. Mint elmondta: a szocialisták
érzékenysége differenciált, hiszen ha komolyan féltenék a közéletet az eldurvulástól,
akkor Kiss Péter nem ragadtatta volna magát odáig, hogy párhuzamot von a Gömbös- és
az Orbán-kormány között.
Demszky Gábor lapunknak is eljuttatott nyilatkozatában felveti, hogy ha Orbán Viktor
kijelentése – "összenő, ami összetartozik" – az axióma erejével hat, akkor Kövér
Csurkára utaló megjegyzése után bátran kijelenthetjük, hogy "elenyészett a távolság
a szélsőjobb és a jobboldali centrum között". "Mindenkinek, akit illet, tudnia
kell: Kövér úr tegnap a jogkövető magatartás ellen szólított fel a parlamentben,
ahelyett, hogy kivizsgáltatná, miként is került a dokumentum Csurka Istvánhoz" –
áll a nyilatkozatban. Mindezek miatt a főpolgármester az 1990 előtti állambiztonsági
forrásanyagok hozzáférhetővé tételéhez szükséges törvénymódosítás ügyében
nyílt levélben fordul az országgyűlési képviselőkhöz, és felhatalmazza a Történeti
Hivatal elnökét, hogy tegye bárki számára megismerhetővé mindazon iratokat – ügynökjelentéseket,
állambiztonsági javaslatokat –, amelyek 1990 előtti sorsával kapcsolatosan rendelkezésre
állnak.
Kövér, Csurka és a "baloldali rém"
Kövér László 1992. augusztus 31-én hétfőn az alábbiakat mondta a parlamentben, (a
felszólalás szövegét a másnapi Magyar Hírlap szó szerint közölte): "
Az elmúlt
hetekben Csurka István nem először fogalmazza meg a maga nemzetmegváltó gondolatait,
szerencsére nem nekem kell először az újabb kelet? magyarországi nácizmus alapvetésének
nyilvánítanom.(
) A nézetek nem újak tehát, de új az, amit ez a sokak által
tanulmánynak nevezett szellemi Molotov-koktél jelent.(
) Nyilvánvalóvá teszi, hogy
céljának, a hatalom mindenáron való megtartásának érdekében neki a parlamenti
demokrácia összeomlása, az ország külső és belső békéjének fölborítása sem
nagy ár. Az MDF-vezetés pedig szorgalmasan nyilatkozik. Kimondva: azzal nincs bajuk,
hogy Csurka István írásán átsüt az antiszemitizmus, a demokratikus pepecselés iránti
mély megvetés, a kizárólagos hatalomra törés, az állami erőszakszervezetek
politikai megfontolásból történő alkalmazásának szándéka, a politikai ellenfelek
ellenségnek bélyegzése, azok kizárása a nemzetből, akik az ország érdekeit másként
látják szolgálandónak.(
) Amit pedig a Kormány és az MDF-elnökség tett, az nem más,
mint hogy szánalmas, lapos, a lényeget elkerülő nyilatkozataikkal gyakorlatilag
legitimálták, a parlamenti politizálás szintjére emelték, tehát szalonképessé
tették a náci nézeteket – s az már tulajdonképpen tökéletesen mindegy, hogy azt
milyen megfontolásból tették."
Magyar Hírlap 1992.09.07. számában pedig így érvelt Kövér László: "Arra a kérdésre,
hogy szélsőségesebbé vált-e közéletünk, egyértelm? igen a válaszom. A szélsőséges
tendenciák jelen pillanatban tagadhatatlanul inkább jobboldalról jelentkeznek. Még
akkor is, ha egyesek igyekeznek ezt a veszélyt negligálni azzal, hogy a vörös rémet
festik fel újra és újra, és az MSZMP szélsőségeseivel és szélsőbaloldali veszéllyel
próbálnak takarózni."
Népszabadság 1992.09.15. számában azt nyilatkozta: "A Fidesznek nincs kormányzati
hatalma. De megőrzött tekintélyünkkel és a hiteles szavak erejével is mindent
megteszünk, hogy a náci ihletésű, ásatag, leszerepelt és mégis a szó szoros értelmében
életveszélyes ideológiák semmiképpen ne nyerjenek teret. Sajnos, a kilátástalanság,
az életkörülmények romlása kedvez ezeknek a nézeteknek. Csurka éppen ezeket a
potenciális gyúanyagokat építette be a saját bombájába."
A baloldaliságról pedig az Első kézből cím? orgánumban 1990-ben február 10-én
nyilatkozva ezt mondta: "A nagyapám a Bethlen–Peyer paktum után a szociáldemokrata
párt pápai szervezetének alapító tagja volt. Vannak családi tradícióim, s én
magamat nem szociáldemokratának, de mindenesetre baloldali érzelm? embernek tartom.(
)
Először is, hogy az MSZMP szóhasználatát alkalmazzam, igenis polgári restaurációra
van szükség, hogy egyszer valaki újra emelt fővel és hittel, komolyan hirdethesse és
vallhassa a szociáldemokrata eszméket. Akkor lehet, hogy valamikor egy szociáldemokrata
pártnak tagja leszek, de ez számomra sem tűnik közelinek."
1999. 10. 22. (III/42)
