Kereső toggle

Hatékonyság vagy alkotmányosság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Alkotmánybíróság határozata szerint a szervezett bűnözés elleni törvény
egyes rendelkezései alkotmányellenesek, ezért az országgyűlés által még tavaly év
végén elfogadott jogszabály csak akkor kerülhet kihirdetésre, ha a honatyák megszüntetik
a törvény jogellenességét.

A szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést olyannyira sürgető problémának
ítélték a honatyák, hogy a nagy sietségben elfeledkeztek az alkotmányos szabályok
betartásáról. A kormány is csak az utolsó pillanatban hátrált meg és kérte, hogy
a köztársasági elnök kezdeményezze a törvény kihirdetés előtti vizsgálatát az
Alkotmánybíróságnál. A taláros testületnek arról kellett határoznia, hogy a törvény
egyes rendelkezései a megfelelő alkotmányos eljárási rendben kerültek-e elfogadásra.
Az alkotmány ugyanis meghatározza, hogy melyek azok a tárgykörök, amelyekben csak a képviselők
kétharmadának igenlő szavazatával születhet törvény. Ezek közé tartozik többek között
a rendőrségről, a határőrségről, a menekültügyről, a külföldre utazásról és
az idegenrendészetről szóló törvény. Ezeket a minősített többséggel elfogadott törvényeket
– az Alkotmánybíróság korábban kifejtett véleménye szerint – később sem lehet
egyszer? többséggel módosítani vagy hatályon kívül helyezni. A szervezett bűnözés
elleni törvény elfogadásához azonban elegendő volt az egyszer? többségi támogatás,
annak ellenére, hogy számos ponton garanciális jogokat kívánt korlátozni. Ezt
kihasználva – a bűnözőkkel szembeni hatékony fellépésre hivatkozva – az országgyűlés
egy feles törvény leple alatt számos ponton módosította a fent említett kétharmados
jogszabályokat.

Azok, akik a kétharmados törvények ilyen módosítását elfogadhatónak tartották,
azzal érveltek, hogy a megváltoztatott szabályok pusztán részletkérdésekre
vonatkoznak, ezért nem sértenek olyan jogokat, melyek védelme érdekében az alkotmány
előírta a minősített többséget. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint
azonban nem csupán kiegészítő szabályozásról van szó, hanem több, különálló kétharmados
törvény tematikus módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről. Ez
esetben pedig a törvényalkotó nem hagyhatja figyelmen kívül a szavazásra vonatkozó
garanciális eljárási szabályokat. A taláros testület úgy foglalt állást, hogy a
minősített többség követelményét akkor sem lett volna szabad mellőzni, ha a módosítás
csak részletszabályokról szól, vagy az adott alapjog hatékonyabb megvalósulását
akarta vele elérni a jogalkotó. A hatékonyságra hivatkozva sem lehet megsérteni az
alkotmánynak a törvényalkotásra vonatkozó eljárási szabályait.

Az alkotmányos berendezkedés stabilitásának védelme ugyanis megköveteli, hogy a minősített
többséggel elfogadott törvény módosítása is széles kör? egyetértésen
alapuljon.

Az Alkotmánybíróság vizsgálata során tehát a formai követelmények megsértésének
vizsgálatára helyezte a hangsúlyt. Abban azonban valamennyi alkotmánybíró egyetértett,
hogy a jogbiztonság követelményét sértik az új törvénybe a sietség miatt bekerült
értelmetlen rendelkezések. Ilyen például, hogy a jogszabály egy nem létező szervnek
határoz meg feladatokat: a tervezetben még szereplő, de végül felállításra nem kerülő,
úgynevezett Megelőzési Szolgálatra több helyen utal a törvény. Az a jogszabály
pedig, amelynek tartalma nem elég világos, nem értelmezhető, sérti a jogbiztonságot,
ezért alkotmányellenes.

Olvasson tovább: