Kereső toggle

Szélsőségesek és a józanok

Tiltakozások a neonácizmus ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kettősség jellemzi a magyar emberek kisebbségekhez és az úgynevezett idegenekhez
való viszonyát. Van egy társadalmi réteg, amelynél látványosabban jelennek meg az
antiszemita és rasszista gondolatok, létezik azonban egy józan középréteg, amelyik
éppen ennek láttán emeli fel a hangját. Társadalomkutatók szerint mindezt jól példázza,
hogy a héten majd tízezren tiltakoztak a neonáci fiatalok várbeli megemlékezése
ellen.



Ezrek érezték fontosnak, hogy tiltakozzanak   Fotó: Vörös Szilárd

Mint arról előző számunkban már szóltunk, a hétfői megemlékezést Szanyi Tibor
szocialista parlamenti képviselő szervezte. A tiltakozó felvonuláson a rendőrség
becslése szerint kétezren vettek részt, Szanyi Tibor viszont ennél több embert látott,
körülbelül nyolc-tíz ezret. Tény az, hogy a "csendes séta résztvevői" legalább
egy kilométeres sorban vonultak. Az Országgyűlés Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottsága
határozatot fogadott el, melyben elítélte az újnáci fiatalok tetteit.

Kulcsár Béláné, az Észak-Magyarországi Mentálhigiénés Programiroda vezetője
szerint abban, hogy milyen lesz a jövő társadalma, a gyermeknevelésnek kulcsszerepe
van. Mint mondta, a gyerekek nem tesznek különbséget az emberek között bőrszín vagy
származás alapján, ezért a humánus nevelés döntő fontosságú. Az értékek
felismerését kell megtanítani a fiataloknak, illetve azt, hogy ne az agresszióban éljék
ki életkorukból fakadó többletenergiájukat, hanem olyan hasznos dolgokban, mint például
a zene, a képzőművészet vagy a sport. Az idegengyűlölet, rasszizmus, antiszemitizmus
személyiségi problémákat feltételez – folytatta a szakember. A megoldás természetesen
nem az, hogy mindent tolerálunk, hanem meg kell találni azokat a közös pontokat,
ahonnan elindulhat a véleménycsere. A fajgyűlöletet egyszerűen bűnbakkeresésnek látja,
amelyben az emberek átnéznek sorsuk valós problémáin, és mivel nem tudják azokat
megoldani, érzelmi-értelmi szinten beszűkülnek és a másik emberben találják meg a
probléma forrását.

Csepeli György, az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékének vezetője lapunknak
kiemelte, hogy az idegengyűlölet nem magyar specifikum, hanem európai tendencia.
Eszerint kontinensünkön az "idegenség" bélyege elutasítást szül, mert az európai
gondolkodás eleve mindent elutasít, ami "idegen". A fogalom és a társadalmi reakciók
politikailag kiaknázhatók, elsősorban a szélsőséges pártok nyúlnak ehhez a megoldáshoz.
Pillanatnyilag azonban úgy tűnik, hogy a magyar politikai elit nem él ezzel a lehetőséggel.
A tanszékvezető úgy látja, hogy a jelenlegi kormány sajnálatos módon kacérkodik a
MIÉP-pel – gondoljunk csak a média-kuratóriumok körüli polémiákra –, körülbelül
úgy, ahogyan Antall József egyensúlyozott az MDF-en belül a szélsőjobbos erőkkel.
Igaz, most mindez nem egy párton belül folyik, hanem a parlamentben – tette hozzá.

Csepeli szerint a társadalmon belül nincs rasszista vagy ultraliberális mag, hanem az
adott helyzetben derül ki, milyen indulatok lapulnak a mélyben. A különböző felvonulások
kapcsán megjegyezte, hogy két fajtája létezik a megmozdulásoknak: az egyik "szektás"
jelleg? – ekkor mindig ugyanaz a szélsőséges réteg vonul ki, mintegy "pavlovi
reflexszel" reagálva az eseményekre, ide tartoznak a szélsőjobboldali, újnáci tüntetések
–, a másik pedig amikor egy úgynevezett józan középréteg mozdul meg egy ügy kapcsán.
Ahhoz, hogy az idegengyűlölettel és az antiszemitizmussal szemben tömegek lépjenek
fel, pontosan ezt a réteget kell megnyerni.


Első fokú ítéletében bűnösnek mondta ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság
az úgynevezett skinhead-per két német, két szlovák, egy cseh és egy magyar vádlottját.
A csoportosan felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntettével
vádolt fiatalok az ügyészség szerint sörösüvegekkel és más tárgyakkal dobálták
meg február 13-án a Viking klubban őket igazoltató rendőröket, akik közül nyolcan
könnyebben megsebesültek a dulakodás során. A tárgyalás kezdetén a bíróság elnöke
elmondta, hogy amennyiben a február 18-aihoz hasonló rendzavarás történik a tárgyalóteremben
– füttyögés, pénzdobálás –, a bíróság eltávolíttatja a rendzavarókat. Noha
több ügyvéd úgy vélte, hogy az ügy bonyolultságánál fogva nem alkalmas a gyorsított
eljárásra, a bíróság csütörtökön kihirdette ítéletét. Az utolsó szó jogán
az összes vádlott tagadta bűnösségét, és ketten sérelmezték azt is, hogy őrizetbe
vételük óta nem volt lehetőségük értesíteni német hozzátartozóikat. Az ítélet:
két év próbaidőre felfüggesztett nyolc hónap börtönbüntetés. A külföldi állampolgárokat
mellékbüntetésként kiutasították az országból. A nem jogerős ítélet ellen az ügyész
súlyosbításért, a védők pedig felmentésért fellebbeztek.

Olvasson tovább: