Kereső toggle

Fidesz-SZDSZ konfliktus

Kampánypolitizálás

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Folyamatos csatározás dúl a Fidesz és az SZDSZ között. A szabaddemokraták által
múlt héten útnak indított négyrészes "leleplező" sajtótájékoztató-sorozat
óta a kormányzópárt erőteljes ellentámadásba lendült. Szerdán kiadott nyilatkozatában
a Fidesz olyan korrupciós visszaélésekre emlékezteti a közvéleményt – és nem
utolsósorban ellenzéki képviselőtársait –, amelyek az előző kormányzati ciklus
idejéről hozhatók kapcsolatba az SZDSZ-szel. Szakértők szerint a kommunikációs háború
stílusa egyre durvább, ugyanakkor üdvözlendő, hogy végre nem ideológiák, hanem tények
ütköztetése zajlik.



Borókai Gábor, Hammerstein Judit, Orbán Viktor és Szemerényi Réka, akinek lemondását
hiányolta az SZDSZ. Tájékoztatta főnökét?    Fotó: MTI

A botrány holdudvarához tartozik többek között, hogy Juszt László irodájában
és lakásán is – sajtóértesülések szerint – az SZDSZ által nyilvánosságra
hozott dokumentumokat keresték. Emellett a legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP támogatottsága
a Fidesz népszerűségének csökkenésével egyidejűleg megnövekedett. Ennek kapcsán
Orbán Viktor kormányfő szerdai rádiónyilatkozatában kijelentette: rosszul tenné, ha
a két választás között a népszerűségi listákat böngészné, és nem a kormányzat
eredményeivel foglalkozna.

Az SZDSZ keddre összpontosított. Magyar Bálint Hódmezővásárhelyen tartott sajtótájékoztatót,
ahol a kormány egyéves tevékenységét botránykrónikaként jellemezte. A Juszt-ügy
kapcsán megjegyezte, hogy míg a miniszterelnök által államtitoknak minősített
adatokból csupán a pártja számára kedvezőket közli a nyilvánossággal, addíg
Juszt Lászlót, a Kriminális főszerkesztőjét államtitoksértésért rendőri vizsgálat
alá vonják és ellehetetlenítik a lap további működését. Az SZDSZ elnöke szerint
a Fidesz a jog uralma helyett a joghézagok társadalmát teremtette meg.

Még aznap egy nyilatkozat is napvilágot látott, melyben a szabaddemokraták szánalmasnak
nevezik a Fidesz azon taktikázását, amely lényeges, ugyanakkor a pártra nézve terhelő
adatokat hallgat el a Lockheed-ügy kivizsgálásának lezárása után is. Állításuk
szerint Orbán Viktor külpolitikai főtanácsadójának, Szemerkényi Rékának a neve is
szerepelt (igaz letakarva) az egyik levélen. Felmerül a kérdés: ha a külpolitikai tanácsadó
tájékoztatta a miniszterelnököt, akkor miért nem ismerik ezt el, ha pedig nem, akkor
miért nem mentik fel Szemerkényit is beosztásából, mint az érintett államtitkárokat,
akik ugyanezt a hibát követték el.

"A Szabad Demokraták Szövetségének vezetői az elmúlt hetekben meg nem szűnő rágalomhadjáratot
folytattak a polgári kormány ellen" – reagált a Fidesz-frakció a szerdai közleményében.
A Magyar Bálint keddi "kirohanásában" említett joghézagokkal kapcsolatban annyit
elismernek, hogy vannak hézagok, de szerintük azokat az SZDSZ és Magyar Bálint emlékezetében
kell keresni. A Fidesz úgy gondolja, hogy nemcsak tartalmi, hanem stiláris problémák
is felmerülnek az SZDSZ nyilatkozatait olvasva, mivel azok a "civilizált politizálásban
megszokott stílustól idegen formában" fogalmazódtak meg. A Fidesz képviselőcsoportja
szerint ma már a közvélemény számára is világos, hogy Magyar Bálint minisztersége
alatt a művelődési minisztérium és a magyar kultúrpolitika fontos pozíciói az
SZDSZ és klientúrájának hitbizományai voltak.

Szabaddemokrata mintát követve, a Fidesz is a jutányos szerződésekhez nyúlt, ám
ezek az SZDSZ-hez "közel álló" személyekkel és cégekkel köttettek. A korábbi művelődési
minisztérium korrupciós ügyeire több példát is hoz a közlemény. Egyik ilyen az "Ok-tat"
botrány, melynek jelentőségét az is mutatja, hogy évtizedek óta nem volt példa
helyettes államtitkár ellen korrupciós ügyben indított büntetőeljárásra. További
kettő a Korona Kiadó ügye (itt az akkori belügyminiszter közeli rokona volt a kedvezményezett),
illetve a nemrég kitudódott 2,5 milliós havi fix, amelyet egy Magyar Bálint által világbanki
programhoz alkalmazott személy tett zsebre. Ezt a szerződést egyébként az új Oktatási
Minisztérium haladéktalanul felbontotta. A lista a magát "pártsemlegesnek álcázó"
bécsi Collegium Hungaricum volt vezetőjének szabaddemokrata szóvivői tisztségbe emelésével
zárul, mely után a "károk és törvénysértések elhárításán dolgozó új kormány"
vezető pártjának közleménye azt tanácsolja a volt miniszternek és az SZDSZ-nek,
hogy: "Jobban tenné, ha az általa okozott rágalmazás helyett saját emlékezete hézagait
számolná fel, és miniszteri működésének botránykrónikája és az adófizetők
megkárosítása miatt elnézést kérne a polgároktól."

Gazsó Ferenc politológus lapunknak nyilatkozva elmondta: A magyar politikai kultúra
fejletlenségét bizonyítja, hogy a választások befejeztével az országban nem zárult
le a kampányküzdelem. A pártok politizálásában jelenleg is a konfrontáció dominál
a konszenzuskeresés helyett. Ha egy politizálási stílus kirekesztő, annak negatív következményei
lehetnek az ország jövője szempontjából. A politikában azért veszélyes a beszélő
viszony megszűnése, mert a demokrácia konszenzusigényét nem elégíti ki (például kétharmados
törvények esetében). "A kormányzati hatalmat birtoklónál kellene lennie a kezdeményezésnek.
Kötelességük lenne a meghozandó döntésekhez megállapodásokon keresztül eljutni"
– fejtette ki Gazsó, majd hozzátette: Óhatatlanul is felvetődik a felelősség kérdése.
Ha a kormányerőben nem jelenik meg a konszenzuskészségre való törekvés, akkor a
konfrontatív oldal marad meg a kommunikációban. A politológus szerint félő, hogy
Magyarországon fel sem nő olyan generáció, amelyik emelkedettebb szinten elemzi a
politikát és megérti, hogy az több mint a hatalomért való küzdelem.

"Az Antall-érára jellemző ideológiai csatározás helyett ma tényekkel hadakoznak
egymás ellen a pártok. Ez a magyar belpolitika és a több változtatásra szoruló
politikai kultúra szempontjából is pozitív" – mondta el lapunknak Sükösd Miklós
politológus. Szerinte a választóknak joguk van tudni a közpénzeket érintő kérdésekről,
hiszen az ő pénzükről van szó. Ezért nem probléma, hogy a sajtó közreműködésével
tényfeltárás folyik – tette hozzá Sükösd, aki úgy látja, hogy a szembenállás
most sem a Fidesz és az SZDSZ között húzódik, hanem a kormány és az ellenzék között.
A demokratikus konszolidációt segítené, ha a hangsúly továbbra is a tényeken lenne
és nem a kategorizáláson.

A politológus szerint a kormányváltás után körülbelül háromnegyed évig a Fidesz
határozta meg a közéleti kommunikációt, most azonban védekezésre kényszerül több
eset kapcsán is. A Juszt-ügynél például jogilag meglehetősen ingatag alapokon áll,
hiszen a sajtószabadság sérült meg, amikor lefoglalták a Kriminális szerkesztőségének
gépeit. "Szerencsés, ha nem a kormányzat diktál egyedül, hanem az ellenzék és a média,
sőt a civil szervezetek is. Így tud egészségesen működni a demokrácia" – véli
a politológus.

Olvasson tovább: