Kereső toggle

Mindenki másképp látja

A megyerendszer végnapjai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Régiókra szükség van. Ezzel az állítással a kormány és az ellenzék képviselőinek
többsége egyetért. Mégis az azok kialakításáról szóló – várhatóan az első félévben
a parlament elé kerülő –, törvénytervezet kapcsán már most viták alakultak ki, még
a kormánypártok között is. Ráadásul az ellenzék sem ért egyet a kormány
terveivel.

Az eddig napvilágot látott tervek szerint hét régióra osztanák az országot,
melyeknek központjai az alábbi városok lennének: Szeged, Debrecen, Miskolc, Pécs, Székesfehérvár
és Győr. Ez utóbbi várost esetleg megelőzheti Sopron, illetve Szombathely. Ezen kívül
külön régiót alkotna a Balaton és környéke.

Borkó Károly, a Parlament Területfejlesztési Bizottságának fideszes tagja a Heteknek
elmondta: az átalakítás célja, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásra igénybevehető
uniós pénzek felvétele lehetővé váljon. Ehhez alkalmazkodni kell az ottani régiórendszerhez.
Jelenleg még csak statisztikai-tervezési-fejlesztési és nem közigazgatási régiókról
van szó, de a későbbiekben ezek kialakítása is lehetséges lehet, hiszen a magyar közigazgatásban
a központi államhatalom és a helyi önkormányzatok között gyakorlatilag semmi nincs.
A megyei önkormányzat csupán üzemelteti az intézményeket, de "igazából a
dolgokra nagy ráhatása nincsen".

Zilahi József, a Szabolcs– Szatmár Megyei Önkormányzat elnöke, MDF-es parlamenti képviselő
elmondta: pártja nem alakította ki álláspontját e kérdésben. Saját véleménye
szerint viszont a meglévő megyerendszert nem kellene "háborgatni", hanem a legjobb
megoldás az lenne, ha a megyék lennének a régiók. Mint mondta, jelenleg is vannak
olyan pályázati lehetőségek, amelyeken keresztül kimondottan a megyék juthatnak pénzhez.
"Ez is mutatja, hogy Magyarországon a szakma, aki ezt az egész koncepciót kialakítja
nem őszinte és nem nyílt, hanem csúsztatásokat használ."

Zilahi szerint előfordulhat, hogy a ma még kizárólag gazdaságiként emlegetett régiók
a későbbiekben közigazgatásivá válnak, ami azért okoz gondot, mert az elmúlt 50 év
alatt már kialakult egy megyéken belüli infrastruktúra és kereskedelmi, közlekedési,
államigazgatási, kulturális, szolgáltatási hálózatok. Ezek megbontása sokba kerülne.
Szerinte a régiók létrehozásában csupán az a hat város érdekelt, amelyek a tervek
szerint régiószékhelyekké válnának, és jelentős mennyiség? pénzhez jutnának.

Baja Ferenc MSZP-s képviselő, volt környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter
szerint a régiók létrejöttét nemcsak az EU-csatlakozás szempontjából kell szükségszerűnek
tekinteni, hanem azért is, mivel a modern társadalmakban az állam és a közszolgáltatás
is piaci alapokra tevődik át, s vannak szolgáltatások, melyeket bizonyos nagyságrend
fölött érdemes csak megteremteni. Magyarul van olyan szolgáltatás, amelyet nem nagyon
szerencsés megyei szinten tervezni, mert gyakorlatilag sokkal drágább. Ilyen például
az egészségügyi szolgáltatás.

Baja azonban azt tartja problematikusnak, hogy a kormány kizárólag "felülről" építkezik,
s nem alulról, ahogy az elmúlt években zajlott a régiók mondhatni spontán kialakulása.
Ez a politikai kontroll megteremtését célozhatja meg: a kormány e területen is erőteljesen
próbál belenyúlni a társadalom szerkezetébe. Ennek az a politikai filozófia az oka,
hogy azt gondolják: úgy lehet "üdvözíteni" Magyarország állampolgárait, ha egy
erős centrális kormányzati irányítás mindenre határozottan, erővel és keményen
megadja a választ, s befejezik az alulról építkező demokratikus "vacakolást".
"Én azért tartom rossznak – folytatta a politikus –, mert ez azt jelenti: a kormány
nem bízik saját állampolgáraiban, sem a saját intézményeiben, ugyanis szakmai kérdésekben
fél kiadni kezéből a hatalmat."

Olvasson tovább: