Kereső toggle

Esős évszak Magyarországon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Közel tíz esztendős száraz, aszályos időszak után az időjárási viszonyoknak
köszönhetően beköszöntött az "esős évszak" Magyarországon. Míg Európában
ítéletidő és szokatlan időjárási jelenségek nehezítik az ott lakók sorsát,
addig nálunk az árvizek és az árvizekkel összefüggésben levő belvizek teszik
kilátástalanná a vidék helyzetét. Hosszú távú hidrometeorológiai előrejelzések
szerint tíz esztendős esős időszak fogja jellemezni a következő éveket.



Szolnok egyes részeit szinte teljesen elöntötte a belvíz    Fotó:
MTI

Az idén februárban lehullott hó miatt az olvadáskor közel 150 ezer hektárt borít
belvíz. A további hóolvadás katasztrófahelyzettel fenyeget, hiszen a hazai folyók
mentén túlnyomó részben már első- és másodfokú készültség van életben. A Duna
vízgyűjtőterülete teljesen megtelt, hétvégére várják az árhullám tetőzését
Budapesten.

A várható vízszint magassága 610-630 centiméter lesz, ami miatt az alsó rakpart
lezárására is sor kerülhet. A fővárosi önkormányzat még nem döntötte el, hogy
lezárja-e az alsó rakpart egyes szakaszait az árhullám tetőzésekor. A kritikus
Felső-Tisza vidékén a hóolvadás a napokban kezdődik meg. Az általa keltett
árhullám remélhetőleg nem éri el a tavaly novemberi magasságot. Ennek ellentmondani
látszik az, hogy tavaly egy hét alatt 2 köbkilométer víz folyt le a Tiszán
Tiszabecsnél, idén februárban pedig a folyó ukrajnai vízgyűjtőterületén 1,8
köbkilométer mennyiség? hó esett le. A vízmennyiség tehát közel azonos, csak az a
kérdés, hogy hány nap alatt vonul le majd az árvíz a Tiszán. Ha hosszabb idő alatt,
akkor nincs veszély, ha viszont 4-5 nap alatt, akkor a tavaly novemberihez hasonló
állapotok várhatóak.

A gátak ezen a területen még mindig a tavalyi állapotban vannak, hiszen a
költségvetésben előirányzott 30 milliárd forintról csak márciusban dönt a
kormány, amiből a szaktárca az árvízvédelmi feladatokat elláthatná, a
veszélyhelyzetekre felkészülhetne.

Az árvízveszély mellett a mezőgazdaság számára a legnagyobb veszélyt a belvizek
jelentik. Január 1-je óta a szántóföldeken a belvíz elleni védekezés mintegy 150
millió forintba került. Késni fognak a tavaszi munkák megkezdésével, és
országszerte több tízezer hektáron megy veszendőbe az őszi vetés.

A belvíz által leginkább sújtott Békés megyében több mint húszezer hektár van
jelenleg belvíz alatt. A legmagasabb fokú belvízvédelmi készültségek léptek
életbe a megye több területén, így Békéscsabán, Dobozon, Kondoroson és Hunyán.
Kétegyházán is kritikus a helyzet. Kondoroson már több lakóházat is elöntött a
víz, így családokat kellett kitelepíteni lakóhelyükről. A település képe egy
víztározóéra hasonlít. A megyeszékhelyen, Békéscsabán kétszáz telek, huszonöt
ház és tizenkilenc utca áll vízben. Évtizedek óta erre nem volt példa, hiszen a
város nagy része csatornázott, azonban a víztározók megteltek.

Szakemberek szerint az igazi problémát az okozza, hogy a túlnedvesedett föld nem
bírja elvezetni a vizet, a belvízelvezető csatornák műszaki állapota nagyon gyenge.
Meglátszik rajtuk a több éves karbantartási munkák elmaradása. A megyében a felső
talajrétegek nedvességtartalma elérte a 90-95%-ot. Február első harmadában a
területi csapadékösszeg közel kétszerese volt a sokévi átlagnak. Két nap alatt
közel 45 mm eső esett.

Az önkormányzatok különösen nagy erőfeszítésnek vannak kitéve, hiszen se
pénzük, se műszaki berendezésük nincs, amivel fel tudnák venni a harcot az egyre
növekvő belvízzel.


Magyarországon az elkövetkezendő napokban számottevő csapadék nem lesz.
Tehát a lehulló csapadék nem fogja súlyosbítani az árvízhelyzetet, viszont a hőmérséklet
erőteljesen növekszik, ez jelentős olvadáshoz fog vezetni – tájékoztatta lapunkat
az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Zsótér Ervin.

Olvasson tovább: