Kereső toggle

A Nyírfa-ügy árnyéka

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa első fokon felmentette Földi Lászlót és
két vádlott társát a jogosulatlan adatkezelés és az államtitoksértés vádja
alól. Az Információs Hivatal egykori vezetőit azért fogta perbe a katonai
ügyészség, mert az 1995-ben indított "Nyírfa" fedőnev? akció során
országgyűlési képviselőkre vonatkozó információk is a hírszerzés birtokába
jutottak.



Földi és csapata. Titkok tudói   Fotó: Vörös Szilárd

Az akció eredeti célja az ukrán–román határtérségben zajló szervezett
bűnözés és korrupció feltérképezése volt, azonban a munka során
"melléktermékként" több – túlnyomórészt szocialista – politikus neve is a
jelentésekbe került. Ennek hatására Nikolits István akkori titkosszolgálatokat
felügyelő miniszter leállította az akciót, és 1996-ban vizsgálatot indított Földi
ezredes és munkatársai ellen, egyben megszüntette az érintettek szolgálati
viszonyát.

Nikolits szerint Földiék "önjáróvá váltak", azaz olyan információkat is
gyűjtöttek, melyekre nem lett volna joguk. Mint egy "állam az államban",
különálló információs központként működtek. A történtek ezen olvasata nagyban
hasonlít azokhoz a filmekhez, melyekben a titkosszolgálatok a politikai felügyelettől
leszakadva a közélet manipulálóivá válnak.

Az első fokú bíróság hétfői ítéletében kimondta: a Nyírfa-akcióban végzett
hírszerző munka "jó és hasznos" volt, továbbá azt, hogy "nemzetbiztonsági
szempontból felmérhetetlenül káros lenne az a szemlélet, amely a politikusokkal
kapcsolatos adatokat kirekeszti a szolgálatok munkájából". Az államtitoksértés
vádja kapcsán nem bizonyítható kétséget kizáróan, hogy Földi László
betekintett-e a Nyírfa-ügy adatairól jogosulatlanul készített két számítógépes
mágneslemezbe.

A tárgyalást követően Földi László a sajtó munkatársainak kijelentette: "Ha
1995-ben Katona Béla akkori illetékes miniszter azt mondta, hogy megkezdődött a
hídverés a politika és a szervezett bűnözés között, én 1999-ben azt mondhatom,
hogy ez a hídverés megtörtént, és az alvilág jelentős pozíciókat szerzett a
politikában."

Bárándi György ügyvéd, Földi védője a tárgyalást követően az ügy
motívumairól szólva úgy fogalmazott: "Az előző kormány egyik teljesen alkalmatlan
kinevezettjének törekvése volt, hogy egyesítse a titkosszolgálatokat, és aki ezzel
ellentétes nézeteket képviselt, azt megpróbálta nem tisztességes eszközökkel
eltávolítani a szolgálatból."

Kőszeg Ferenc, az előző parlamenti ciklus nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke
lapunknak elmondta, jogelméleti szempontból egyetért a felmentő ítélettel, mert bár
szerinte az Információs Hivatal valóban túllépte hatáskörét – nem az a dolga,
hogy a hazai bűnözésről gyűjtsön információkat –, a politikusokkal kapcsolatos
adatokat mégsem lett volna helyes megsemmisíteni. Kőszeg fenntartotta 1997-ben hozott
értékelését: kérdés az, hogy az Információs Hivatal politikai célok érdekében
tartalékolta-e az MSZP-s képviselők neveit is tartalmazó dokumentumokat, vagy valóban
történt az alvilág és a politika között hídverés.

Kónya Imre – aki 1994 és 1998 között a nemzetbiztonsági bizottság elnöke volt –
a Hetek kérdésére elmondta: a bírósági ítélet összhangban van az ő elnöklése
idején folytatott vizsgálat eredményével. Kónya szerint több szempontból is
helytelen volt Nikolits István reagálása a Nyírfa-ügyre: egyrészt szétzilálta a
jó színvonalú hazai felderítést, aminek következtében a szakma sok munkatársat
veszített, másrészt a miniszteri fellépés azt sugallta a szakmában dolgozóknak,
hogy politikusokkal jobb nem foglalkozniuk. Azt Kónya is elismerte: Nikolits
fellépésének több indítéka lehet, így a titkosszolgálatok túlhatalmának
visszametszésére irányuló szándék is.

A történethez tartozik, hogy tavaly év végén Földi megvásárolhatta a Postabank
őrző-védő cégét, a Defend Kft.-t. A cég ezt követően megbízásokat kapott a
többségi állami tulajdonú Szerencsejáték Rt.-től, a Magyar Fejlesztési Bank
Rt.-től és a BÁV Rt.-től. Földi jobbkeze, a Nyírfa-ügyben másodrend? vádlott
Balogh János, az APEH-nél lett tanácsadó, méghozzá Simicska Lajos "adóelnök"
mellett. A Magyar Hírlap információja szerint Balla Zsoltné, Földi volt titkárnője
pedig most az APEH egyik elnökhelyettesének titkárnője.

Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság jelenlegi elnöke a Heteknek elmondta: a
bíróság döntését nem kívánja értékelni. Földiék pályamódosítása figyelemre
méltó, de – mint Keleti hozzátette – felelős politikus ezekből a tényekből nem
bizonyítható állításokat nem fogalmaz meg.


Dossziék

Egy tavaly áprilisi Gallup-felmérés szerint a politikai pártok esetében az
emberek a tisztességet és a szavahihetőséget tartják a legfontosabbnak, s ezt további
két morális szempont, a megbízhatóság és a felelősségteljesség követi. Az "erkölcsös
politikus" tulajdonságait az emberek az etikai megfontolásoktól független, a
politikai hatalomgyakorlás technikáit professzionális módon használni tudó "jó
politikus" elé sorolják.

A Nyírfa-ügynek ezen "érzetek" miatt fontos a szerepe a magyar politikai közéletben.
Máig tisztázatlan, hogy mely politikusok nevei szerepelnek a Nyírfa névre keresztelt
dossziéban. A kormányközelinek nevezett Magyar Nemzet javarészt szocialista
politikusokról tud. A legtöbbet emlegetett politikus Baja Ferenc, volt környezetvédelmi
miniszter, aki mint "ifjú török", az MSZP frontembereként 1994-es választási győzelmük
egyik kovácsa volt.

Személye kapcsán a Nyírfa-ügy leginkább egy szelephez hasonlít, ugyanis azt követte
a Zefirusz-ügy és a Zsurki vodkagyár ügye. Mindegyik esetnél elhangzottak tisztázatlan
gazdasági ügyletekre "utaló", azonban büntetőjogilag a mai napig nem bizonyított
állítások. Sőt, elméletileg titkos információk is napvilágra kerültek, az információk
forrásai ellenben máig sem ismertek. Például a Zefirusz-ügy szigorúan titkos rendőrségi
dossziéjára egy polgári újság zsurnalisztája "lelt rá", s csinált belőle ügyet.


A Zefirusz-sztori lényege, hogy egy nyírségi gazdasági csoport nagyon rövid idő
alatt, kedvező hitelekkel, állami tulajdonú cég támogatásával és megrendelései révén
jelentős ingatlanvagyonhoz jutott. A Zefirusz Kft. felügyelőbizottságának volt egykor
tagja Baja Ferenc. Tisztázatlan azonban, hogy volt-e az ügyletekben része a
politikusnak, aki azt állítja, hogy amikor még a cégnél tevékenykedett – 1994-ig
–, nem voltak zűrös ügyek.

Demeter Ervinnek, az MDF korábbi frakcióvezetőjének "Szegény ország, gazdagodó
politikusok" címmel az előző ciklusban megjelent interjújában többek között Bajáról
is szó esik. Demeter Ervin, aki ma a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter államtitkára,
így érvelt a Nyírfáról: "A keleti alvilág – gazdasági kapcsolatokon keresztül
– hadállásokat épít ki Magyarországon. E kapcsolatokat feltárva került a látókörbe
néhány kormánypárti politikus." Az interjú későbbi részében nevek említése nélkül
kijelentette: "Érdekes eredményre jutnánk, ha öszszehasonlítanánk az ország
gazdasági helyzetét a vezető szocialista politikusok vagyongyarapodásával. Könnyen
kiderülhetne, kik nem viseltek terheket, sőt!"

A polgári szövetség kampányának egyik eleme a "tiszta kezek" szlogenje volt, s a
Fidesz vezette polgári blokk – mint tudjuk – győzött is. Mindenesetre leszögezhető:
az MSZP "bukásához" – lehet, hogy mellékszálként – de hozzájárult a Nyírfa-ügy,
amely utat tört más ügyeknek is. Kósáné Kovács Magda szocialista politikus, miután
pártja elvesztette a választásokat, nem véletlenül érvelt így: "Nem elég
tisztességesnek lenni, tisztességesnek is kell látszani."

Olvasson tovább: